v Malomipari mellktermkek Magtiszttsi hulladkok gazdasgi ocs trt
- Slides: 25
v. Malomipari melléktermékek • Magtisztítási hulladékok: • gazdasági ocsú • tört gabonaszemeket, idegen magvakat tartalmaz • energia- és fehérje-tatalma esetenként meghaladhatja a gabonákét, fehérjéjének is jobb a biológiai értéke • rontja a takarmányértékét, hogy gyakran poros, szemetes, és mérgező gyommagvakat is tartalmazhat • malomocsú • a malom triőrje választja szét az ép szemeket az idegen magvaktól • a sérült gabonaszemek mellett konkolyt, bükkönyt egyéb gyommagvakat tartalmaz • fiatal, vemhes, szoptató állatokkal ne etessük, marhákkal is max. 1 kg-ot naponta
• Őrlési melléktermékek Gabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek • korpák • döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát tartalmazza, de a kiőrlés fokától függően több-kevesebb endospermium részt is • fontos minősítő paraméterük az aleuron réteg és az endospermium részaránya, ettől függően fehéje-tartalmuk 10 -16% között változik • Nmka-tartalmuk 55 -60%, rosttartalmuk 8 -14% • P, K, Mn és Zn-tartalma úgyszintén jelentős, P-tartalmuk mintegy 50%-a viszont fitin kötésű • A B-csoportba tartozó vitaminokban, elsősorban niacinban, piridoxinban, pantoténsavban gazdagok
A kiőrlés fokának hatása a gabonaipari melléktermékek vázanyagának összetételére
• búzakorpa • a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre • nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint maga a szem • összetétele és minősége változhat, célszerű ezért gyakrabban bevizsgáltatni • elsősorban tehenekkel, kocákkal, hízókkal etetik • fiatal állatok tápjaiban rosttartalma limitáló tényező • rozs-, árpa-, kukorica- és zabkorpa • kevesebb fehérjét tartalmaznak • kevesebb képződik belőlük, ritkán használjuk takarmányként • etetésük előtt célszerű bevizsgáltatni őket
• takarmánylisztek • a korpáknál kevesebb héj és aleuron részt, viszont több endospermiumot tartalmaznak • energiatartalmuk nagyobb, fehérje és rosttartalmuk kisebb, mint a korpáké • döntően búzából, kisebb mennyiségben árpából, kukoricából, rozsból is képződik • gabonamagvak csírája • az őrlés előtt elkülönítik, mivel nagy olajtartalma miatt hátrányosan befolyásolná a liszt eltarthatóságát • 26 -29%-os nyersfehérje-, 6 -8%-os zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó, értékes takarmány • E-vitamin-tartalma említésre méltó • avasodásra hajlamos
v. Növényolaj-ipari melléktermékek • olajpogácsa • régebben az olajat a magvakból préseléssel nyerték, az így képződött melléktermék volt az olajpogácsa, ami még jelentős, 10%-os zsírt tartalmazott. • extrahált darák • napjainkban az olajiparban a préselést valamilyen zsíroldószerrel és hőkezeléssel végzett kivonás, ún. extrahálás követ. A képződött melléktermékek ekkor az extrahált darák. Ezek jellemzője, hogy magas a fehérjetartalmuk (25 -40%), zsírtartalmuk kicsi (12%). A zsírszerű anyagok kivonásával elveszítik ízletességüket is.
• extrahált napraforgódara • hazai viszonylatban a legtöbb ebből képződik • antinutritív, toxikus anyagokat nem tartalmaz • az I. osztályú, 10 -12%-os rosttartalmú termék fehérjetartalma 40%-os is lehet • lizinben szegény, kéntartalmú aminosav szintje viszont nagyobb, mint a pillangós magvaké • jelentős a P-tartalma • rosttartalma fontos minősítő paraméter, a héj az olajkivonás során elveszti a rugalmasságát, töredezett éles, szilánkos lesz, ami sértheti a bél nyálkahártyáját, célszerű emiatt apróra darálni • elsősorban kérődző takarmány, de a kis rosttartalmú termékekből baromfi és sertéstápokban is szerepelhet 5 -10%-os arányban
Különböző minőségű extrahált napraforgó- darák táplálóanyag-tartalma
• extrahált szójadara • a monogasztrikusok meghatározó fehérjetakarmánya • nagyrészt importáljuk • magas fehérje- (44 -48%) és lizin-tartalmú, limitáló aminosava a metionin • zsírtartalma csupán 1 -2% • többféle antinutritív anyagot tartalmaz (szojin, tripszin inhibitorok, alfa-galaktozidák pl. raffinóz, sztachióz stb. ), amelyek hőlabilisak • tósztolás: speciálisan a szója antinutritív anyagainaktiválására kidolgozott hőkezelési eljárás (kb 120 o. C; 10 -15 perc) • nagy K-tartalma miatt hasmenést okozhat • minden fajjal etethető, felhasználását jórészt ára limitálja
A hőkezelés hatékonyságának mérése történhet: • • • ureáz aktivitás KOH fehérje oldhatóság PDI fehérje oldhatósági index TIU egység NIR állatkísérlet (emészthetőség, hasznosíthatóság) Ureáz-aktivítás mérés A tripszin inhibitor és az ureáz aktivitás a szójában hasonlóan változik. karbamid + H 2 O + ureáz = CO 2 + NH 3 1. 0. 2 gramm szójához 10 ml karbamid oldatot keverünk 2. 30 percre 30 o C –os vízfürdőbe helyezzük 3. Kiszámítjuk a p. H változást (végső p. H – kezdeti p. H)
KOH-ban oldódó fehérje 1. 1. 5 gramm szóját 20 percen keresztül 75 ml 0, 2%-os KOH oldattal keverünk 2. Centrifugáljuk, majd szűrjük 3. Megmérjük az oldat N-tartalmát Fehérje oldhatósági index (PDI) 1. 8 gramm szójához 150 ml vizet keverünk. 2. 8500 -as fordulatszámon 10 percig centrifugáljuk 3. Szűrjük 4. Mérjük az oldatba ment N mennyiségét
Optimális értékek • Ureáz index 0, 05 -0, 2 • KOH oldhatóság 70 - 85% • PDI oldhatóság 40 - 45%
A szójadara hőkezelésének hatása a kétfajta fehérjeoldhatóságra és a broilercsirkék súlygyarapodására (Batal, et al. , 2000).
