v Meleg mrskelt v ghajlati terletek mediterrn terletek

Öv Meleg mérsékelt öv Éghajlati területek mediterrán területek szubtrópusi monszun területek Területei Évszakok Vízjárás szárazföldek NY -ioldalán: Földközi-t. melléke Kalifornia (ÉAm. ) Chile középső része (D-Am. ) Ausztrália déli félszigetei szárazföldek K-i oldalán: Kínai –alföld (Ázs. ) Koreai-félsziget (Ázs. ) Japán délebbi szigetei (Ázs. ) Florida (É-Am. ) környéke (DAm. ) Dél-Afrika keleti sávja Kelet-Ausztrália nyár: meleg száraz tél: enyhe csapadékos 4évszak ingadozó nyár: nyári monszun az óceán felől fúj, Csapadékos, forró tél: téli monszun a szárazföld felől fúj, Szárazság, hideg évi csapadék: 1000 – ingadozó Természetes növénytakaró keménylombú erdő, macchia (örökzöld cserje) Talaj babérlombú erdő vörös-és sárgaföld Terra rossa, fahéjszínű erdőtalajok Felszínformálás folyóvízi erózió, talajerózió télen: aprózódás nyáron: mállás

Öv Valódi mérsékelt öv Éghajlati területek óceáni területek mérsékelten szárazföldi területek szélsőségesen szárazföldi területek Hideg mérsékelt öv - Területei Évszak USA ÉK-i partvidéke (É-Am. ) D-Chile partvidéke (D-Am. ) Brit-szigetek (Eu. ) Európa nyugati szegélye Mississippi-alföld északi része (É-Am. ) Európa középső sávja Mandzsúria (KÁzsia) Préri (É-Am. ) Pampák (D-Am. ) Kelet-Európában a sztyeppék hűvös nyár enyhe tél évi höingáskicsi (7 -8 o. C) évi csapadék: 800 – 2000 mm/év, 4 évszak Szárazföldek belsejében fekvő félsivatagok, sivatagok. Belső-Ázsia zárt medencéi Kanada déli része (É -Am. ) Öt-tó vidéke (ÉAm. ) Eurázsia széles sávja 4évszak, kelet felé a nyár melegebb, a tél hidegebb lesz, a csapadék csökken az évi hőingás nő 10 o. C-20 o. C, a csapadék csökken 800 -500 mm/év 4évszak az évi hőingás 25 o. C-45 o. C, az évi csapadék 300 -500 mm/év 4évszak forró nyár, zord tél az évi hőingás 40 o. C-50 o. C, az évi csapadék 100 -200 mm/év Vízjárás Természetes növénytakaró egyenletes lombhullató erdő (nyír, tölgy, bükk) fenyérek tözegmohalápok Talaj ingadozó lombhullató erdő (tölgy, bükk, juhar, hárs) erdős puszta barna erdőtalaj, feketeföld folyóvízi erózió ingadozó füves puszta (sztyepp, préri, pampa) feketeföld (csernozjom) aprózódás, szél erősen ingadozó gyér növényzet (cserjék) sivatagi váztalaj szél podzoltalaj (szürke, tápanyagban szegény) fagy aprózó hatása hosszú (6 -9 hónap), zord egyenletes tajga tél (fenyőerdő) rövid, mérsékelten meleg, nincs aljnövényzet csapadékos nyár nagyon nagy évi hőingás kevés csapadék, 4 évszak barna erdőtalaj Felszínformálás mállás, folyóvízi erózió

Mérsékelt égöv Mediterrán területek élővilága

- mérsékelt övezet - meleg-mérsékelt öv (leginkább tengerpartokon, pld. a Földközi-tenger környéke Észak-Afrikában és Dél-Európában) - 4 évszak - tavasz (rövid) - nyár (forró és száraz) - ősz (rövid) - tél (enyhe és csapadékos) - évi közepes hőingás - kb. 20 o. C (hazánkhoz hasonló) ― évi középhőmérséklet 0 -20 o. C között ― nyugati szelek uralma jellemzi ― az övezeten belül három öv különíthető el.

Növényzet - keménylombú erdő(zonális társulás) - örökzöldek - vastag (bőrnemű) levél – sok szilárdító szövet - viaszos levél - nyáron véd a kiszáradás ellen - télen véd az elázás (rothadás) ellen - sok helyen kiirtották a hajóépítés miatt az ókortól kezdve - helyén átjárhatatlan, szúrós bozót alakult ki (macchia) - előfordulás Földközi-tenger partvidéke Dél-Afrikában a Fokföldön, Ausztrália déli partjának két szakaszán; az Amerikai Egyesült Államokban Kalifornia és Dél-Oregon partvidéke Chilében az Atacama-sivatagtól délre (átnyúlik Argentínába) A keménylombú erdő rendszerint háromszintes: lombkoronaszint (10– 20 m); cserjeszint (5– 10 m); gyepszint.

