VII tanulsi segdanyag kiegszts Tk vonatkoz rsze Tansegdlet

VII. tanulási segédanyag kiegészítés - Tk. vonatkozó része Tansegédlet kapcsolódó feladatai hivatkozott jogszabályhelyek KÖZSZOLGÁLATI JOG – XIII. (KÜLÖNÖS RÉSZ) - KÖZSZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG HIVATÁSETIKA, VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI

KÖZSZOLGÁLATI HIVATÁSETIKA A hivatásetika szabályai a Kttv. -ben Közvetlenül - tételes hivatásetikai szabályok Közvetetten - a Kttv. preambuluma - általános magatartási követelmények - a kormánytisztviselő kötelezettségei - összeférhetetlenségi szabályok - eskütételi kötelezettség - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

A) Közvetett hivatásetikai szabályok I. PREAMBULUM - etikai deklaráció („…előmozdítsuk az erős nemzettudatra épülő és értékelvű közszolgálati tisztviselői hivatás megteremtését…”) II. ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI KÖVETELMÉNYEK (HIVATÁSETIKAI MEGFONTOLÁSOK) - jóhiszeműség és tisztesség elve - munkaidőn kívül tanúsítható magatartások etikai szempontból történő korlátozása - jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának elve

A) Közvetett hivatásetikai szabályok II. III. A KORMÁNYTISZTVISELŐ KÖTELEZETTSÉGEI - a kormánytisztviselő köteles feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és vezetői döntéseknek megfelelően végezni - feladatait általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni köteles IV. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK V. ESKÜTÉTELI KÖTELEZETTSÉG VI. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

B) Közvetlen hivatásetikai szabályok HIVATÁSETIKAI ALAPELVEK - hűség és elkötelezettség nemzeti érdekek előnyben részesítése igazságos és méltányos jogszolgáltatás méltóság és tisztesség előítéletektől való mentesség pártatlanság felelősségtudat és szakszerűség együttműködés intézkedések megtételére irányuló arányosság és védelem Vezetők esetében: példamutatás; szakmai szempontok érvényesítése; számonkérési kötelezettség

Hivatásetikai kódexek NEMZETKÖZI PÉLDÁK 1. Köztisztviselők Etikai Kódexe (Európai Tanács iránymutatása) 2. A helyes hivatali magatartás európai kódexe (Európai Bizottság tisztviselőire vonatkozik) HAZAI GYAKORLAT Zöld Könyv az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről - közös elvi alapokat teremtett - Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar (MKK): Hivatásetikai Kódex (HEK) – érvényes 2013. szeptember 1 -jétől

ZÖLD KÖNYV - hivatásetikai alapelveket rögzít - a hivatásetikai alapelveknek megfelelő magatartás tanúsítása érdekében további szabályokat határoz meg • a visszaélések bejelentése • az elfogulatlanság megőrzése • a munkával összeegyeztethetetlen tevékenységektől való tartózkodás • az ajándék elfogadásának tilalma • a felkínált jogtalan előnyök visszautasítása • mások befolyása alá kerüléstől való tartózkodás • a hivatali helyzettel való visszaélés tilalma • az adatokkal és információkkal való visszaélés tilalma • a hivatali és közforrások felelős használata • vezetői szerepben fokozott felelősség vállalása • munkahelyváltás esetén is tisztességes eljárás

ETIKAI ELJÁRÁS I. - az MKK etikai eljárás lefolytatására jogosult Etikai vétség: a kormánytisztviselők hivatásetikai alapelveket vagy hivatásetikai részletszabályokat megszegő azon cselekménye, amely a Kttv. etikai szabályaival, a HEK, és az MKK Alapszabály rendelkezéseivel ellentétes, illetve ez a magatartás egyértelműen vonatkoztatható. Az etikai vétség fogalmi elemei: - jogforrásokkal, működési dokumentumokkal ellentétes cselekmény - közvetlen összefüggés a tanúsított magatartás és a hivatásetikai szabály között

ETIKAI ELJÁRÁS II. I. fokon (TEB) – Területi Etikai Bizottság II. fokon (OEB) – Országos Etikai Bizottság hatáskörébe tartozik Az elnökök által kijelölt háromtagú, elnökből és két tagból álló etikai tanács jogosult eljárni.

