Trsashzi alaprajzok Dzsa Szilvia fldmrsi szakgyintz Fvrosi s

Társasházi alaprajzok Dózsa Szilvia földmérési szakügyintéző Fővárosi és Pest Megyei Földmérő Nap és Továbbképzés Budapest MH GEOSZ 2018. április 5. BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi Osztály 1051 Budapest Sas u. 19.

1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan nyilvántartásról 1973. január 1. napján lépett hatályba. Albetét megnevezés megszűnt. Bevezetésre került az önálló ingatlan fogalma. 25/2013. (IV. 16. ) VM. rendelet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól (VM. rend. ) 4. § (3) d) egyéb önálló ingatlanok esetén az … 1997. évi CXLI. törvényben előírt alaprajz. 33. - 35. § Társasház- és szövetkezeti ház alaprajzok tartalma, megjelenítése. 37. - 38. § Az egyéb önálló ingatlanok alaprajzai készítésének általános szabályai. 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv. ) 21. § (4) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza … 1: 100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan … elhatároló vonalait. 25/B. § (1) d) társas- és szövetkezeti ház alapítása, ezzel kapcsolatos módosítás, megszüntetés. 109/1999. (XII. 29. ) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról (Inytv. vhr. ) 6. § (1) Tulajdonjogot egész ingatlanra, …illetőségre, vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. 11. § (1) A használat jogát egész ingatlanra vagy … részére lehet bejegyezni. (2) A használat jogának nyilvántartására egyebekben a haszonélvezeti jog nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 44/2006. (VI. 13. ) FVM rendelet az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről (FVM. rend. ) 6. § (2) Ha egy fölrészleten több épület van, megkülönböztetésük érdekében … 11. § Egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanok …

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Tht. ) 5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki. 7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa, vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja. 253/1997. (XII. 20. ) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK. ) 103. § Gépjármű tároló, … 105. § (1 - 4) A lakás, … 1. sz. melléklet: Fogalom meghatározások (25, 46, 48, 82, 88, 109, 120. pont) 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 13. § (4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egységes ingatlan nyilvántartás geometriai alapja. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk. ) 5: 85. § [A társasház] (1) Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás, … (3) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlan. 16/2016. (II. 10. ) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához … 3. § (1) 5. hasznos alapterület: …(a továbbiakban: OTÉK) szerint számított … 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 259. § 13/A. Összes hasznos alapterület: … 253/1997. (XII. 20. ) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1 -jén hatályos 34. , 46 a. és 88. pontjai által meghatározott… 176/2008. (VI. 30. ) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 2. § b) Hasznos alapterület: … 253/1997. (XII. 20. ) Korm. rendelet fogalom meghatározásának. . . 1990. évi C. törvény a helyi adókról 52. § 9. Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság - …

(Micimackó) - Az albetét fogalma megszűnt, helyette az önálló ingatlan (ÖI) használatos. -„A rajzi kommunikáció feladata: pontos és egyértelmű információkat közvetít a rajz olvasójának. Az építmények létrehozásához, átalakításához … szükséges adatok megértését nem azonos időben, nem azonos helyen, nem azonos szakmai műveltségi szinten és különböző szakágat művelő szakemberek között is biztosítani kell. ” (BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék ÉPÍTŐMÉRNÖKI ÁBRÁZOLÁS VII. Előadás - MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI 2016 / 2017 I. Szemeszter. Előadó: Dr. V. Horn Valéria egyetemi adjunktus) - Az alaprajznak nemcsak a záradékolásra, hanem az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre, és további adatszolgáltatásra is alkalmasnak kell lennie. - A félszoba fogalma megszűnt, a szoba legalább 8 m 2 hasznos alapterületű, közvetlen természetes megvilágítású helyiség. - A tulajdonjog nem azonos a használat jogával. Az alaprajzon a tulajdoni viszonyoknak megfelelő jogi határt kell feltüntetni, nem a használatot. - Amennyiben épületenként csak egy-egy külön tulajdonként bejegyezhető lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség van, akkor a jogi jelleg nem lehet társasház, ellenben az épületek egyenként önálló ingatlanná alakíthatóak.

