VERSENY FOGYASZTVDELMI S REKLMJOG 6 ELADS BME MBA
VERSENY-, FOGYASZTÓVÉDELMI ÉS REKLÁMJOG 6. ELŐADÁS BME MBA
Médiatartalomra vonatkozó szabályok (Smtv. ) Lineáris médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályok (Mttv. ) • Tiltások • Szerkesztőségi tartalom és a kereskedelmi közlemények megkülönböztetése, jelzése • Mennyiségi szabályok • Reklám műsorfolyamban való elhelyezésére vonatkozó szabályok • A kereskedelemi közlények megjelenítésére vonatkozó speciális szabályok (termékelhelyezés, támogatás, CSR) • Közszolgálatra vonatkozó speciális szabályok
Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre. Termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az - fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében - egy műsorszámban jelenik meg.
BURKOLT REKLÁM - JOGESET TV 2 Mokka „Egészséges élet mágnesterápiával. A gyógyító mágneses mező. ” műsorblokk
BURKOLT REKLÁM JOGESET A stúdióbeszélgetés apropója a mágnesterápia volt, a beszélgetés fókuszában azonban az Orin Hungary Kft. tevékenysége és a hozzá kapcsolódó termék/szolgáltatás állt, amelyet – egy gyűrűt és egy övet – a cég képviselői magukkal hoztak a stúdióba. A termék/szolgáltatás részletes bemutatását a vendégek által elmondottakon túl a műsorvezető kérdései és témavezetése is elősegítették (pl. 08: 45: 29 „… természetesen magát az eszközt is magukkal hozták. Milyen betegségekre lehet használni? ”, 08: 46: 40 „… hogyan hat ez pozitívan ezekre a jellegű tünetekre és betegségekre? ” A műsorszegmensben elhangzott részletes információk célja az lehetett, hogy felhívja a figyelmet az Orin Hungary Kft. tevékenységére, bizalmat ébresszen iránta és terméke/szolgáltatása iránt. A műsorszámban nem a mágnesterápiáról szóló általános információk szerepeltek, hanem a cég által forgalmazott készülék részletes bemutatása történt meg egyfajta „termékbemutató” keretében a műsorvezető és a vendégek aktív közreműködése által.
BURKOLT REKLÁM – JOGESET A Médiaszolgáltató nyilatkozata: az interjút nem fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében sugározta. „Ebből adódóan, mivel az interjú nem tartalmazott termékmegjelenítést, az Mttv. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglaltakat az összeállítás nem sérthette meg, hiszen a szóban forgó törvényhelyek a termékmegjelenítéssel kapcsolatban fogalmaznak meg tiltásokat, előírásokat. ” Médiatanács 1259/2013. (VII. 24. ) számú határozata: A médiaszolgáltató megsértette a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételére vonatkozó tilalmat. Szankció: 350 000 Ft bírság Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6. K. 32. 862/2013/3. sz. Ítélete megerősítette a Médiatanács döntését.
BURKOLT REKLÁM - JOGESET
BURKOLT REKLÁM – JOGESET Indokolás: „A műsorszám kifogásolt szegmensében elhangzottak olyan tartalommal bírtak, amelyek felhívták a figyelmet az Orin Hungary Kft. termékére/szolgáltatására, annak igénybevételére, mégpedig oly módon, hogy reklámértékű információt hordoztak. ” „A cég készülékei alkalmazásának látványos szemléltetése, a termékek előnyeinek és jellemző tulajdonságainak hosszas ismertetése alkalmas volt a bemutatott vállalkozás nevének, tevékenységének, arculatának és árujának népszerűsítésére, azaz kereskedelmi célokat szolgált. ” „A bírói gyakorlat szerint az „ösztönző” hatás kiváltásához elegendő a figyelemfelkeltés ténye, hiszen az tekinthető a vásárlást megelőző releváns mozzanatnak, továbbá az olyan információközlés minősül burkolt reklámnak, amely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. ”
Termékmegjelenítés – (product placement) Termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az - fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében - egy műsorszámban jelenik meg. Főszabály szerint a médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés tilos. KIVÉTEL SZABÁLY: A műsorszámokban szereplő termékmegjelenítés megengedett a) a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, a sportműsorszám és a szórakoztató műsorszám esetén, b) az a) pontban foglaltaktól eltérő műsorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót vagy a műsorszám készítőjét az érintett áru gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatás nyújtója vagy közvetítője – sem közvetve, sem közvetlenül – nem részesíti anyagi juttatásban, azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátja.
Nem tehető közzé termékmegjelenítés: a) a hírműsorszámban és a politikai tájékoztató, b) a kifejezetten tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló (kivéve a pénzbeli ellenszolgáltatás nélküli termékelhelyezést) c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító, d) a vallási, illetve egyházi tartalmú műsorszámban.
