Trsadalmistatisztikai vrosfogalom npsrsg dr Jeney Lszl egyetemi adjunktus

Társadalmi–statisztikai városfogalom: népsűrűség dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1. A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1. B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2. A Nagyobb népességszám 2. B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai 3. A Sűrűbb beépítés 3. B Nagyobb átlagszintszám városfogalom

Népességszám: kevésbé árulja el a település fontosságát n Népességszám: – + Egyik legegyszerűbben elérhető jelzőszám – – DE: egyre kevésbé mutatja a településhierarchiában betöltött szerepet kevésbé tekinthető a fontosság követett mérőszámának n Okok 1. Városok tényleges határa nehezen állapítható meg – – – XX. sz. : városok és sűrűn lakott környezetük összenőttek Tényleges, kompakt városi tér > közigazgatási értelemben vett város Városok közigazgatási területének kibővítése csak később követi az urbanizációs folyamatokat

2. B Nagyobb népsűrűség 2. Elmúlt évtizedek: elővárosba kiköltözés város népességfogyás – – Szuburbanizáció: városnövekedés súlypontja áttevődik a város közigazgatási határán kívül eső, de ahhoz fizikailag is szorosan kapcsolódó elővárosi övezetbe Város népességszáma fogy, de kompakt városi tér teljes népességszáma nem feltétlenül csökken Kiköltözők a városrégióban maradnak központi város fogyó népessége nem jelenti a város településhierarchiában betöltött romló pozícióját Egyszerű népességfogyás helyett népességátrendeződés a szűk adminisztratív határain túlterjedő, funkcionálisan kompakt városon belül e városok továbbra is őrzik szerepüket

2. B Nagyobb népsűrűség n n Települések összenövésével kialakult városrégiók, városi népességtömörülések lehatárolásához a népességszámnál alkalmasabb a népsűrűség Különösen a fejlett világban terjedt el ez a megközelítés, ahol a városi és vidéki térségek között már egyre kevésbé differenciál a nem mezőgazdaság keresők aránya a vidéki tercierizálódás következtében Agrárkeresők aránya USA 2, EU 5– 6 %, de vidéken élők aránya nagyobb vidéki foglalkoztatottak nem mezőgazdaságból élnek Ma OECD (fejlett országokat tömöríti): gazdasági szerkezet helyett népsűrűséget alkalmazzák városi és rurális területek megkülönböztetésére

2. B OECD lehatárolása n n n Urbánus település: 150 fő/km 2 feletti népsűrűségű település (LAU 2) Városi és vidéki terek: urbánus települések régiójukon (NUTS 3, Mo: megyei szint) belüli %-os népességaránya alapján Ún. túlnyomórészt urbánus régiók („predominantly urban regions”): – – Vagy urbánus települések NUTS 3 régió lakosságának 85 % felett Vagy urbánus települések NUTS 3 régió lakosságának 50 % feletti + félmilliós nagyváros NUTS 3 régió lakosságának 25 % feletti

A városi térségek (piros színnel) az Európai Unióban az OECD meghatározása szerint

2. B Nagyobb népsűrűség n Városok népsűrűség szerinti lehatárolása azonban kevéssé alkalmas megoldás a fejlett világon kívül – n n Dél-Ázsia és Trópusi-Afrika vidékei: agrártúlnépesedés nagy népsűrűség, de nem urbanizált térségek Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében A posztszocialista országok közül hasonló mondható el Koszovóról, amelynek valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség, így az OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető, amellyel egész Európa legurbanizáltabb országának számíthatna

2. B Nagyobb népsűrűség n n n Kelet-Közép-Európa országai tagjai az OECD-nek, a városi terek lehatárolásának módszere esetükben sem célszerű kiigazítás nélkül alkalmazni, pl. ritkább hazai benépesültséghez igazodva Csatári Bálint 150 helyett csupán 120 fő/km 2 -es küszöbértékkel, a NUTS 3 helyett a LAU 1 -es területi szintet vette figyelembe Magyarország városi jogállású településeinek több mint fele (187!) ritkábban lakott az OECD szerint urbánusnak településektől elvárt 150 fő/km 2 -nél, közülük Abádszalók népsűrűsége mindössze 30 fő/km 2 (!) Ugyanakkor 119 falusi jogállású település az OECD meghatározása szerint urbánus karakterűnek számít, a legsűrűbben lakott falvak a Budapesti agglomerációban helyezkednek el (Erdőkertes, Remeteszőlős és Üröm népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km 2 -t)

2. B Nagyobb népsűrűség n Az OECD meghatározása szerint csupán Budapest számít túlnyomórészt urbánus karakterű NUTS 3 régiónak Magyarországon, az utána következő Pest megye is csak 76 százalékkal rendelkezik – n NUTS 2 és NUTS 1 régiók szintjén Közép-Magyarország a 90 százalékos értékével már túlnyomóan urbánus régiónak számítana a hazai régiók közül egyedüliként Ha a megyék (NUTS 3) helyett a 2013 -as járások (LAU 1) szintjén végezzük el a lehatárolást, akkor Budapest mellett több urbánus járás is lehatárolható, ezek többsége Pest megyei (Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Szigetszentmiklósi és Vecsési) vagy regionális központok környéki (Debreceni, Miskolci és Pécsi) járások

2. B Nagyobb népsűrűség n n n Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az Európai Unió a népsűrűségre alapozott alapvető elképzelést továbbra is megtartotta, de több ponton megváltoztatta az eredeti OECD meghatározást Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: – – – Az Európa-szerte jelentősen változó településméretek (LAU 2) miatt a városi alapegységek kijelölésénél a valódi településhatárok helyett egy 1 km 2 -es cellákból álló négyzethálóból indultak ki A városi alapegységek kritikus népességsűrűségét 150 helyett 300 fő/km 2 -re növelték, és a népsűrűség mellett bevezettek egy kritikus népességszámot is, amelyet 5000 főben határoztak meg A túlnyomórészt urbánus régiók esetén 85 -ről 80 százalékra csökkentették a városi alapegységek kritikus népességarányát