Lombkoronaszint fajai: paratölgy, szelídgesztenye, magyaltölgy, mandulafenyő, cédrusok - paratölgy- kérge puha és vastag (fontos nyersanyag) magyaltölgy

szelídgesztenye Mandulafenyő kéttűs fenyőmag

- cédrusok- nyitvatermő - tűlevelű - alakja nem a fenyőkére emlékeztet - pld. libanoni cédrus Libanoni cédrus Atlasz-cédrus

A magányos cédrus Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban

Cserjeszint fajai - nemes babér - oleander

Áltermés – sok termés együttese

pisztácia Citrusfélék : Narancs citrom grépfrút pomelo…

Állatvilág - vannak itt nem tipikus mediterrán állatok (északabbi területeken is élnek) - vaddisznó - őz - szarvas (dámvad: az agancsa széles, lapátszerű) - muflon - ez egy vadjuhféle - gerinces - emlős - párosujjú patás - a szarva csavart (csiga) - hazánkba több helyre is betelepítették - Zempléni-hegység - Börzsöny

- madarak - sok északi költöző madár itt telel - hüllők - görög teknős - gerinces - hüllők - védett - növényevő - teknősök

- közönséges kaméleon - gerinces - hüllő - pikkelyes hüllők - kaméleonok - szemölcsös bőr színváltoztató (álcázás) - hosszú fogó farok („funkcionális végtag”) - szem - kicsi szembogár - nagy látótér - kúp alakú szem (kiemelkedik a fej síkjából) - egymástól függetlenül mozgatható szemek - nyelv - hosszú - kiölthető - gyors - ragacsos - bunkós végű

- gekkók - gerinces - hüllő - pikkelyes hüllők - gyíkok - rovarevő éjszakai ragadozók - tapadókorongos ujjak (függőleges sziklán is tud mozogni)

Fő jellemzők: kiegyenlített csapadékjárás (esetleg téli csapadékminimum), a legtöbb csapadék jellemzően a legmelegebb hónapban hull, kiegészítő anyag az évi középhőmérséklet 15 °C vagy több, fagypont alá télen is csak átmenetileg száll a hőmérséklet, a napi és az évi hőingás kicsi, a tél enyhe, fagymentes, nagy páratartalom; erős ködképződés vagy felhőzet. Az egyes, babérlombú erdőkkel borított területek éghajlata egyik-másik ponton jelentősen eltérhet a fentebb összefoglalt sajátosságoktól. Különösen igaz ez az óceáni szigetekre, amint ezt Madeira példája (nyári csapadékminimummal) szemléletesen érzékelteti. Babérlombú erdők a Föld kilenc táján alakultak ki. Ezek: Kelet-Ázsia monszun éghajlatú vidéke (Korea, Kína, Dél-Japán), az Amerikai Egyesült Államok délnyugati része (Kalifornia), Florida atlanti partvidéke, Makaronézia, tehát az Azori- a Madeira- és a Kanári-szigetek, Délkelet-Ausztrália keleti partvidéke (Új-Dél-Wales) és Új-Zéland északi szigete, Dél-Chile, a Kaukázus nyugati oldala; a Pireneusok egyes részei és a Balkán-félsziget csapadékosabb részei.

Lombkoronaszintjükben kevés fajt találunk. örökzöld, laza szerkezetű leveleik középnagyok, kopaszok, fényesek és bőrneműek (innen a „babérlombú” név) A fák babérfélék, örökzöld tölgyfajok, liliomfák és mocsári ciprus. A déli féltekén nyitvatermők válnak jellemzővé, így Dél-Amerikában az araukáriafenyők. Kelet-Ázsiától Észak-Ausztráliáig mellettük jelentős szerephez jut a bambusz Gyepszintjük fajgazdag; többnyire a páfrányok utalják. Mohaszintjük és zuzmószintjük is erősen fejlett.

Mérsékelt övezet Valódi mérsékelt öv - hideg-mérsékelt öv (tajga – fenyvesek) - valódi mérsékelt öv - éghajlatai az óceántól való távolodással: - óceáni éghajlat (lomberdő) - nedves kontinentális éghajlat (lomberdő) - száraz kontinentális éghajlat (füves puszta) - mérsékelt övezeti sivatagi és félsivatagi éghajlat - a csapadékmennyiség csökken - az évi közepes hőingás növekszik

Lombhullató erdők Klimazonális társulás – az éghajlati tényezők (hőmérséklet, csapadék) hatására kialakult 0 -250 m alföldi lösztölgyes, tatárjuharos lösztölgyes Gyakorlatilag kipusztult, utolsó nagyobb folt Kerecsendi erdő lombkorona kocsányos tölgy , cserjetermetű tatárjuhar laza lombkorona , sok fény Gazdag cserjeszint Egybibés galagonya Varjútövis Csíkos kecskerágó Kökény Bibircses kecskerágó Gyepűrózsa Közönséges fagyal Ostorménfa Veresgyűrűsom Gazdag gyepszint

250 -400 m cseres-tölgyes lombkoronaszint csertölgy kocsánytalan tölgy laza szerkezetű jól fejlett cserjeszint – húsos som, egybibés galagonya, fagyal gyepszint kora tavasztól késő őszig virágzik – pillangósvirágúak, pázsitfüvek CSERTÖLGY

Cseres tölgyes Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Kocsány = virágszár

Cseres tölgyes

Cseres tölgyes pillangósvirágúak

Cseres tölgyes pázsitfüvek