TERMÉKMEGJELENÍTÉS Lényeges szabályozási elemek: � a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám tartalma nem befolyásolható olyan módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és a szerkesztői függetlenségre nem ösztönözhet fogyasztásra � a termék nem jelenhet meg indokolatlanul hangsúlyosan � termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám nem hívhat fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére � a nézőket tájékoztatni kell a termékmegjelenítésről � egyes termékek, pl. dohánytermék, gyógyszerkészítmények nem jelenhetnek meg termékmegjelenítés formájában
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság MÉDIATANÁCSÁNAK AJÁNLÁSA a termékmegjelenítés szabályainak alkalmazásáról A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok „nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. ” „Indokolatlanul hangsúlyos a termék műsorszámban történő közzététele különösen abban az esetben, ha az áru vagy szolgáltatás, vagy a reá történő utalás, illetve ezek védjegye dramaturgiailag nem a cselekménysorba illeszkedően jelenik a műsorszámban vagy a műsorfolyamban. A megjelenés intenzitásának vizsgálata kizárólag egyedi ügyekben, a vizsgált műsorszám típusának, jellegének figyelembevétele mellett történhet, mely során a műsorszám tartalmából kiindulva dönthető el, hogy az adott termék megjelenése dramaturgiailag mennyiben indokolt, életszerű, mennyiben illeszkedik a műsorszám tartalmához. ” Az indokolatlan mértékű hangsúly megítélését különösen az alábbi tényezők befolyásolják: · a megjelenítés gyakorisága, · a megjelenítésnek a műsorszám hosszához, jellegéhez viszonyított volumene.
A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok „nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére”. A termékmegjelenítés szabályainak alkalmazásáról szóló ajánlás szerint közvetlen felhívásnak minősül a termékmegjelenítés tárgyát képező árura vagy szolgáltatásra vonatkozó szándékos és egyértelmű - verbális vagy vizuális -, vásárlásra, népszerűsítésre, igénybevételre buzdító felszólítás, így különösen az alábbi információk műsorszámban történő közlése: · a termék/szolgáltatás kereskedelmi elérhetőségének, árának közzététele, · a termék/szolgáltatás tulajdonságainak, előnyeinek ismertetése, · a termékkel/szolgáltatással kapcsolatos szlogen megjelenése, · a termék/szolgáltatás reklámfilmjéből származó állítások említése. Az előbbi példák alapján közvetlen felhívás tehát a puszta megjelenítést meghaladó, azon túlmutató közlés.
Televízióban a nézők termékmegjelenítés tényéről szóló tájékoztatása a függőleges képméret 5%-át lefedő, a háttérből kiemelt, vízszintesen, egy sorban kiírt, a grafikai jellemzők (szín és betűtípus) tekintetében a csatorna arculatához illeszkedő alábbi képernyőszöveggel valósítható meg: A MŰSORSZÁM TERMÉKMEGJELENÍTÉST TARTALMAZ. ”
Való Világ 5 – 972/2012 sz. határozat A médiaszolgáltató a „Való Világ 5” című műsorszámban a Chevrolet különböző autóinak bemutatására összesen 9 perc 45 másodpercnyi műsoridőt fordított. „A korábbiakban leírt jelenetek fókuszában a Chevrolet, illetve személyautói álltak vizuális és verbális értelemben egyaránt. Nem helytálló a médiaszolgáltató azon érvelése, hogy a termék márkája is alig látszódott, és az egyes típusok az összevetések alkalmával sem indokolatlan mértékben hangzottak el. A képeken számtalan szögből, kívül és belül, a márkalogóval együtt voltak láthatók az autók, a villalakók többször megemlítették az egyes típusok nevét. ” „A tesztvezetés és az autók villabeli értékelése alkalmat kínált arra, hogy „civilek” hétköznapi nyelven fejtsék ki mindazon terméktulajdonságokat, amelyek a nézők érdeklődését is felkelthették az autóújdonságok iránt. ” „A Chevrolet modelljeinek részletes bemutatása meghaladta a nyeremények puszta megjelenítését. A játékosok a kipróbált autókról szóló megnyilvánulásai alkalmasak voltak a nézői figyelem felkeltésére, a személygépkocsik népszerűsítésére. A megjelenített termékek a közönség számára egyértelműen beazonosíthatók voltak. ”
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1257/2011. (IX. 21. ) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a személyes adat által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt. -vel (TV 2, 1145 Budapest, Róna u. 174. ; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató TV 2 csatornáján 2011. március 7 -én sugárzott „Aktív” című műsorszámával (a továbbiakban: műsorszám) megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, amely miatt a Médiaszolgáltatót felhívja, hogy a közléstől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől.
