VII Hzassg csald 1 Csaldszociolgiai alapfogalmak q Trsadalmi

VII. Házasság, család

1. Családszociológiai alapfogalmak q. Társadalmi intézmény: a normák és értékek azon elfogadott rendszere, amelyek a társadalmi életet szervezik (pl. család, oktatási rendszer, gazdasági rendszer, stb. ) q. Csoport: az egyéneknek olyan együttese, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze q. Kiscsoport: azok a csoportok, amelyeknek tagjai olyan kis létszámúak, hogy egymást személyesen ismerik és egymással többé-kevésbé szoros kapcsolatban vannak

2. Alapfogalmak: elsődleges csoport §a kiscsoportnál szűkebb fogalom §a csoporttagok teljes személyiségükkel vesznek részt benne §sokoldalúság jellemzi (pl. szabadidő) §érzelmileg színezettek §az elsődleges csoport adja az: §érzelmi biztonságot §elfogadást §segítséget §személyiségünk fejlődését §itt történik a gyerekek szocializációja §a felnőttek lelki egészségének megóvása, a feszültségek feloldása

3. Alapfogalmak: család Szociológiai család: -olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vérségi, illetve örökbefogadási kapcsolat köt össze Statisztikai család: -szülők (vagy egyedülálló szülő) és a velük egy háztartásban élő nem házas gyerekek, tehát: - házaspár gyerekkel - egy szülő gyerekkel Ez a családmag, vagy nukleáris család. Néprajzi család: - nagyon tág családfogalom, nemcsak az együtt élők, de a különlakó, külön háztartást vezető, külön gazdálkodó, de egymással szoros kapcsolatban élők, valamint a családjukkal együtt élő nagyszülők tartoznak bele

4. Házasságtípusok 1. Monogám házasság: egy férfi és egy nő házas együttélése 2. Poligám házasság: egy férfinak vagy nőnek több házastársa van - poligínia: több feleség, poliandria: több férj 3. Csoportházasság: több férfi és több nő él együtt házas kapcsolatban A. Endogámia: csoporton (törzs, klán, falu) belüli házasságkötés B. Exogámia: csoporton kívüli házasságkötés a. ) Homogámia: egy adott társadalmi osztályon, rétegen, felekezeten belüli házasságkötés b. ) Heterogámia: a házastársak más-más osztály, réteg, felekezet tagjai Házasság: egy férfi és egy nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít. Szociológiai értelemben házasságnak számít a jogi aktus nélküli tartós együttélés is. Válás: statisztikai értelemben - jogi aktussal, szociológiailag: tényleges különélés, különválás.

5. Háztartás § együtt lakó § megélhetési költségeket megosztó § együtt étkező § tartós javakat közösen használó emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok Peter Laslett (1972) 5 háztartástípust különböztet meg: 1. Nukleáris családi háztartás (egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt) 2. Kiterjesztett családi háztartás (nukleáris család és más rokonok élnek együtt, pl. testvér) 3. Több családmagból álló háztartás (több családmag él együtt, pl. szülők házas gyermekkel) 4. Olyan háztartás, amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanahhoz a családmaghoz 5. Egyszemélyes háztartás

6. A családon belüli élet Øtörténetileg és kultúránként jelentős eltérések vannak Øa gyermek a XVIII. századra kezd értékké válni Økialakul a gyermekkor fogalma (előtte kis felnőttek voltak) Øa modern korban a gyermek „királlyá vált”: kevesebb gyerek, költségesebb feltételek között Øismét felfedezésre kerül a szülőkkel való kapcsolat

7. A családi élet fejlődése I. Evolucionista elmélet (Bachofen és Morgan, 1871): az emberiség történetében 3 főbb szakaszt lehet megkülönböztetni: 1. az emberiség történek kezdete, amikor csoportházasság létezett 2. később a többnejűség vált általánossá 3. a fejlettség magasabb szintjén jelentkezett a monogámia - később megcáfolták Murdock: a fejlettség alacsonyabb szintjén levő társadalmakban gyakoribb volt a poligámia II. Lawrance Stone a család fejlődésében 3 szakaszt különböztet meg: 1. Nyitott ágazati család (1500 előtt) – mélyen a közösségi kapcsolatokba ágyazott nukleáris család 2. Korlátozott patriarchális család (XVI. – XVIII. sz. ) – a nukleáris család zártabbá válik 3. Zárt, otthonközpontú nukleáris család – szoros érzelmi szálak kötik össze a tagokat