A hőkezelés hatása a szója emészthetőségére és a fehérje biológiai értékére
Szója túlhevítésének hatása az emészthető lizin-tartalomra
• extrahált repcedara • nagy mennyiségben áll rendelkezésre • a hagyományos fajták daráit jobbára kérődzőkkel etették, az abrak max. 7 -8%-áig • nagyobb arányban etetve mustárolaj-glikozid tartalma egészségkárosító hatású (gyomor-, bél-, vesebántalmak) • fehérjetartalma jelentős (36 -38%), lizin és kéntartalmú aminosav tartalma kiegyensúlyozott • rosttartalma 12 -15%, foszforban gazdag (8 -9 g/kg) • 00 -ás vonalak, lehetőség a monogasztrikusok takarmányozására is • extrahált gyapotmagdara • elsősorban fehérje-kiegészítő (36 -39% ny. fehérje) • lizin és kéntartalmú aminosavainak mennyisége kisebb, mint a többi extrahált daráé • rosttartalma 10 -15% • E-vitamin antagonista hatású anyagot (gossipol) tartalmaz, amire a kérődzők kevésbé érzékenyek • elsősorban kérődző takarmány
• extrahált lenmagdara • a legjobb étrendi hatású extrahált dara • fehérjetartalma 30 -34%, biológiai értéke közepes • nyálkaanyagai miatt kedvező hatású az emésztőszervi betegségekben szenvedő állatoknak • linamarin glikozidát főleg az éretlen magok tartalmazhatnak • extrahált földimogyoró dara • takarmányértékét a héjtalanítás mértéke nagyban befolyásolja • a héjtalanított magból készülő darának magas a fehérjéje (48%) és kevés (6 -8%) a rostja • potenciálisan aflatoxint tartalmazhat • a takarmányok maximálisan megengedhető aflatoxin szintje 0, 05 mg/kg • kérődzőkkel, lovakkal az abrak maximum 10 -15%-ában célszerű etetni
v Cukoripari melléktermékek • nedves répaszelet • a cukorrépát mosása, szeletelése és a cukrot vízzel történő kioldása után visszamaradó melléktermék • szárazanyaga préselést követően 18 -20%-osra nő • terimés takarmány, laktagóg • marhával 15 -25 kg etethető, de felhasználható a sertések és a lovak takarmányozásában is • frissen kell felhasználni, vagy silózással lehet tartósítani (pl. kukorica szecskával, szálastakarmányokkal) • szárított répaszelet • energiatartalma közelít a gabonákéhoz • fehérjetartalma 10%, rostja 16 -18% • etetés előtt célszerű áztatni, mert nagy a vízfelvevő képessége • darálva monogasztrikusok tápjaiban is felhasználható
• melasz • az oldatban lévő cukor kikristályosítása után visszamaradó, viszkózusan folyó sötétbarna színű melléktermék, ami még 45 -50% cukrot tartalmaz • nyersfehérjéjének zöme amid anyagokból áll (betain, glutaminsav) • sok káliumot tartalmaz, ami miatt nagyobb adagban etetve hasmenést okozhat • marhákkal 1 -2, lovakkal 1, sertésekkel 0, 5 kg etethető belőle szoktatást követően • silózási és granulálási adalékanyagként is használható
v Sörgyári melléktermékek • malátacsíra • a kicsirázott árpa, a maláta vékony gyökere, amelyet eltávolítnak a maláta pörkölés, őrlése és főzése előtt • nyersfehérje-tartalma kb. 25%, lizinben és metioninban gazdag • nyersrostja 10 -15%, foszforban (7 -9 g/kg) és B-csoportbeli vitaminokban gazdag • szarvasmarhákkal max. 3 kg/nap, lovakkal, juhokkal az abrak 20, sertésekkel az abrak 10 -15%-ában szerepeltethető • sörtörköly • az édes cefre leszűrését követően visszamaradó melléktermék, a keményítőn kívül tartalmazza a teljes maláta őrleményt (zsír, rost, fehérje) • a nedves sörtörköly 20 -22% sza. -tartalmú, laktagóg hatású • teheneknek 10 -15 kg, kocáknak, juhoknak 0, 5 -1 kg adható naponta • könnyen megromlik, penészesedik • szárított formában is forgalmazzák
