Valls s ember V 11 Iszlm Az iszlm

Vallás és ember V 11 Iszlám

Az iszlám keletkezéséről • • A hely és az idő Társadalmi keretek Vallási hagyományok, források A tágabb környezet 15’

Mohamed, a próféta Szerepe Életéről 570 -632 Ifjúkor Házassága Prófétálás kezdete Mekkai fogadtatás Távozás Medinába A medinai évek Győzelme és halála Személyéről 20’ 20

Egy kis kitérő Mohamed álmára Három lehetőség 1. Mohamednek álmában megjelent … 2. Mohamed azt álmodta, hogy … • • Az álmot elfogadjuk … nem fogadjuk el 3. Mohamed azt mondta, hogy álmában … • • Vagy álmodta Vagy nem – ezt a közlési módot használja A modell: a prófétai szerep A prófétai beszéd-aktus (Isten nevében) Allah mindig tudta, Mohamed mit akar hallani

Felszólítás a hirdetésre 20

… hirdet

Jézus és Mohamed… … szamár- ill. teveháton vonul az utolsó ítéletre. Rasid ad-Din világtörténeti krónikájából, 1307.

A Koránról - Az iszlám szent könyve, szövegét Mohamed szóban elmondott prófétálása alapján írták le, szerkesztették össze, a próféta halála után. (653) - Nyelve. - Tartalma. - Tartalmának forrása. 30

Az iszlám tanítása Allahról A teremtésről A bibliai narratíváról Az írás népeiről Mohamedről, az általa közöltekről A hívőkről és hitetlenekről Az eleve elrendelésről Jutalmazás és büntetés Paradicsom és pokol Iszlám „teológia” (Al-As’arí hitvallása, X. század). 40

Vallási előírások azaz az iszlám öt „pillére” 1. 2. 3. 4. 5. 45’ Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Alamizsna, adó (zakát) Böjt (szaum – Ramadan) Zarándoklat (hadzs)

(1) A hitvallás Tanúsítom, hogy nincs más isten Allahon kívül, és tanúsítom, hogy Mohamed Isten küldötte.

Hitvallás

Miben kell hinni? • • • Allahban angyalaiban az Írásban küldötteiben az Utolsó Ítélet napjában az eleve elrendelésben

Mecset és bazár – az élettér… Az iszlám eredendően városi vallás

Imaszőnyeg

Afganisztáni nomádok imádkoznak

Kairói Ibn Tulún-mecset

Mecsetbelső, imairány. … kis mecset mihrábja

(2) Ima - Napi ötszöri közös ima - A felnőtt férfiaknak kötelező - Helye - Külsőségek - Közvetett hatása - (drill) Végül is: ki előtt borulnak a földre, kinek engedelmeskednek automatikusan?

(3) Adó Korán: alamizsna - A fölöslegből Később: adó Mértéke A meghódítottak és az adó „A jámborság az, ha valaki hisz Allahban, a Végső Napban, az angyalokban, az Írásban és a prófétákban, s aki javait- bármily kedvesek is azok néki - odaadja a rokonainak, az árváknak, a szegényeknek, az úton járónak, a koldusoknak, s a rabszolgák [kiváltására]; …” (2/177. )

(4) A böjt A ramadán

(5) Zarándoklat - A mekkai Kába szentély - Az eredeti gyakorlat Mohamed életében - A kötelesség: akinek módja van, életében egyszer… - Azonos időben, szervezetten - A mekkai forgatókönyv 55

A Kába szentély körül…

Mekkában…

A mekkai program útvonala

Kődobálók, Mina

Egy kérdéses pont Egy további „előírás” a harc a hitetlenek ellen (dzsihád, szent háború) A Korán felhívásai Mohamed, aki kardot ragadott Az iszlám kizárólagosságra irányuló igénye Más nézőpontból: hódító háborúk

Egyéb előírások • A képi ábrázolás tilalma • NB ennek fontos következményei az iszlám művészetben (ornamentika, kalligráfia) • Étkezési tilalmak • Szerencsejátékok tilalma 00’

Allah-szimbólum (ligatúra)

Arab törzsek az iszlám keletkezése idején

Az umma – és ami mögötte van A törzsi keretek meghaladása Az ún. medinai alkotmány – voltaképp törzsszövetség Tágabb, átfogóbb, nagyobb integráció Szükségképp a hagyományok átértékelését, más értékeket, normákat, átfogóbb szabályozást, rendet kíván. Törzsi ellentétek helyett hódítás Hadi sikerek, ami szemükben „igazolja” a vallási tanítást, megerősíti a hitet. A hódítások civilizációs, kulturális „hozama”. 05’

Az iszlám térhódítása • • • Mohamed életében A patriarchális kalifátus idejében, 632 -661 Az Omajjádok alatt, 661 -750 Abbászida kalifátus, 749 -1258 … ezt követően Oszmán-török szultanátus, 1281 -1924

