V ORSZGOS POLGRI VDELMI KIRENDELTSGVEZETI KONFERENCIA TISZTELETTEL KSZNTM

V. ORSZÁGOS POLGÁRI VÉDELMI KIRENDELTSÉG-VEZETŐI KONFERENCIA TISZTELETTEL KÖSZÖNTÖM, A KONFERECIA VALAMENNYI RÉSZTVEVŐJÉT! Baranya Károly mk. pv. alez

A rendkívüli időjárási helyzetek felszámolásával kapcsolatos helyi és területi feladatok. / Nyilván a következmények felszámolásáról van szó /

Mely időjárási helyzetek, a leggyakoribb károkozók? /korántsem a teljesség igényével/ • A csapadék /eső, ónos eső, hó, köd/ • A légmozgások /tornádók, egyéb viharok/ • A hőmérséklet /hideg, meleg/

Eső • A probléma akkor keletkezik, ha hosszan nagy mennyiségben esik /árvíz, belvíz/, • vagy ha rövid idő alatt extrém nagy mennyiségű a csapadék /árvíz, belvíz, fizikai rombolás/, illetve, • ha a tél során nagy mennyiségű hó halmozódik fel és az olvadás gyors, pláne, ha esővel párosul, a következmények hasonlóak

Árvíz

Belvíz

Belvíz

A fizikai rongálódás:

Feladatok: • Nem részletezném, mivel az elmúlt 12 évben 9 alkalommal csináltuk és a legtöbbet előadott, feldolgozott téma, egyébként önállóan is megérne egy előadást, de az új kollégák kedvéért, emlékeztetőül: • Megelőzési időszak………. . • Védekezési időszak………. . • Helyreállítási időszak……. .

Ónos eső • A gondot a közlekedés ellehetetlenülése, illetve a légvezetékek szakadása jelenti. • A közlekedés két okból válik nehézzé: – Az út jégpálya lesz és ha ez bátor sofőrrel párosul… – A fákra rakódó csapadék gyakran ágletöréshez, kidőléshez vezet

Hó • MÉG MINDÍG MEGLEPŐDÜNK, HA TÉLEN ESIK, BÁR OKTÓBERBEN MINDENKI KIJELENTI, HOGY FELKÉSZÜLT!!! • Feladatok: – – – Közlekedés biztosítása Úton rekedtek mentése, ellátása Melegedők kijelölése Közművek helyreállítása /Zala megye 2009!/ Utak járhatóvá tétele Elzárt településeken, a napi élet biztosítása, alap ellátás, mentés

Köd • Általában nem szoktuk emlegetni, viszont a múlt héten Németországban úgy jelent meg, ahogy nem szokványos. 20 perc alatt 20 m-re csökkent a látótávolság!!! • Az eredmény:

Tornádók, viharok • A téma 2006, augusztus 20 -a óta különösen érzékeny pont. • Tény, hogy a légmozgások is mint valamennyi időjárási jelenség az utóbbi időben egyre szélsőségesebb erejűek és gyakoriságúak • Számomra 1996 nyarán kezdődött:

Tornádók, egyéb viharok • Jellemzőjük, az épített infrastruktúra rövid idő • • • alatti, komoly károsodással járó rombolása, A növényzet által okozott balesetek /fadőlések/ A vízfelületen tartózkodók veszélyeztetése Különösen komoly probléma ezen jelenségek tömegrendezvények környezetében való aktivítása

Hőségriasztás • Feladatok: – Közlekedési dugókban, nagyvárosokban, határátkelőknél vízosztás – Klimatizált épületek, helységek felmérése – lakossági tájékoztatás – Megszaporodó rosszullétek ellátása – Szabályok lazítása /köztéri szökőkutakban fürdés/

Téli hidegek • Feladatok: – Hajléktalan szállók felmérése – Hajléktalanok számbavétele – Melegedők kijelölése – Kilakoltatás megtiltása – Közművek elzárási tilalma – Meleg ételek, italok osztása – Szociális alapú tüzelő osztása

Konklúzió • A fentiekben bemutatottak /korántsem a teljesség igényével/ a polgári védelem feladatai!!? ? • Nézzük meg a feladatrendszerünk hármas tagoltságának függvényében…

Megelőzés, prevenció • Meggyőződésem, hogy ez az az elem, ahol a rendszer a legkidolgozottabb. • Úgy mint: – – – Ismeretek megszerzése /éppen most is/ Tervezés /számolatlanul…/ Adatok felmérése, adattárak kidolgozása, karbantartása – Együttműködések előkészítése

A mentés, effektív védekezés • Ha egyenként megvizsgálunk néhány eseményt, érdekes az eredmény…/csak a jogszabályban leírt felelősök/ – Árvíz, belvíz: vízügy, vízi társulatok, tűzoltóság – Viharkárok: tűzoltóság, közmű szolgáltatók – Közlekedés ellehetetlenülése: közútkezelők, tűzoltóság, önkormányzatok – Nagy hideg: önkormányzatok, családsegítők, szociális munkások, mentők – Hőségriasztás: mentők, önkormányzatok, polgári védelem

A hőségriasztásnál egy pillanat. . • Egyedül itt írtam a polgári védelmet, bár érdemes néhány kérdést feltenni! – Ez a munka általában, a nagyvárosokban, forgalmas csomópontokon zajlik /vízosztás/ – …és a többi hely, ahol emberek vannak? Emlékeztetnék, hogy Magyarországon, mindenkinek alkotmányos joga van a biztonsághoz…is! – Elegen vagyunk ehhez? – Van elég eszközünk, pénzünk vízre? – Kommunikáljuk a klimatizált helyeket, vagy csak mi tudjuk?

Helyreállítás • Ez a harmadik terület, ahol valóban érdemi • tevékenységet folytatunk, a vis maior eljárásokra emlékezetnék, vagy az árvíz utáni újjáépítésre, de mivel ezt szinte naponta végezzük azt gondolom mindenki számára ismert. Bár, ha a törvényt szó szerint nézzük, a polgári védelem nem rendelkezik szakhatósági jogkörrel, a feladat tehát a jogkörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon jelentkezik, mint első fokú szakhatóság.

Térjünk vissza a védekezéshez • Újra csak a kérdések: – Mi írja elő, hogy a pv. mikor, milyen tarta-lommal, milyen hatás-és jogkörrel végzi, vagy irányítja a beavatkozást? – Mennyi idő alatt lesznek készenlétben a szervezeteink? – Elfogadná a közvélemény tőlünk a 3 -6 -12 -24…óra múlva történő megjelenést az eseményeket követően? – És még sorolhatnám! – Mottó: legalább egymásközt legyünk őszinték!

Hol feltételezek gondokat? – Biztos, hogy mindenki a jogszabályban leírt feladatait végzi? – A média kényszerítő hatása az élet minden területén. – Egyes szervek identítás problémái. – Nem elég alapos jogi szabályozottság. – Az érvényben lévő szabályzók eltérő értelmezése /vízügyi törvény, előírja az önkormányzatok segítését a vízkár-elhárítási tervek készítéséhez/

A javaslatom: • Ez egy változat, lehet, hogy rossz, vitatható, de mutasson valaki jót! – A jogszabályokon történő indokolt változtatások. A pontos elvárást fogalmazzák meg és tegyék mellé a szükséges feltételeket. – Folyamatos, pontos kommunikáció a meteorológiai szolgálattal. – Az érintett beavatkozó szervezetek közötti koordináció végzése. – A kritikus infrastruktúra vizsgálatok eredményeinek alkalmazhatóvá tétele.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!