• sörélesztő • a cefrében leülepedett élesztő szűrésével, sajtolásával, szárításával nyert igen értékes melléktermék • 50%-os fehérjetartalmú, gazdag lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló aminosava a metionin • a B 12 kivételével valamennyi B-csoportba tartozó vitamint tartalmazza • elsősorban sertés- és baromfi-takarmányként használható gazdaságosan (3 -5%)
v Szeszipari melléktermékek A szeszgyártás egyszerű cukrokból, keményítőből kiinduló folyamat. A cukrot az élesztőgombák közvetlenül alkohollá tudják erjeszteni, a keményítőnek viszont előzetesen le kell bomlania egyszerű cukrokká (pl. gabonamagvak csíráztatása során). A lepárlatlan alkoholtartalmú anyag a cefre, majd a lepárlást követően képződő melléktermék a szeszgyári moslék és a szeszélesztő. • szeszmoslék • az alapanyaghoz képest kevés szénhidrátot tartalmaz, • a lepárlás során a fehérje általában nem denaturálódik • a friss szeszmoslék csupán 6 -8%-os szárazanyag-tartalmú • a gabonákból származó szeszmoslék kedvezőbb összetételű és jobb étrendi hatású, mint a a cukorrépa, a gyümölcs, a melasz vagy a burgonya alapú melléktermék • híg moslékként marhákkal, tehenekkel etethető (1525 kg/nap)
• vinasz • a melasz alapú szeszgyártás 60 -70%-os sz. a. -tartalomra besűrített mellékterméke • kukoricamoslék • a legnagyobb jelentőségű hazánkban • elsősorban hízómarhákkal (10 -20 kg/nap), kisebb mennyiségben tehenekkel etethető • szárított formában kérődzők és sertések tápjaiban szerepeltethető (5 -15%) • répa- és burgonyamoslék • a vinasznál kedvezőbb összetételű, de csak maximum a fele etethető a kukoricamosléknál szereplő értékeknek • szeszélesztő • lepárlás után szeparálást, sűrítést, szárítást követően képződik, takarmányértéke megegyezik a sörélesztőével
v Keményítőgyári melléktermékek Hazánkban keményítő gyártásra burgonyát vagy gabona magvakat használnak. Az alapanyag zúzása, őrlése utána keményítőt kioldják, kimossák. Az oldás után a szitán, szűrőn visszamaradó rész a törköly, ami a keményítő ülepítését követően oldatban marad az a moslék. Nagy víztartalmúak, romlandók, frissen a termelődés helyéhez közel célszerű felhasználni takarmányozási céllal. • burgonya-, búza-, kukoricatörköly • 10 -15% sz. a. tartalmú, fehérjében szegény melléktermékek • sertéssel és marhával etethetők • táplálóanyag-tartalmuk előzetes vizsgálata indokolt • kukorica glutén • a kukorica alapú keményítőgyártás során keletkezik • magas (40 -50%) fehérjetartalmú, fehérjéjének biológiai értéke közepes • sárga színe miatt alkalmas az állati termékek színének befolyásolására
v Konzervgyári melléktermékek Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozása során idényjelleggel képződő melléktermékek. Takarmányértéküket nagymértékben befolyásolja a feldolgozás módja. Gyorsan romlanak, táplálóanyag-tartalmuk változó. • paradicsomtörköly • a paradicsom héj és mag részét tartalmazza • fehérjetartalma kb. 20% • célszerű etetés előtt finomra darálni, egyébként a magok nem hasznosulnak • elsősorban kérődző takarmány • almatörköly • az almalé előállításakor keletkező 10 -15% sz. a. -tartalmú termék • a héj és a hús részt tartalmazza • mivel édes ízű a kérődzők (15 -20 kg) és a sertések (3 -5 kg) is szívesen fogyasztják
- Malomipari melléktermékek
- Takarmányok csoportosítása
- Atlas trt
- Nebido half life
- Trt df
- Ocs stock taking
- Fast desktop for architecture software
- Ocs self service
- Ocs inventory glpi
- Ocs fcz
- Usda ocs
- Grinnell ocs
- Traits for ocs
- Grinnell ocs
- Ocs advisory board
- Stand ocs
- Premio ocs blue braskem
- Ocs sa
- Ocs fineco
- Webaccess lm