8. A családi élet fejlődése III. Somlai Péter is a család fejlődésében 3 szakaszt különböztet meg: 1. Hagyományos háztartások -történelmileg a XVIII. sz. végéig jellemző ez a családtípus -erős társadalmi ellenőrzés - köz- és magánélet még nem vált el egymástól -a családok reprezentációs és termelési egységet képeztek -lakóhely és munkahely nem különült el egymástól -a gyerekkornak nem volt kitüntetett jelentősége -a család, mint fogalom mást jelentett 2. Polgári intimitás -kialakul a család intimszférája -elválik egymástól a munka- és szabadidő, a munka- és lakóhely -a család alapja a családi tulajdon és a családfő bevételei -a család keresőkre és eltartottakra bomlik -a gyerekek szerepe is átalakul -megjelennek a szerelmi alapon kötött házasságok -a családok zártsága a külvilág felé erősödik

9. A családi élet fejlődése III. Somlai Péter modellje: 3. Modern család - a párválasztásban tovább nő az egyéni döntéshozatal és a szabadság, illetve érzelmek szerepe - a házasság előtti párkapcsolatok súlya is növekszik - a kapcsolatok helyettesíthetővé válnak - megjelennek a különféle alternatív együttélési minták - a családi életcikluson belül módosul az egyes életszakaszok hossza, jelentősége -a modernizáció során megváltozott életfeltételek egyaránt mentesítik és megterhelik a családtagok életét -a modern családban a tagok közötti kommunikáció alapvetően fontos lesz

10. A család funkciói és ezek változása 1. Termelési funkció –lényegesen csökkent a nagy termelőszervezetek elterjedésével 2. Fogyasztás –a fejlett társadalmakban a fogyasztás egyre növekvő része kerül a családon kívülre 3. Reprodukciós funkció –egyes társadalmakban egyre gyakoribbak a házasságon kívüli születések 4. Felnőttek pszichés védelme – a felnőttek lelki egészségéhez szükséges biztonságos és elfogadó-szerető környezet egyre inkább a családon belül alakul ki 5. Gyermekek szocializációja –továbbra is a család a legfontosabb szocializáló intézmény A családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenése azzal járt, hogy megerősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága.

11. Nemzetközi tendenciák a családi kapcsolatok alakulásában üa rokoni csoportok jelentősége fokozatosan csökken ü általános tendencia a házastárs szabad megválasztása ü a nők jogait egyre jobban elismerik a családi döntések meghozatalában ü egyre nő a szexuális szabadság a korábban erős kontrollt gyakorló társadalmakban is ü általános tendencia a gyermekek jogainak kiszélesedése ü az 1960 -as évek közepe óta növekedni kezdett az első házasságkötési életkor (25 év) ü megnőtt (országonkénti nagy különbségekkel) a házasságon kívül együtt élők aránya ü az 1960 -as évek fordulatával megnőtt a házasságon kívüli születések aránya (egyes skandináv országokban az összes születések több, mint 50%) ü emelkedett a válási (pl. az AEÁ minden harmadik) és újraházasodási arányszám ü ez utóbbi két jellemző növekedésével megnőtt az „egy szülő és gyereke(k)” háztartások száma ü megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya (singli jelenség) ü főként a fejlett országokban csökkent a családok átlagos gyermekszáma ü a családi életformák pluralizálódnak (számos új típusú családforma jelenik meg), gyakori a binukleáris (kétmagvú) család

12. A családi kapcsolatok alakulásának okai Øa nők munkába állása és kereseti lehetőségeinek javulása Øa modern társadalomra jellemző értékváltozás: individualizáció Øa közösség típusú kapcsolatok helyébe a társadalmi típusú kapcsolatok léptek Øaz egyéni és családi életpályák szabványtalanítása, a családi életformák pluralizálódása - ez a posztmodern család jellemzője

