Trsadalmi mobilits s vndorls Tantrgyfelels Dr Kovcs Ern

Társadalmi mobilitás és vándorlás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő A bemutatót készítette: Péter Erzsébet

Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, például parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz. Vertikális mobilitás: A társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgás. Horizontális mobilitása: Olyan helyváltoztatás, amikor a gépkocsi szerelő foglalkozást változtat és gépkocsi vezető lesz (ez a két foglalkozás nagyjából azonos szinten van a társadalmi hierarchiában).

További mobilitás típusok Nemzedékek közötti: (intergenerációs) Valakinek a társadalmi helyzete szüleihez képest megváltozik (szakmunkás fiából mérnök lesz) Nemzedéken belüli: (intragenerációs vagy karriermobilitás) Ebben az esetben valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Házassági mobilitás: Valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe (asszisztensnő házasságot köt egy orvossal)

Róbert Péter (1986) társadalmi mobilitás vizsgálata 4 társadalmi dimenzió vizsgálata 1. Foglalkozás 2. Műveltség 3. Anyagi helyzet 4. Lakóhely Státuszindexet számított a származás és az elért pozíció elérésére. E két index egymáshoz viszonyított eltérését tekintette STÁTUSZMOBILITÁSNAK.

Nyitott és zárt társadalom Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai között. Nyitott Zárt Értelmiségi fiainak 46% 55% Munkások fiainak 9% 2% Parasztok fiainak 5% 1%-a lesz vezető beosztású.

Vándorlás (migráció) Ú Olyan lakóhelyváltozás, amely a településhatár átlépésével jár. Ú Állandó népesség: Állandó lakóhellyel rendelkező népesség adott településen. Ú Lakó népesség: Állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma + itt ideiglenesen bejelentett népesség - Állandó lakóhellyel rendelkezők közül, azok akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük van.

Állandó vándorlás: Az állandó lakóhely megváltozása Ideiglenes vándorlás: Új, ideiglenes lakóhelyre történő bejelentkezés és a korábbi ideiglenes lakóhely feladása

Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg I. Ingázás: Az a jelenség, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és a munkahelye, tehát településhatárt lép át. - Napi ingázás - Heti vagy annál ritkább ingázás Nemzetközi vándorlás: Országhatárt átlépő lakóhelyváltozás, ami lehet ideiglenes vagy állandó jellegű

Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg II. Vándorlási egyenleg Településre való vándorlás-onnan elvándorlás Nemzetközi vándorlás: bevándorlás - kivándorlás

Módszerek ISA- paradigma A Nemzetközi Szociológiai Társaság rövidítése Paradigma: Nemcsak egyszerű módszerről van szó, hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és egy módszertani megközelítéséről is. Részei: MOBILITÁSI KERESZTTÁBLÁZATOK 5 -10 nagyobb osztály vagy réteg 1. dimenzió: elért társadalmi kategóriák 2. dimenzió: származási kategóriák Kilépési mobilitási arányszám Belépési mobilitási arányszám 1.

Összes mobilak aránya, strukturális és cirkuláris mobilitás Összes mobilak aránya: Azok %-os aránya, akik a megkérdezettek közül mobilak voltak, azaz a táblázatban a „nagy átlón” kívüli cellában helyezkedtek el. Összes mobilitás: strukturális mobilitás+ cirkuláris mobilitás

Stratifikációs paradigma, útelemzés Táblázatok helyett ún. „útmodellek” elemzése 50 -100 vagy ennél is több foglalkozási réteget különböztetünk meg. 100 fokú skálán mindegyik skálapontszámot kap. Ennek alapján van egy presztízsskála vagy a társadalmi gazdasági státusz iskola (SES). Mobilitásnak tekintik az ezen a skálán felfelé vagy lefelé történő elmozdulást. Itt nagy volumenű mobilitás is kimutatható. Róbert Péter (1986) 1981 -1982 -es rétegződésfelvétel alapján számított útmodellje a férfiak mobilitására.