„Tekintettel arra, hogy a kifogásolt összeállítás termékmegjelenítést tartalmazott, a Médiaszolgáltató a fenti rendelkezésben rögzített követelményeknek nem tett eleget. Az indokolatlan mértékű hangsúly megítélését különösen a megjelenítés gyakorisága, illetve a megjelenítésnek a műsorszám hosszához, jellegéhez viszonyított volumene befolyásolja. A műsorvezető a vizsgált szegmens felvezetőjében „az ország első számú bulvár napilapjának” nevezte a 2 perc 45 másodperces bejátszásban 2 alkalommal konkrétan megnevezett és képben (20: 32: 13 – 20: 32: 15; 20: 33: 13 – 20: 33: 20; 20: 34: 02 – 20: 34: 10; 20: 34: 49 – 20: 34: 53) 4 alkalommal, összesen 21 másodpercben megjelenített újságot, azaz a „Blikket”. Az elhangzott kifejezés olyan reklámértékkel bíró, a bejátszás tartalmához képest indokolatlanul megjelenő információ, amely a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt adott az összeállítás hosszához képest gyakran megjelenített terméknek („Blikk” logó és újság), melynek nőnapi számát a főszerkesztővé avanzsált Várkonyi Andrea szerkesztette. ”
Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt médiatartalom-szolgáltatók vagy médiatartalmak finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse saját vagy más nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit. A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül megelőzően vagy azt követőn meg kell nevezni. A médiaszolgáltatásban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra. A támogató a médiatartalom-szolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja.
TÁMOGATÁS Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt médiatartalom-szolgáltatók vagy médiatartalmak finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse saját vagy más nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit. A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül megelőzően vagy azt követőn meg kell nevezni. A médiaszolgáltatásban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra. A támogató a médiatartalom-szolgáltató felelősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja.
KI NEM TÁMOGATHAT? Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot a) párt, politikai mozgalom, b) dohányterméket gyártó vállalkozás. MI NEM TÁMOGATHATÓ? Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható a) hírműsorszám és politikai tájékoztató, b) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító műsorszám. Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító műsorszám.
Tv 2 - Nagytakarítás c. műsor 1951/2012. sz. határozat A szolgáltató - megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, amely miatt a Médiaszolgáltatót 600. 000, - Ft, azaz hatszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. - megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést is, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek, amely miatt a Médiaszolgáltatót 600. 000, - Ft, azaz hatszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. - megsértette a támogatásra vonatkozó azon törvényi rendelkezést is, mely szerint a médiaszolgáltatásban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetve az attól való tartózkodásra, amely miatt a Médiaszolgáltatót 300. 000, - Ft, azaz háromszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
Részlet az indokolásból: „A takarítási folyamat az említett tisztítószerek bemutatását szolgálta, azaz a támogató termékei nem puszta eszközökként jelentek meg a műsorszámokban. A tisztítószerek - gyakori és felismerhető - használatának megjelenítésén túl, azok vásárlásának a bemutatása, a lakás különböző pontjain elhelyezése is azt a célt szolgálta, hogy a termékeket a műsorszámokban képernyőn lehessen tartani, újra és újra be lehessen mutatni. Az előbbiekből következően a Domestos és Cif termékcsalád megjelenítése indokolatlanul hangsúlyosan valósult meg. ” „Nem helytálló a Médiaszolgáltató azon megállapítása, hogy a termékmegjelenítésre és a támogatásra vonatkozó szabályok megsértésének egyidejű megállapítása aggályos. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében nem kizárt a kereskedelmi közlemény e két fajtájának - termékmegjelenítésnek és támogatásnak - együttes alkalmazása ugyanazon műsorszám, és ugyanazon termék/szolgáltatás vonatkozásában. Ebben az esetben azonban mind a termékmegjelenítésre vonatkozó, mind a támogatási szabályokat megfelelően alkalmazni kell. ”
CSR – Corporate Social Responsibility – Társadalmi felelősség vállalás 32§ (9) Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás társadalmú célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik - terméke, szolgáltatása jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.