Az első századok „Magyars” – Levédia, Kazárország

Szunniták, sí’iták, szúfik • Mohamed halála • A megoldás Közös döntés, Abú Bakr kalifa • Szunniták • Ali támogatói – a vérségi elv, imám • Sí’iták • Szúfizmus Aszkézis, meditáció, miszticizmus 10’

Vallás – állam – társadalom A Korán és a hagyomány (hadísz) A saría és a négy jogi iskola Hanafiták – Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az észnek és a logikának a jogi dedukcióban. Malikiták – a szigorú medinai hagyományhoz ragaszkodnak (Korán és szunna) Sáfiiták -- a jog négy gyökere (Korán, szunna, összhang, analógia). Hanbaliták – Korán és szunna; az analógiát elutasítják. A négy jogi iskola viszonya egymáshoz. 15

Táncoló dervisek 25

Szúfik

Az iszlám civilizáció fénykora • • • 30’ A kalifátus A moszlim társadalom Gazdaság Tudomány Művészet

Távolsági kereskedelmi utak az iszlám világban 1500 körül

Keresztény minta és muszlim „adaptáció”

Tádzs Mahal

Mecset, Timbuktu

Oktatás

Afgán asszonyok

Ami utána következett • Stagnálás, hanyatlás • Külső fenyegetés • Gyarmati sorsban – és ennek sokk-hatása

A jelenről • Válság, a kor kihívásai • Az iszlámba „kódolt” fékek és tehetetlenségi erő azaz: • . . . egy társadalom a múltja, a tradíció fogságában • … és vajúdás, pl. Egyiptom (világi állam, a sariával összhangban, egyenlőségre, igazságosságra törekedve). 40’

Az iszlám fundamentalizmusról • A vallási fundamentalizmus • Válság-jelenség • Két fő esete – Protestánsok (USA) – Iszlám fundamentalizmus

Az iszlám fundamentalizmusról • Az iszlám egy lényeges jegye: „far more comprehensive meaning” • Azaz: – – – – Személyes hit és jámborság A hívők hitvallása és rítusai Életmód Erkölcsi kódex Kultúra Törvények rendszere Az állam funkciójának felfogása, vagyis: az élet minden területére kiterjedő irányelvek és szabályok rendszere

Az iszlám fundamentalizmusról Kicsit más megfogalmazásban: nem a szó szorosabb értelmében vett vallás, hanem jogrend, kultúra, (formális és nem formális) intézmények sajátos hálózata, a „másság” iránti magatartás meghatározója.

Az iszlám fundamentalizmusról • Alapjai a Koránban – Egyszemélyes produktum – Önreflexió hiánya – Önnön tökéletességének tudata • Egy korai megjelenése – Ibn Tajmíja (1263 -1328): A vallástörvényen alapuló politikai hatalomgyakorlás …

Néhány képviselője • Szajjid Kutb: (1906 -1966) Útjelzők (Az iszlamizmus ideológusa) • Khomeini ajatollah: Az iszlám kormányzat (1971 • Szalám Faradzs: (1954 -1982) A rejtett kötelesség (A dzsihád ideológusa)

Az iszlám fundamentalizmusról • Egy-egy ország saját belső problémáira reakció • Simon R. : a megoldás, amit kínálnak, nem oldana meg semmit, a saria erre alkalmatlan • Nyugat-ellenesség • Terrorizmus: a gyengeség jele • A muszlimok túlnyomó többségéhez semmi köze, azok is inkább áldozatai a jelenségnek. • Az iszlám vallási és kulturális örökségétől is idegen.

Khomeini ajatollah: Az iszlám vagy politika, vagy semmi.

Vallásjog-tudósok … a síiták szent városában (Qum, Irán)

Irodalom Korán (ford. : Simon Róbert ) Helikon, 1987 Simon Róbert: A Korán világa Helikon, 1987 Watt, W. M. : Az iszlám rövid története Akkord Kiadó 2000 Cahen, C. : Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig Aly Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10 -től a 13. századig Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I-II. Gondolat, 1981 Lewis, B. : Az iszlám válsága Európa, 2004 B. Lewis – B. E. Churchill: Az iszlám – Nép és vallás HVG 2010 R. A. Nicholson: Az iszlám misztikája FLI Könyvkiadó, é. n. C. Hillenbrand: Az iszlám –Új történeti bevezetés Kossuth K. , 2016 Simon Róbert: Az iszlám fundamentalizmus Corvina 2014 Simon Róbert: Politika az iszlámban – A muszlim társadalom anatómiája Corvina 2016

Néhány jellemző részlet a Koránból • • 2/177 – Nem az a jámborság … 2/190 kk. – Harcoljatok azok ellen… 5/33 kk – Akik fegyvert fognak Allah és a küldötte ellen… 9/5 – … akkor öljétek meg a pogányokat… 17/22 39 – (az ószövetségi tízparancsolat megfelelője) 24/27 kk. – (illemszabályok) 56/1 56 – (Paradicsom és pokol)

56. szúra 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 … Az élenjárók ők azok, akik közel állnak [Allahhoz] a gyönyörűség kertjeiben; csapatostól a hajdanvoltak közül, ám a későbbiek közül [csak] kevesen. [Arannyal és drágakővel] átszőtt pamlagokon hevernek kényelmesen egymással szemben, és örökifjú fiúk járnak körbe közöttük kelyhekkel, kancsókkal és forrásvízzel telt kupákkal, nem fáj tőle a fejük és nem részegednek meg; és gyümölcsökkel, amit csak választanak, és szárnyasok húsával, amit csak megkívánnak, és nagyszemű hurik lesznek, akik jól elrejtett gyöngyökhöz hasonlatosak [mindez] fizetségül azért, amit tettek. És nem hallanak ott üres fecsegést, sem bűnre csábítást, hanem csak azt a szót, hogy: “Békesség, békesség!"