13. A válások számának növekedése § a válást megkönnyítő törvények bevezetése (hatvanas évek közepe) § a nők anyagilag mindinkább függetlenekké válnak és egy kapcsolat megromlása esetén nincsenek ráutalva a férfi kereső által való eltartásra § az életszínvonal általános növekedésével könnyebbé vált a külön háztartás létrehozása § a váláshoz ma már alig kapcsolódnak negatív értékítéletek § az emberek egyre inkább az alapján értékelik házasságukat, hogy az milyen fokú személyes kielégüléssel jár a számukra § a válás nagyon gyakran komoly érzelmi válságot idéz elő a gyerekekben

14. A válás előtti elszakadás fázisai 1. elégedetlenség a párkapcsolattal 2. kísérletek a javításra 3. kudarcba fulladt kísérletek, partner hibáinak felnagyítása 4. szociális elkülönülés – az egyén megteremti saját világát 5. problémamegosztás kívülállókkal 6. újabb próbálkozás a kapcsolat rendbehozatalára 7. önmegvalósítás – elköltözés

15. A válás folyamata 1. érzelmi válás - („tojáshéj vagy kagylóhéj házasság”) 2. jogi válás – házastársi kapcsolat bíróság általi megszüntetése 3. gazdasági válás – családi vagyon és tulajdon megosztása 4. szülői feladatok megosztása – gyermekfelügyelet és láthatási jogok leszabályozása 5. közösségi válás – család közösség élete és kapcsolatrendszere változik meg 6. pszichikai válás – önállósulás

16. Az egyszülős háztartások • az egyszülős háztartások egyre gyakoribbá válnak • túlnyomó többségüket az anya vezeti • ezen háztartások többnyire a társadalom legszegényebb rétegeihez tartoznak • sok egyedülálló szülőnek még ma is meg kell küzdenie a társadalom rosszallásával Az egyszülős háztartásokon belül 4 kategóriát különböztethetünk meg: 1. megözvegyült apák/anyák (jobb anyagi körülmények között élnek) 2. házasságon kívül gyereket vállaló anyák (általában rossz anyagi körülmények között élnek) 3. elváltak vagy szétköltözöttek (általában rossz anyagi körülmények között élnek) 4. tudatosan egyedülálló anyák (jó anyagi körülmények)

17. Erőszak a családban • a családi kapcsolatok lehetnek szeretetteljes és a személyiséget kiteljesítő viszonyok, de lehetnek komoly feszültségek forrásai • a legsúlyosabb következményekkel a gyerekeken elkövetett vérfertőző nemi erőszak (megrontás) jár q a megrontás aggasztóan mindennapi jelenség q a megrontás az alsóbb társadalmi osztályokban gyakoribb q a vérfertőző kapcsolatok 70 -80%-a apa/mostohaapa és lánya közötti viszony q a gyerekek szexuális molesztálásának legfőbb oka a megnyíló lehetőség és a hatalom gyakorlása (ritkán a mentális betegség) üa családon belüli fizikai bántalmazások elsődleges áldozatai szintén a gyerekek, majd a feleségek következnek ü a családon belüli erőszak is mindennapos jelenség és ennek legfontosabb oka, hogy ez társadalmilag elfogadott jelenség

18. Rizikófaktorok a családban § fiatal szülők, akik korábban maguk is áldozatok lehettek § emocionális éretlenség § családi stabilitás hiánya, rendezetlenség § súlyos szociális problémák (munka, pénz, lakás) § agresszivitásra való hajlam § drog, alkohol

19. A bántalmazás formái A. Fizikai: Øcsípés, megszorítás, lökdösés, rázás Øforró vízzel leforrázás, leöntés, megégetés Øsarokba szorítás, korlátozás, tárggyal megdobálás Øütés, rúgás, csonttörés Øbelső sérülés Øorvosi kezelés megakadályozása Ømegnyomorítás, megcsonkítás, megölés B. Érzelmi: q ignorálás, lealacsonyítás, visszafogott érzelmek, kigúnyolás q kiabálás, ordítozás, izoláció q inzultálás q vádolgatás q megalázás, érzelmi zsarolás, q a gyermek tárgyainak, állatainak szándékos tönkretétele q erőszakkal, elhagyással való fenyegetés C. Szexuális

20. A gyerekbántalmazás következményei