Trsadalmi normk az egszsggyben etika vzlat SEETK Trsadalomtudomnyi

Társadalmi normák az egészségügyben etika - vázlat SE-ETK Társadalomtudományi Intézet Dobos Attila

Tartalom n Bevezetés, etikai alapfogalmak, n Normatív etikai irányzatok n Bioetika alapelvei n Kegyes hazugság n Szerv- és szövettranszplantáció

Az etika, erkölcs, (ethosz), éthosz, morál, (mos), moralitás fogalmai erkölcs – az ember magatartását meghatározó normák, magatartási minták összessége, melyet az adott közösségben kötelező érvényűnek tekintenek éthosz – az erkölcsi magatartás azon megjelenési formája, mely tudatosan vállalt jóra, erényesre való törekvést jelenti morál = erkölcs; moralitás – az egyén erkölcsi arculatának jellemzésére használjuk

n Deskriptív etika (erkölcs vizsgálata tud-os módszerekkel) n n n Erkölcsszociológia – a társadalom erkölcsi életének tényei érdeklik, a hirdetett és gyakorolt erkölcs tényleges leírása Erkölcspszichológia – az erkölcsi normák tanulása és interiorizálódása az egyedfejlődés folyamán – T. Parsons (1902 -1979) normatív etika – A kell-el foglalkozik a vannal szemben – preskriptív n n általános alkalmazott (kb. 1960 -as évektől)

n metaetika – analitikus etika - az etika ismeretelmélete, alapjait, előfeltevéseit vizsgálja, fő kérdései: n Mi az erkölcs? n Mit jelent a jó, rossz, helyes, helytelen, stb. ? n Van-e az erkölcsi ítéleteknek igazságértékük?

Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika. n n n Bioetika – alkalmazott normatív etika: a modern biológia és orvostudomány által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálataként határozható meg. Orvosi etika – „kódexetika”, 60 -as évektől változás Egészségügyi etika – szakági etika, mint pl. klinikai etika, nővéretika, stb.

Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata n Homogén társadalmakban mindkettő „nomosz”. n Természetjogi álláspont Arisztotelész, H. Grotius (1583 -1645), S. von Pufendorf (1632 -1694) n Természeti, isteni eredetű erkölcsi törvény n 1948: WMA Genfi Deklaráció – „emberiesség törvényei” n n Jogpozitivista felfogás J. Bentham (1748 -1832), J. Austin (1790 -1859), Hans Kelsen (1881 -1973) n Erkölcs és jog nem esik egybe, az erkölcstelen törvény is érvényes törvény n Demokrácia? n

Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata A jog az erkölcsösség minimuma – polgári engedetlenség n A jog az erkölcsösség maximuma – kiskapuk, ügyeskedés n

Az etikai érvelés n n Tényítélet Értékítélet Fogalom Az egyet nem értés három forrása: n n Tényítéletekben nem értenek egyet Fogalmi kérdésekben nem értenek egyet Értékítéletekben nem értenek egyet Erkölcsi axiómák, abszolút vagy plurális erkölcsi rendszerek

A leggyakoribb érvelési hibák n n n n Az értékítéletek tényekkel való cáfolata Empirikus és fogalmi kérdések összekeverése Bizonyítás a bizonyítandóval n Eleve feltételezés n Önkényes fogalom-átértelmezés (nagy tudós, tapasztalt orvos, tisztességes ember) A vélemény keletkezésének oka és igazságának összekeverése. Ad hominem típusú érvelés Tekintélyérvek – szakértelem generalizálódása Hamis általánosítás Az egyik premissza elhallgatása

A bioetika szerepe egy pluralista társadalomban n n Ha nem is tud egyetlen helyeset – ki tud zárni a felmerülők közül olyat, ami erkölcsileg elfogadhatatlan Megfelelő procedúrák (eljárási szabályok kidolgozása) – adott esetben nem azt mondja meg mi a jó megoldás, hanem, hogy milyen módon, eljárással lehet / kell a dilemmát megoldani, hogy az erkölcsileg elfogadható legyen.

Normatív etikák - Deontológiai elméletek - Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek - Aranyszabály

Deontológiai elméletek n Fiat justitia, pereat mundus n Több lehetséges megoldás n Karamazov testvérek: ha az egész világ békéjének, nyugalmának s minden ember végső boldogságának eléréséhez szükséges és elegendő lenne 1 kisgyermek megkínzása, akkor sem szabadna megtenni

Deontológiai elméletek n Kettős hatás elve: 1. 2. 3. 4. A tett morálisan jó Csak a jó következményt akarja megvalósítani, a rossz tehát nem szándékolt A rossz következmény nem eszköz a jó következmény eléréséhez A létrehozott jó nagyobb, mint az okozott rossz. E feltételek fennállása esetén fogadható el morálisan helyesnek a tett.

Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek n n Minden emberi érdek pártatlan figyelembevétele a legfőbb erkölcsi érték Egyetlen elfogadható megoldás n Értékelmélet n Helyes cselekvést leíró elmélet

Értékekben különböző - hedonista - eudaimonikus Kinek a számára maximalizálja a jót? - etikai egoista - összes érző lény - utilitarista

Utilitarizmus - Jeremy Bentham (1748 -1832) Önérték : öröm etikai hedonizmus (kvantitatív) - John Stuart Mill (1806 -1873) Önérték : boldogság „Jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint elégedett ostobának. ” (kvalitatív)

Utilitarizmus n n Preferencia-utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy minden döntésednél a lehető legtöbb ember legtöbb kívánságát elégítsd ki! Érdek – utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy minden döntésednél a lehető legtöbb ember legtöbb érdekét szolgáld!

