Trsadalmi szerkezet s rtegzds Alapfogalmak Trsadalomszerkezet A klnbz
Társadalmi szerkezet és rétegződés
Alapfogalmak Társadalomszerkezet: • A különböző társadalmi csoportok (osztályok) közötti társadalmi viszonyok (pl. munkamegosztás, tulajdon, hatalom) összessége • Társadalmon belüli különböző pozíciók közti viszony, melyek között érdekellentétek állnak fenn
Munka megosztás I
Munkamegosztás II.
Alapfogalmak • Társadalmi rétegződés: Egyének (családok) és társadalmi csoportok közötti társadalmi egyenlőtlenségek rendszere o Hogyan differenciálódik a társadalom? o Mekkora az egyenlőtlenség? o Marginalizáció foka? o Deprivált társadalom nehézségei?
Alapfogalmak • Társadalmi rétegződés: – Különböző ismérvek (foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely, életmód, életkörülmények…) alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése – Hierarchikus sorrend a kategóriák (rétegek, csoportok) között – Vizsgálat: erősen empirikus jellegű
Alapfogalmak • Státusz: Az egyén által a társadalomban, és a társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státuszt foglalhat el. A társadalmi státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek (pl. főnökbeosztott, kizsákmányoló-kizsákmányolt, hatalmon lévő-elnyomott stb. )
Alapfogalmak • Szerep: A különböző társadalmi státuszokhoz tartozó viselkedési minták (jogok és kötelezettségek) együttese. (tanár, orvos, politikus) A társadalom elvárja, hogy a státuszból eredő elvárásoknak megfeleljen az adott szerepet betöltő személy.
Szerepek
Szerepek
Szerepek
• • Főnök vagy beosztott?
Alapfogalmak • Társadalmi osztály: Marx: A termelőeszközök tulajdona alapján megkülönböztetett társadalmi kategória Weber: birtok szerinti és jövedelem szerinti osztályok, társadalmi osztályok • Társadalmi réteg: a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében (pl. foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, vagyon -jövedelem) hasonló helyzetben lévők csoportja
Alapfogalmak • Státuszcsoport: Az egyéneknek (családoknak) az a csoportja, amelynek tagjai különböző rétegződési dimenziókban hasonló helyzetben vannak (pl. hasonló az anyagi helyzetük, fogyasztásuk, életmódjuk, lakókörnyezetük, foglalkozásuk stb. )
Hasonló lakókörnyezet
Hasonló lakókörnyezet
Hasonló lakókörnyezet
Hasonló lakókörnyezet
Hasonló lakókörnyezet
Hasonló foglalkozás
Hasonló foglalkozás
Hasonló foglalkozás
Hasonló foglalkozás
Fogyasztói státuszcsoportok TGI: Target Group Index A csoportok A: átlagosnál lényegesen jobb anyagi körülmények, a háztartás főkeresője értelmiségi vagy menedzser B: átlagosnál jobb anyagi körülmények, a háztartás vezetője alkalmazott értelmiségi, vállalkozó vagy képzett szakmunkás C 1: átlagos, illetve annál kicsit jobb anyagi körülmények, a háztartás vezetője irodai alkalmazott vagy vállalkozó C 2: átlagos anyagi körülmények D: átlagnál rosszabb anyagi körülmények, a háztartás vezetője tipikusan szakmunkás E: átlagosnál lényegesen rosszabb anyagi körülmények, a háztartás vezetője képzetlen fizikai munkás, vagy inaktív
Fogyasztói státuszcsoportok
Fogyasztói státuszcsoportok
Fogyasztói státuszcsoportok
Fogyasztói státuszcsoportok
Alapfogalmak • Társadalmi osztály: – Termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált – Modernebb értelmezés: munkahelyi viszonyok, termelőeszközök felett rendelkezők, de nem tőkések • Társadalmi réteg: – Foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem, életkörülmények, …stb. alapján definiált kategória • Elit: – A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport – Hatalmi elit: gazdasági és politikai hatalom van a kezében
Módszerek • • Kérdőíves adatfelvétel - adatelemzés Önbesorolásos módszer Presztízsvizsgálatok: foglalkozások rangsorolása Társadalmi-gazdasági státuszindex: A foglalkozási csoportok átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége alapján számított mutató
Elméletek • Harmóniaelméletek: a társadalmakra az együttműködés jellemző - a társadalmi konfliktusok diszfunkcionálisak • Davis és Moore: funkcionalista rétegződéselmélet következtetése: a jövedelemkülönbségek funkcionálisak
Elméletek • Konfliktuselméletek: a társadalmi konfliktusok jellemzőek, a társadalmi fejlődés belőlük fakad • Marx (és Engels) osztályharc-elmélete: A történelem osztályharcok története • Pareto: elitek körforgása
Elméletek • Társadalmi csere elmélete: a társadalmi interakciók a piaci csere mintájára zajlanak (költség-haszon) Blau: egyensúlyhiányos csere - hatalom • Kényszerelméletek: a társadalmak működését a hatalommal rendelkezők által alkalmazott kényszer határozza meg • Lenski: a társadalmi különbségek alapja a hatalmi különbség: az erőszak alkalmazásának lehetősége legitimitás
Társadalomszerkezet és rétegződés dimenziói • Geiger: több dimenzió , osztály helyett réteg Életmód, életkörülmények, gondolkodásmód, stb. is meghatározó • Lenski: hétféle osztályrendszer él egymás mellett: 1. politikai-hatalmi, 2. vagyonitőketulajdoni, 3. foglalkozási, 4. iskolai végzettségi, 5. faji, etnikai, vallási, 6. nemek szerinti, 7. életkori