Loglineáris Paradigma A strukturális hatások kidomborítása Összehasonlító elemzésekre alkalmas Két ország illetve időszak összehasonlítása Kiindulópontja az esélyegyenlőségi hányados, (ami nem függ a széleloszlásoktól)

Belső vándorlás adatforrásai és arányszámai I. Belső állandó és ideiglenes vándorlásnál a bejelentkezések és kijelentkezések alapján folyamatosan gyűjtenek adatokat. Vándorlási egyenleg: - Odavándorlási - elvándorlási arányszám Adott település népessége valamely évben hány ezrelékkel nőtt vagy csökkent a belső vándorlás következtében. - Vándorlási kereszttáblázat

Belső vándorlás adatforrásai és arányszámai II. Nemzetközi vándorlás volumene: Világszerte, főleg a fejlett országokban nőtt meg - Nincsenek pontos adatok, ennek az okai közt szerepel: - erős az illegális nemzetközi vendégforgalom - nagy a turista forgalom DISSZIDÁLTAK

ELMÉLETEK 1. - Társadalmi szerkezet hatása a mobilitásra A mobilitás meghatározó okai Kasztrendszerű társadalmak Rabszolgarendszer Rendi társadalmak Polgári társadalom Szocializmus

2. Strukturális tényezők hatása a mobilitásra - Nagybirtok elaprózódása - Iparosodás - Lenski (1966): Olyan tendenciát látott a mobilitás történetében, hogy a társadalmi rendszerek változása és a strukturális tényezők együttes hatása az agrártársadalomtól az ipari társadalomig a mobilitás aránya nőtt és iránya megfordult.

3. Az „amerikai álom” - Gyors karrierlehetőség - Az amerikai szegényebb rétegek magasabb osztályba kerülése, mivel a bevándorlók álltak a társadalmi ranglétra legalján. 4. Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban Nagyobb szerephez jut a tudás és a műveltség, amik kevésbé örökíthetők át családon belül, mint a vagyon.

5. Környezet vagy öröklés Az oktatás demokratikussá tételével növelni lehet egy társadalom nyitottságát. Esélyegyenlőség megteremtése Eysenck-Komin (1981) 6. Mobilitás a szocialista társadalomban A magántulajdon örökítés nem játszott szerepet a társadalmi pozíció átörökítésében Erős mobilitás Ossowski (1957) Kelet- közép Európa szocialista országaiban a felgyorsult iparosodásnak ebben döntő szerepe volt. A nagyobb egyenlőség nem játszott szerepet a mobilitás volumenének növekedésében.

7. A mobilitás társadalmi hatásai Karl Marx: Minél inkább képes egy uralkodó osztály arra, hogy elnyomott országok embereit befogadja magába, annál szilárdabb és veszélyesebb az uralma. Max Weber: A társadalmi osztályok egyik kritériuma, hogy azon belül az egyéni és a nemzedékek közötti mozgás könnyű és gyakori, kívülről bejutni vagy az osztályból kikerülni viszont nehéz és ritka.

8. Mobilitás és társadalmi egyenlőség - Cirkuláris mobilitás nagyságával mérték - Loglineáris elemzés esélyegyenlőségi hányadosával is - - mérik Talcott Persons (1970): A jobb mobilitási esélyek elfogadhatóvá teszik a nagy jövedelmi és vagyoni különbségeket. John Rawes (1972) : A mobilitási esélyek egyenlősége az igazságos társadalom egyik alapkritériuma. Hozzárendelés elve Teljesítmény elve Meritokrácia: Olyan társadalom, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, képességeitől, tudásától, tehát kizárólag az érdemeitől függ.

9. Az ember, mint vándorló lény 10. A belső vándorlás átmenetének elmélete - Premodern társadalmak - Korai átmeneti társadalmak - Késői átmeneti társadalmak - Fejlett típusú társadalmak - Posztindusztrális társadalom - Fölévándorlás - Alávándorlás

11. A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete Chesnais (1986): Demográfiai átmenet 2. és 3. szakaszában, amikor a születési arányszám a halálozási arányszámnál lényegesen magasabb. Erős a kivándorlás az adott országból. A 4. szakaszban a két arányszám kiegyenlítődik, az 5. szakaszban a népesség fogyása megkezdődik és erős bevándorlás indul meg az ország felé.

Nemzetközi tendenciák - Történeti vizsgálatok - Nemzetközi összehasonlítások - Iskolai végzettség hatása a mobilitásra - Belső vándorlás - Nemzetközi vándorlások

Magyarországi helyzet Történeti kutatások - Fügedi Erik (1974) MO arisztokrácia mobilitás vizsgálata - Lengyel György (1989, 1993) II. vh. előtti magyar gazdasági elit összetételének és változásának vizsgálata - KSH vizsgálatok

- Nemzedékek közötti mobilitás ( összes és a strukturális mobilitási arány MO 1962 -1992) - Társadalmi mobilitás rétegenként - Mobilitási esélyek egyenlősége - A magyar mobilitás és a nemzetközi trendek ( Ossowski-1957) - A nemzedéken belüli mobilitás, elitcsere ( Gazsó Ferenc-1990 - káderbürokrácia összetétele származás szerint Szelényi Iván- 1986 -elitcsere vizsgálat) - Nemzetközi vándorlás - Társadalompolitika