Utilitarizmus n Tett- és szabály utilitarizmus

Aranyszabály elve: n Máté n 7: 12 „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük. ”

G. Bernard Shaw (1856 – 1950) n Ne tedd másokkal azt, amit kívánsz, hogy mások tegyenek teveled, mert lehet, hogy nekik más az ízlésük.

Az bioetika alapelvei (principalizmus) n n Autonómia tiszteletének elve A „Ne árts!” elve A jótékonyság elve Az igazságosság elve

Autonómia tiszteletének elve Autonóm ember: külső és belső kényszer nélkül szabadon képes mérlegelni cselekvési alternatívák között, s ehhez képest megfelelően cselekedni.

Autonómia tisztelete n n gondolkodás akarat Cselekvés autonómiája Az autonóm személy önérték, öncél – nem szabad puszta eszközként bánni vele.

n n n J. S. Mill: autonóm ember autonóm döntése kizárólag mások védelme érdekében korlátozható sokszor szembekerül a többi elvvel, pl. a jótékonyság elvével: eutanázia (Hippokratésznál még az orvosi érdek az erősebb, ma az autonómiáé) Az autonómia tiszteletéből következik a tájékozott beleegyezés elve

A „Ne árts!” elve PRIMUM NON NOCERE! n E század második feléig ez volt a legfontosabb elv…. . azonban ez az elv betarthatatlan

n n Haszon - kár arány maximalizálására kell törekedni. Hogy mi ez pontosan, azt a beteg joga eldönteni Tájékozott beleegyezés

- Kétféle modell: Megbízási szerződés Eredményfelelősségi szerződés - Minél inkább az orvostól függ az eredmény elérése, annál inkább tehető felelőssé. Ez azonban vitatott.

A jótékonyság elve - pozitív jótékonyság: n n előzd meg a rosszat szüntesd meg a rosszat tegyél jót hasznosság elve n előre fel kell becsülni a következményeit – haszon/kár arány

n Kötelesség-e a jótékonyság? Mindenki legalább tisztességes szamaritánus legyen ! Az orvos jótékonysági kötelessége sokkal nagyobb, mint az átlagembereknek

Az igazságosság elve Hogyan kell a társadalomban a hátrányokat/előnyőket elosztani? Igazságos, ha mindenki azt kapja, ami neki jár n formai : az igazságosság azt követeli, h az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik arányában egyenlőtlenül bánjanak. (Arisztotelész) n n

Tartalmi: megmondja, mely tulajdonságok egyenlőtlensége számít. mindenkinek egyenlően n mindenkinek szükségletei szerint n mindenkinek szorgalma, erőfeszítései szerint n mindenkinek teljesítménye szerint n mindenkinek érdemei szerint n mindenkinek a piac törvényei szerint n

n n John Rawls és igazságosság-elmélete: milyen elvek alapján kell elosztani a jogokat és kötelességeket, előnyöket, hátrányokat. Az a társadalom igazságos, melynek szabályait, intézményeit, erkölcsi és jogi elveit, szabad, a többiekkel egyenlő helyzetben lévő, önérdeküket követő racionális emberek önként elfogadnák.

John Rawls (1921 -2002)

Rawls megoldása – Original position – tudatlanság fátyla – random sorsolás

n 1. elv: minden embernek a szabadságjogok legkiterjedtebb rendszerével kell rendelkeznie, míg összeegyeztethető a másokéval n 2. elv: társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csak, akkor engedhetőek meg :

nha ez a legrosszabb helyzetűek számára a legelőnyösebb nha az egyenlőtlenségek olyan hivatalokhoz, pozíciókhoz kötődnek, melyeket mindenki betölthet

1. 2. prioritási szabály: ez 1 elv előnyben részesítendő a 2 -al szemben prioritási sz. : bármely esélyegyenlőtlenség csak akkor engedhető meg, ha növeli a kevesebb eséllyel rendelkezők esélyeit

Kegyes hazugság

Érvek mellette n Hasznos, mert nem árt n Biztos diagnózis, mint illúzió n A beteg igazából megnyugtatást vár

Deontológiai ellenérv n A beteg alapvető emberi joga tudni saját állapotáról – tájékozott beleegyezés elve Ez az érv a mértékadó!

Utilitarista érvek n n n n Együttműködési hajlandóság Anyagi kár Halál előtti áttekintés Orvosok szavahihetősége Gyors lelepleződés Rokonok, családok érdeke is „optikai csalódás”

n n n Elisabeth Kübler-Ross : modern thanatológia – fázisok: Elutasítás Düh Alkudozás Depresszió Belenyugvás

n n A fontos hogy a beteg ÉS a család lehetőség szerint együtt haladjon végig ezeken a fázisokon, melynek eredményeként képessé válnak elengedni szerettüket. Így elkerülhető olyan traumák kialakulása, melyek az itt maradottak életét évtizedeken keresztül megkeseríthetik.

Szerv- és szövettranszplantáció n Pótlási lehetőségek: - Műszervek Állati szervek (állatjogok? ) Élő / (agy)halott emberből

n Problémák: - - Művese gépek kapacitása (50 % helyett kb. 25 % transzpl. ) GDP és a dialízis aránya Kelet-Közép Európában 40%-a a ny-inak

Élő emberből kivét = a donor önkéntességének problémája - Primum non nocere! Totalitás elve (szomatikus vs. pszichés ) Genetikai rokonra korlátozódik (társi. szabályozás – szervkereskedelem)

n n Tom és Jerry Strunk esete Iker kislányok esete WHO -1991 Magyar tv-ek. Csak cselekvőképes adományozhat, ill. kiskorú, ha egyenesági rokon

Kérdések: önként? n n Audrey Poland esete Hazudós apa esete > Th. Nagel – „morális szerencse” fogalma Modern orvostudomány – csapdahelyzet – paternalisztikus (v)iszony?