A társadalomszerkezet és rétegződés dimenziói • 1. Marx: a termelőeszközökhöz való viszony, tulajdonviszonyok • 2. Weber: Gazdasági dimenzió - osztályok Hatalomi dimenzió – pártok Életmód-presztízs dimenzió - rendek
Társadalomszerkezet és rétegződés dimenziói • Bourdieu: Tőketípusok: pénztőke, kulturális tőke (műveltség) és társadalmi tőke (kapcsolatok) Tőkeátváltások
• Az Orosz Állami Autóút Moszkvától Jakutszkig vezet, Szibérián keresztül. • Az útnak nincsen aszfalt vagy bitumen burkolata. • Ha esik az eső (arrafelé sok eső zuhog), az autóútból dagonya lesz. A tengelyig süllyedő sárban néha sokszáz teherautó, kamion és személyautó kínlódik és sorjázva viaskodnak a ragadós agyagtengerrel. Ezekben a helyzetekben a sofőrök éheznek és szomjaznak, a tankokból kifogy a benzin, sehol egy üzlet, mentőállomás, telefon vagy illemhely. A többnapos várakozás során egy terhes asszonynak a távolsági buszban megindult a szülése és a kisbaba a sártenger felett jött világra- 2006 -ban. • Az utasokat előre figyelmeztetik, hogy meleg ruhaneműt, élelmet és ivóvizet vigyen magával erre az útra. • Üzemanyag, élelem, ivóvíz, hóláncok, fémrámpák, kampós vontatókötél és sok egyéb kell erre az autópályára, de mindenekelőtt: türelem!
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet Két világháború között • az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt (iparosodás kezdete) • a középosztály kicsi volt (20%) • a legszegényebbek: mezőgazdasági munkások és cselédek, kisbirtokos parasztok • nagy jövedelemegyenlőtlenség
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • Erdei Ferenc: Kettős társadalom történelmi-nemzeti (rendies): egyházak, arisztokrácia, állami hivatalnokok, nagybirtokosok, nemzeti kispolgárság modern polgári: pl. kapitalista vállalkozók, polgári eredetű arisztokrácia, kapitalista kispolgárság, szabad értelmiségiek, munkásság
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • Második világháború utáni időszak: • Sztálini Két osztály - egy réteg „modell”: munkásosztály, parasztság ill. értelmiség Egyéb kategóriák: kisiparosok, egyéni gazdálkodó parasztság
Almaszedő brigád
TSZ- alapítók
Zárszámadó közgyűlés résztvevői
Énekkar
Óvodaépítés társadalmi munkában
Életképek 1950 -60 -as évek
Életképek 1950 -60 -as évek
Életképek 1950 -60 -as évek
Életképek 1950 -60 -as évek
Életképek 1950 -60 -as évek
Életképek 1950 -60 -as évek
Életképek 1950 -60 -as évek
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
A szocialista autóipar
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • 1960 -as évek: a sztálini „modell” kritikái (Hegedűs, Ferge) • • • Ferge Zsuzsa: munkamegosztás: munkajelleg-csoportok Vezető és értelmiségi Középszintű szellemi Irodai Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Mezőgazdasági fizikai, vagyis paraszt Nyugdíjas
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • Új osztály elmélet: Konrád György. Szelényi Iván: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz (1974) • A kialakuló és megerősödő új osztály a bürokrácia-gazdasági vezetők helyett az értelmiség, amely a javak feletti kizárólagos rendelkezéssel biztosítja a hatalmat
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • Andorka Rudolf: Felemás modernizáció A kemény modernizációs mutatók javulnak (gazdaság szerkezeti átalakulása, statisztikai jelzőszámok) DE számos probléma merül fel: o Életminőség javulása aránytalan nagy munkaerő- ráfordítással sikerül o Önálló egzisztenciák számának drasztikus csökkenése
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet o A hagyományos európai értékrendektől való folyamatos távolodás o Társas kapcsolatok jellemzője az atomizálódás, közösségen kívüliekkel bizalmatlanság o Civil szféra hiánya, amely nagymértékben hátráltatja a társadalmi integráció folyamatát
• Gulyáskommunizmus
Egészséges erotika
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • Szelényi Iván- Juhász Pál: Megszakított polgárosodás: a Horthy korszak utáni g kommunista hatalomátvétel megszakította az 1945 utáni paraszti polgárosodást, amihez csak a 60 -as években kibontakozó második gazdaságban lehetett visszatérni.
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • Kolosi Tamás: státusz-csoportok rétegződésmodell vizsgálatok (1981 -82) • 7 dimenzió: fogyasztás, kultúra-életmód, érdekérvényesítés, lakás, lakókörnyezet, anyagi színvonal, munkamegosztás • Elit • Városias felső • Falusias felső réteg • Fogyasztói magatartású középréteg
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • • Városias jómódú munkások Rossz anyagi helyzetű középcsoport Falusias középcsoport Érdekérvényesítő alsó csoport Jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport Városias alsó csoport Enyhén deprivált csoport Deprivált csoport
Társadalomszerkezet és rétegződés: Magyarországi helyzet • 80 -as évek elméleti modellek • Kolosi Tamás: L-modell • Piac és redisztibúció • Szelényi Iván: két háromszög-modell • Első és második gazdaság
- Slides: 109