- Az önálló ingatlan arab sorszáma az alapító okirat kötelező kelléke, az ajtószám szerinti megjelölés pedig az önálló ingatlan közigazgatási címének része. Ezek nem feltétlenül egyeznek meg egymással. -Több épületből álló társasház esetén a sorszámok nem kezdődnek elölről épületenként, azok folyamatosan emelkednek. * (pl. az „A” épületben: 1, 2, 3, míg a „B” épületben: 4, 5, 6, 7) -Több épületből álló társasház esetén a helyrajziszámok épületenként elölről kezdődnek. * (pl. az „A” épületben: 34725/2/A/1, 34725/2/A/2, 34725/2/A/3, míg a „B” épületben: 34725/2/B/1, 34725/2/B/2, 34725/2/B/3, 34725/2/B/4) * Kivétel ez alól, ha a „B” épületben lévő helyiségek az „A” épületben lévő ÖI-okhoz tartoznak. - Az alaprajzon jogi egységeket kell megjeleníteni, ezért a többszintes ÖI-ok módosítása esetén nemcsak a változott szintet, hanem az ÖI-ok összes szintjét le kell dokumentálni. - „ A különböző szinteken lévő helyiségek megközelítéséhez gyalogos- és gépi szintáthidalókat alkalmaznak. A gyalogos-szintáthidalókhoz tartozik a lejtő (a rámpa), a lépcső, a létra és a hágcsó. A gépészeti szintáthidalók – lift, körforgó, ollós és tálcás emelő, mozgórámpa és –lépcső – nem tartoznak az épületszerkezetek közé. Az épületszerkezetek közé a gépészeti szintáthidalók befogadására épített szerkezetek, elsősorban aknák és különböző áthidaló tartószerkezetek tartoznak. ” Dr. Lámer Géza - Különleges épületszerkezetek -A lakás hasznos alapterületébe akkor sem számítható bele a gépkocsi tároló területe, ha műszakilag összefüggenek. -A lakás hasznos alapterületébe nem számítható bele a külső tartózkodó térnek számító terasz, erkély és loggia. - Alapító okirat módosításakor épületen belül nem lehet újra felhasználni a már létező ÖI-ok helyrajziszámait fizikailag más helyen lévő ÖI-okra vonatkozóan. mintegy 40%-ára

(Anthony Ryan) Tht. 5. § (1)

(Mindörökké című filmből)

(Micimackó) 1722/91/A/2 1722/91/A/1 +0, 00 m -1, 00 m

Ez egy épület…. (Up! ) …. ez meg egy másik! dilatáció Ez nem társasház! Tht. 5. § (1)

(Kozmix) Tegnap = 1: ? A közeli jövőben M= 1: 100 (vagy nagyobb) Inytv. 21. § (4)

(Charlie)

VM. rend. 11. § (6), (9)

nem lesz jó! VM. rend. 33. § (2) b) és Inytv. vhr. 73. § (2) c)

VM. rend. 33. § (2) b) és FVM. rend. 6. § (2)

VM. rend. 33. § (2) b) és OTÉK 105. § (2)

(Veréb Tomi) = X = = Padlástér 1. = = = VM. rend. 33. § (2) b)

(Charlie után szabadon) ? ? VM. rend. 33. § (2) b) „

9 m az el tér és ! Avagy, a georeferálás buktatója Galéria szint Földszint 2012. évi XLVI. tv. 13. § (4)

(Tankcsapda) III. emelet tetőszint A különbség mindössze 0, 60 m ! VM. rend. 33. § (2) c)

(Ákos)

(Ákos) Emelet Földszint VM. rend. 33. § (2) c) Terepcsatlakozás itt!!

(Goethe) OTÉK 105. § (2) és VM. rend. 33. § (2)d)

(Tankcsapda) !

(Gyalog galopp című filmből) VM. rend. 33. § (2)e) ? H rá ol a m pa ? -2, 97

(Tankcsapda) VM. rend. 33. § (2)e)

(Mark Twain) FVM. rend. 14. § (1) b) és Inytv. vhr. 93. § (2) Inytv. 21. § (4) és 345/2014 (XII. 23. ) Korm. rend. 18. § (1)

(Oz című film) OTÉK. 1. sz. melléklet 95. pont (önálló rendeltetési egység), illetve 48. pont (helyiség fogalma )

(Bűbályos boszorkák című filmből) VM. rend. 33. § (2) e)

VM. rend. 33. § (2) e)

(Ákos) VM. rend. 33. § (2) d)

(Bűnvadászok című filmből) VM. rend. 10. § (1)

A használat terasz nem azonos a tulajdonjoggal! terasz kert 40 m 2 kert 28 m 2 VM. rend. 33. § (2) b) és Tht. 9. § b)