ETIKAI ELJÁRÁS III. - a tanács valamennyi döntését határozati formában hozza - az eljárás nem nyilvános - nem lehet eljárást indítani, ha az etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt - bejelentésre és hivatalból is indítható - a jogi szankció másodlagos, elsődleges jogpolitikai „rosszallásának” kifejezése • figyelmeztetés (enyhébb esetekben) • megrovás (súlyosabb esetekben) célja - tagnyilvántartás – 3 évig, ezt követően törölni kell az adatbázisból a közösség

ETIKAI ELJÁRÁS IV. Fellebbezés • fellebbezéssel élhet a kormánytisztviselő 1. I. fokú elmarasztaló határozat ellen 2. eljárást bizonyítottság hiányában megszüntető határozat ellen Ø a II. fokon eljáró etikai tanács a fellebbezéssel támadott határozatot és az azt megelőző eljárást felülbírálhatja (függetlenül a fellebbezésben foglaltaktól) Ø a másodfokú határozat ellen biztosított a bírósághoz fordulás joga

AZ ETIKAI ELJÁRÁS PRAGMATIKAI KÖVETKEZMÉNYEI 1. az etikai eljárás eredménye alapján az MKK fegyelmi eljárást kezdeményezhet a kormánytisztviselő munkáltatójánál 2. a hivatásetikai elvek megsértése kimerítheti a méltatlanság fogalmát is, így sor kerülhet végsősoron akár felmentésre is

VAGYONNYILATKOZAT Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, kötelezettek köre - a részletszabályokat külön törvény rendezi: 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről - aki külön jogszabály alapján egyébként is köteles vagyonnyilatkozat-tételre, nem köteles e törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni - feladat ellátásához, munkakör betöltéséhez és tisztség viseléséhez kötődik (általánosságban: kiemelt ügytípusokban, speciális tisztségek esetében, bizonyos sajátos szervek egyes érintettjeivel kapcsolatban jellemző) - a kötelezettek meghatározott gyakorisággal, mellékletben rögzített, kötött adattartalommal tesznek nyilatkozatot saját és velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk jövedelmi, gazdasági érdekeltségi, vagyoni helyzetéről

Vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége Az a kormánytisztviselő teljesít, aki annak esedékességekor valós tartalmú jognyilatkozatot tesz. Az esedékesség lehet: 1. előzetes 2. utólagos 3. időszakos A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást vagy feladatkört betöltő a kinevezését, megbízását vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

A vagyonnyilatkozat őrzése és az őrzésért felelős főbb kötelezettségei - a vagyonnyilatkozat őrzéséért főszabály szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős a) b) c) d) e) f) tájékoztatási kötelezettség felszólítási kötelezettség a nyilatkozat zárt borítékban történő átvétele a teljesítés ellenőrzése döntés a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről Szabályzat-alkotási feladat

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei - annak, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, megbízatását vagy jogviszonyát meg kell szüntetni - a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető; a kormánytisztviselő nem láthat el a törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást - ha a kötelezett nyolcnapos határidővel felszólítást kapott a kötelezettség teljesítésére, de e határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni (utóbbi esetben pótlás lehetséges)

A vagyongyarapodási vizsgálat - Meghallgatási eljárás Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételikötelezettségét megalapozó jogviszonyából, egyéb jövedelme alapján nem igazolható. - Adóhatósági eljárás kezdeményezése • Kötelező kezdeményezni, ha a vagyonnyilatkozatának tartalmából, a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően. • Lehetséges, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.

KÖVETKEZŐ: KÖZSZOLGÁLATI JOG XIV. – KÖZSZOLGÁLATI SZEMÉLYZETI IGAZGATÁS