56. szúra 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 4 o És a jobbkéz felőliek! Milyenek a jobbkéz felőliek? Tövis nélküli krisztustövis fák, és [virággal] borított akácfák között messzire nyúló árnyékban lesznek, csobogó vízzel, sok gyümölccsel, amelyet szakadatlanul és akadálytalanul [ehetnek], fölmagasított ágyakon; [hurikkal], akiket [külön] teremtéssel teremtettünk, és tettük őket szüzekké, szerelemmel szeretőkké, egykorúakká a jobbkéz felőliek számára: csapatostól a hajdanvoltak közül, és csapatostól a későbbiek közül [is].

56. szúra 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 És a balkéz felőliek! Milyenek a balkéz felőliek? Számumban és forrásban lévő vízben lesznek, fekete füstárnyékban, amely nem hűvös és nem kellemes. Korábban az [evilág] nekik jutott gyönyöreit élvezték, és makacsul megmaradtak a nagy bűnben. És azt szokták mondogatni: “Ha mi meghaltunk, s porrá és csonttá vál tunk, vajon [új életre] támadunk föl, [mi] és hajdanvolt őseink? " Mondd: “A hajdanvoltak és a későbbiek bizony összegyűjttetnek egy kijelölt nap határidején, aztán pedig, ti tévelygők és hazugsággal vádolók, a zaqqüm-fa [gyümölcsét] eszitek, azzal töltitek meg a gyomrotokat, és forrásban lévő vizet isztok rá, úgy isztok, ahogy a vízkórságban szenvedő nősténytevék isznak. " Ez az ő szálláshelyük az Ítélet Napján.

A hitvallásból (Al As’arí) 2. 3. 4. 5. Isten egyedülvaló, oszthatatlan és örök. Mohamed az ő szolgája és küldötte. A paradicsom és a pokol egyaránt valóság. Az utolsó óra kétség nélkül eljön és a kegyes Isten feltámasztja a halottakat. 6. Az irgalmas Isten a trónusán ül. 7. A hatalmas Istennek kétség nélkül két keze van. (3: 75) 10. A hatalmas Isten csodálatos neveiről nem szabad azt mondani, hogy azok a mindenható Istentől különbözőek… 22. A magasztos Isten úgy lesz majd megpillantható a feltámadás napján… 29. Az örök Isten csodálatos nevei azonosak agával az Istennel. 26. Az Isten küldöttétől eredő hagyományokat hitelesnek tekintik. 41. A hagyományok szerint elismerik és helyesnek tartják a lábbelik tisztántartását otthon és az utazások alkalmával.

A nők helyzete Mohamed, Korán: előrelépés Ellentmondásos, kettős Később: megrekedés, nők hátrányos helyzetének intézményes kikényszerítése Kicsit ott tartanak, mint Európa a 19. században: azért kell harcolniuk, hogy tanulhassanak (aluliskolázott társadalmakban ez jellemző), és hogy dolgozhassanak, részt vehessenek a közéletben. Kitérő Az iszlám és a szexualitás Mohamed esete Attitűdje, álláspontja: aszimmetrikus, tipikusan férfi Összevetés a kereszténységgel: a testiség, érzékiség, szexualitás, a humanizált emberi szükséglet elismerése. – Más, társadalmi téren viszont messze alatta…

Szikla mecset

(Zárójelben) Mohamed színrelépése – az álom Ezt többféleképp is megfogalmazhatjuk – s egészen más lesz a konklúzió 1. Mohamednek álmában megjelent Gábriel arkangyal 2. Mohamed azt álmodta, hogy megjelent néki Gábriel arkangyal… 3. Mohamed azt mondta, hogy álmában megjelent néki Gábriel… Ad 1. Ez valóban megtörtént (iszlám álláspont) Ad 2. Valóban álmodta – ám az semmit nem bizonyít Ad 3. Itt két eset lehetséges: a) Valóban álmodta (l. ad 2. ) b) Csak állítja, hogy álmodta. Egyik sem bizonyítható, minden azon múlik, hogy az „álom sztorit” elfogadják e. És Mohamed minden kétely felett áll.

A harmadik monoteista vallás • • • Keletkezése Mohamedről A Koránról Az iszlám tanítás Az öt „pillér” Az „umma” Az iszlám jog Az iszlám térhódítása Szunniták, siiták, szufik Jelenlegi helyzetéről