REKLÁMETIKA A reklámetikai szabályozás rendszere �szaketikai normarendszer �ágazati önkorlátozó, önkéntes szabályozási rend �előnye: sok esetben rugalmasabb, hatékonyabb rendszer, mint a jogi korlátozás �jelentősége: stratégiai (jogi szabályozás megelőzése, kiváltása) taktikai (fogyasztói bizalom növelése)
REKLÁMETIKA Magyar Reklámetikai Kódex • önszabályozás • 1981 -2015 • ÖRT, Magyar Reklámszövetség • természeténél fogva a jogi szabályozásnál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él • Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kódexére épül
REKLÁMETIKA �Személyi hatály: aláíró szervezetek tagjai o akik önként alávetik magukat �Tárgyi hatály: o gazdasági reklámok o TCR o kereskedelmi gyakorlatok �Értelmezés: o jogi értelmezéshez igazodás, de: o szó szerint és szellemében is alkalmazni kell o
REKLÁMETIKA � � � � � � Direkt és Interaktív Marketing Szövetség Édességgyártók Szövetsége Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége Helyi Rádiók Országos Egyesülete Interactive Advertising Bureau Hungary Magyar Áruküldők Egyesülete Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete Magyar Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség Magyar Márkaszövetség Magyar Marketing Szövetség Magyar Reklámszövetség Magyar Sörgyártók Szövetsége Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Önszabályozó Reklám Testület Piackutatók Magyarországi Szövetsége Professzionális Piackutatók Társasága Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete Reklám Világszövetség Magyar Tagozata
REKLÁMETIKA Kódex felépítése • Általános rendelkezések • Reklámokra vonatkozó általános etikai előírások • Speciális etikai előírások • Digitális úton közzétett reklámok speciális szabályai
TÁRSADALMI CÉLÚ REKLÁM � A társadalmi célú reklám megrendelőjét a reklámban jól felismerhetően meg kell jelölni. � Az olyan társadalmi célú reklámnak, amely anyagi támogatásra, adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és egyértelműen meg kell jelölnie a kedvezményezett szervezet nevét és a beérkező adományok rendeltetését. � A társadalmi célú reklám csak a népszerűsíteni, vagy megismertetni kívánt közérdekű cél hatékony kommunikációjához szükséges módon és arányos mértékben kelthet félelmet, tartalmazhat sokkoló elemet, drámai megjelenítési módot.
Ilyen egyszerű ételt adni az éhezőknek.
REKLÁMETIKA Etikai felelősség szabályozása A Kódex szabályainak betartásáért elsősorban a reklámozó felelős. Ha kiléte nem állapítható meg, vagy a reklámozó kimentette magát: reklámszolgáltató és a közzétevő is felelős. Etikai fórumrendszer MRSZ állandó Etikai Bizottsága ÖRT etikai ad hoc Bizottsága Panaszok alapján járnak el.
REKLÁMETIKA Panasznak helyt adó határozatban a lehetséges rendelkezések: - megállapítja a normasértést - felhívja a reklámozót a reklám módosítására - felhívja a reklámozót a reklám visszavonására - nyilvánosságra hozza a döntést
Az Önszabályozó Reklám Testület és a Magyar Reklámszövetség közös Etikai Bizottságának állásfoglalása: Ízléstelen és az emberi méltóságot is sérti a reklám üzenete, amely egyértelműen azonosítja az evésre szánt húst az emberi testtel. Az élelmiszertermék reklámja az élelmiszert mint árut a képen keresztül összefüggésbe hozza a megjelenített személlyel mint áruval. Ez az összekapcsolás sérti az emberi méltóságot. Az emberi testnek, illetve annak részeinek áruként megjelenítése semmilyen formában nem elfogadható. Adott esetben ezt az összefüggést sem a reklám képi világa, sem szövege semmilyen módon nem oldja, nincs benne olyan humoros, vicces, könnyed elem, amely a jelentést árnyalná, esetleg elfogadhatóvá tenné.
CBA – halas reklám A reklámban egy hosszú pengéjű késsel levágják egy halnak a fejét. Panasz: „a hallal, mint élőlénnyel kapcsolatos brutális bánásmód bemutatásán keresztül károsíthatja a gyermeki erkölcsi fejlődést. A panaszos kifogásolta azt is, hogy a hal, a keresztény szimbolika része és emiatt a reklám a vallásos, sőt általában az emberi érzékenységet sértheti. ”
Az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottságának állásfoglalása (2015/F 12) : A Bizottság egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a tárgyalt reklám a Magyar Reklámetikai Kódex 4. Cikkely (8) bekezdését sérti. 4. Cikk (8) A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, illetve nem kelthet olyan összhatást, amely agresszív, erőszakos vagy törvénybe ütköző, a jelen Kódex által meghatározott védelmi célokat vagy a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető antiszociális magatartást ösztönöz, támogat vagy igazol.
Az indokolásból: „A hal fejének a levágása a filmen együtt a zenével és a hosszú pengéjű kés erőteljes használatának képeivel erőszakos jelenetsor, amely reklámban nem elfogadható. Egyebekben a Bizottság a fogyasztói panaszt nem találta megalapozottnak és nem tekinti a reklámot kiskorúak erkölcsi fejlődését károsan befolyásoló vagy vallásos meggyőződést, társadalmi érzékenységet sértő reklámnak. ”
- Slides: 36