Horváth Gyula „ … Az alapító okirat tartalmát illetően összefoglalóan elmondható, hogy az alapító okirat kizárólag a tulajdonjogi helyzet szabályozását, az ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási adatot, jogot, tényt, valamint a közösség közös nevét tartalmazza. A tulajdonjogi viszonyokat nem érintő minden más közös kérdésről a szervezeti-működési szabályzatban kell rendelkezni. … … A tulajdoni hányad meghatározásának szabályait sem a Társasházi tv. sem egyéb jogszabály nem tartalmazza. A felek szabadon dönthetnek tehát a tulajdoni hányad meghatározásának módjáról. … … Az ítélkezési gyakorlat szerint a tulajdoni hányadok meghatározása során az egyes külön tulajdonok alapterületének az összes külön tulajdonhoz viszonyított arányában határozzák meg a közös tulajdoni hányadot azzal, hogy bizonyos, a külön tulajdonhoz tartozó, azzal együtt önálló ingatlant képező helyiségeket, illetve építményrészeket (például erkély, pince, tároló, garázs stb. ) nem a teljes, hanem általában fél alapterülettel vesznek figyelembe. . . … Az ítélkezési gyakorlat alakította ki azt az elvet is, hogy a közös tulajdonú épületrészek és az épületek által el nem foglalt telekrész nem tartozhatnak az egyes lakásokhoz különböző arányokban. Az egyes tulajdoni illetőségeknek mind az épületrészeken, mind a földrészleten azonosnak kell lenni. Ha pedig az épületrészeknek az alapterülettel arányosan kell közös tulajdonba kerülni, ugyanilyen arányban kell meghatározni a be nem épített telekrészen fennálló közös tulajdoni illetőségeket is (Legfelsőbb Bíróság Pfv. I. 21. 984/2009/8. ). ”

„ … fontos eleme a társasháztulajdon fogalmának, hogy az épületben legalább két, műszakilag megosztott lakásnak vagy helyiségnek kell lennie. Az, hogy műszakilag megosztott, azt jelenti, hogy a két lakást (helyiséget) egymástól épületszerkezet (például válaszfal) választja el. További feltétel, hogy mindkét lakás (helyiség) önállóan megközelíthető a közös tulajdoni részek, illetve közterület felől és mindkettő alkalmas a rendeltetése (lakás, garázs, üzlethelyiség stb. ) szerinti használati célra. Nem jelent műszaki megosztást a teremgarázs beállóhelyeinek felfestése, ezért ezek nem alakíthatók önálló ingatlanná (külön tulajdonná). …” „… A két, műszakilag megosztott lakásnak vagy helyiségnek egy épületben kell lennie. Ha a földrészleten több épület is található, az nem akadálya a társasházzá alakításnak, ha legalább az egyik épületben van két, műszakilag megosztott lakás vagy helyiség. Egy földrészleten csak egy társasház hozható létre függetlenül az épületek számától. Ettől eltérni csak osztott tulajdonjog esetén lehetséges. Ha a földrészlet tulajdonosa a társas-házközösségen kívüli személy, akkor nincs akadálya annak, hogy a társasházat épületenként alakítsák ki, ha erre az egyes épületek egyébként alkalmasak. …” „ … Gyakran felmerülő kérdés, hogy a külön tulajdonnak műszakilag egybefüggőnek kell-e lennie, … Az Inytv. 13. § (2) bekezdése kimondja, hogy öröklakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit, függetlenül attól, hogy azok műszakilag összefüggnek-e. Az öröklakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér stb. ) az alapító okirat rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. Tehát az alapító okirat tartalma határozza meg, hogy a külön tulajdon része-e az erkély, a garázs, a pincerekesz, vagy más tárolóhelyiség. Nem lehet önálló ingatlanként nyilvántartani az olyan helyiséget, amely műszaki okokból nem alkalmas önálló ingatlanként való bejegyzésre. …”

„Felépítendő épületre történő társasház alapítás szabályai” „ … Az alapítás ebben az esetben két lépcsőben történik. a) Első körben a földrészlet [Inytv. 11. § (1) bek. b) pont] tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa létrehoz egy alapító okiratot. … Az alapító okiratot a tulajdonosok egy feljegyzési kérelemmel együtt benyújtják a földhivatalhoz, amely az alapítási szándékot (az előzetes alapítás tényét) a földrészlet tulajdoni lapjának harmadik részére feljegyzi. … Egyéb okirat a feljegyzéshez nem szükséges, … A társasház alapítás szándékának feljegyzésekor a földhivatal nem nyit társasházi törzslapot és társasházi különlapokat. Erre csak később, a társasház bejegyzésével egyidejűleg kerül majd sor külön kérelem alapján. b) Második lépésként, az építkezés befejezése után a jogerős használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés, vagy az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet kérni a társasház bejegyzését. A bejegyzéshez a feljegyzés során elkészített iratokat fel lehet használni, ha a felépült épület megfelel a feljegyzéshez benyújtott alapító okiratban foglaltaknak. … Ha a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytől, akkor a változásnak megfelelően módosítani kell az alapító okiratot. … A bejegyzéshez a jogszabályi előírásoknak [Inytv. 21. § (4) bek. , illetve Inytv. vhr. 73. §(1) bek. , (2) bek. c)-d) pont és (4) bek. és 25/2013. (IV. 16. ) VM rendelet 33. §] megfelelő alaprajzot is csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz. ”

Stuart Sutherland VM. rend. 47. § (1)

„Soha ne add fel! Csak ha elegendő bélyeg van rajta!” (Graffiti)