Trsadalmi krnyezet szervezeti keretek Karrier s letplya menedzsment

  • Slides: 20
Download presentation
Társadalmi környezet, szervezeti keretek Karrier és életpálya menedzsment II. ea. CNN Anxieties of 'Modern

Társadalmi környezet, szervezeti keretek Karrier és életpálya menedzsment II. ea. CNN Anxieties of 'Modern Times' still with us November 29, 2010 -- / http: //edition. cnn. com/2010/OPINION/11/29/zelizer. chaplin. modern. times Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors

XIX. század harmadik harmada - XX. század • tömegtársadalmak, városiasodás • földrajzi és társadalmi

XIX. század harmadik harmada - XX. század • tömegtársadalmak, városiasodás • földrajzi és társadalmi mobilitás • tömeges munkaerőigények (differenciálatlan igények, majd specializációk) • szakképzés • pályaválasztás megjelenése • bérmunka / bérmunkás megjelenése • munkaszervezeti keretek: szakfeladat, munkakör

Egyén és környezete Forrás: Marry Mc. Machon 2011

Egyén és környezete Forrás: Marry Mc. Machon 2011

A munkaerőpiac az a gazdasági intézmény, ahol a munkaerő allokációja megvalósul. A munkaerőpiacon két

A munkaerőpiac az a gazdasági intézmény, ahol a munkaerő allokációja megvalósul. A munkaerőpiacon két azonos státusú szereplő – az eladó (munkavállaló) és a vevő (munkaadó) – megállapodnak a csere feltételeiben (szerződést kötnek). Az adásvétel során nem a munkaerő cserél gazdát – már csak azért sem, mivel az elválaszthatatlan tulajdonosától – hanem a munkavállaló lényegében munkát ígér, amelynek elvégzése után kapja meg a kialkudott díjazást. Végül is a cserék összessége alkotja a gazdaság munkaerőpiacát, a cserék révén valósul meg a munkavállalók munkaposztok közötti mozgása. Az elmozdulásokat együttesen szokás a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezni. (Galasi 1982)

Kőrösi Gábor (2002 Munkaerő-piaci Tükör http: //econ. core. hu/doc/mt/2002/hun/kozel 2. pdf)

Kőrösi Gábor (2002 Munkaerő-piaci Tükör http: //econ. core. hu/doc/mt/2002/hun/kozel 2. pdf)

Demográfiai háttér

Demográfiai háttér

Mai magyar munkaerőpiac – főcímekben • 237 700 forint volt a bruttó átlagkereset •

Mai magyar munkaerőpiac – főcímekben • 237 700 forint volt a bruttó átlagkereset • nettó kereset 155 700 Ft (KSH, 2015 február) • a foglalkoztatottak 4 millió 142 ezer fős létszáma 4, 3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. (KSH, 2015. január 28. ) • közfoglalkoztatott 178 ezer fő (KSH, 2015. január 28. )

A munkanélküliség és a bérmunka társadalma - fogalmak • 1. 2. 3. munkanélküli: (fn)

A munkanélküliség és a bérmunka társadalma - fogalmak • 1. 2. 3. munkanélküli: (fn) munkaalkalom és kereset nélküli dolgozó. vkinek munkanélküli volta munka: az embernek szükségletei kielégítésére irányuló tudatos, célszerű (termelő)tevékenység. valamire fordított erőkifejtés tennivaló, feladat tervszerű tevékenység eredménye, mű Kép: Munkanélküliek a Duna-parton 1931 Gönci Sándor felvétele Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár Magyar Értelmező Kéziszótár (1972) 8

A munkanélküliség és a bérmunka társadalma – fogalmak II. • munkabér: munkáért fizetett bér

A munkanélküliség és a bérmunka társadalma – fogalmak II. • munkabér: munkáért fizetett bér 1. A munkaerő ára • munkaerő: az emberek munkavégzésre képesítő szellemi és testi ereje • munkaerő-tartalék: a lakosság nem kellően foglalkoztatott a termelésbe bevonható része • munkaerőhiány: dolgozókban mutatkozó hiány • munkaerő-gazdálkodás: a rendelkezésre álló munkaerők célszerű felhasználása, elosztása • munkaidő: a munkahelyen munkával eltöltött idő 9

A munkanélküliség és a bérmunka társadalma – fogalmak III. • munkaképes: munka végzésére képes,

A munkanélküliség és a bérmunka társadalma – fogalmak III. • munkaképes: munka végzésére képes, dolgozni tudó • munkaképtelen: betegsége, kora, családi helyzete stb. miatt dolgozni nem tudó • munkakör: a munkaviszonnyal kapcsolatos feladatkör, hatáskör • (Valaha létező fogalmaink – a rendszerváltás előtt: munkakönyv, munkakerülés (ld. K. M. K. ), munkakötelezettség (ld. M. H. K. ), élmunkás…) 10

A munkakínálat alapmodellje Egyén dönt, hogy munkát vállaljon, vagy szabadidejét növelje? ha munkát vállal,

A munkakínálat alapmodellje Egyén dönt, hogy munkát vállaljon, vagy szabadidejét növelje? ha munkát vállal, akkor H órát dolgozik és W nettó (adózás utáni) munkabért kap. Maradék idejét L, mint szabadidőt használhatja fel. (Galasi 1997) Kép forrása: Rákos György, 49 éves munkanélküli pék a Hangyatelepen 1930 -as évek Gönci Sándor felvétele Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár 11

Az egyén döntése: szabadidő vs. munkaidő Forrás: Wikipedia http: //hu. wikipedia. org/wiki/Munkagazdas%C 3%A 1

Az egyén döntése: szabadidő vs. munkaidő Forrás: Wikipedia http: //hu. wikipedia. org/wiki/Munkagazdas%C 3%A 1 gtan 12

Munkapiaci egyensúly • Mivel a munkaerő a vállalatok számára a termelési tényezők egyike, így

Munkapiaci egyensúly • Mivel a munkaerő a vállalatok számára a termelési tényezők egyike, így a munkaerő-kereslet modellje a termeléselméletben használatos tényezőkeresleti modell speciális esetének tekinthető. Feltételezzük, hogy egy órányi pótlólagos munkaerő alkalmazása a vállalat számára pontosan kiszámítható bevétellel jár: ez a munkaerő határtermék-bevétele (MRP). MRP értelemszerűen a már „felhasznált” munkaórák számának csökkenő függvénye. • Mivel az alapmodellben a munkaerőpiacot versenyzői piacnak tekintjük, a vállalat csak a piacon kialakult egyensúlyi bérrel (w) szembesül, vagyis a bér számára is csupán exogén tényező, adottság. • Belátható, hogy a vállalat munkakeresleti függvénye éppen az MRPvel lesz azonos. Ekkor az optimális vállalati foglalkoztatást az MRPgörbe és a konstans w egyenes metszéspontja határozza meg. Ugyanis w nem lesz más, mint a munkaerőre fordított határkiadás (ME), vagyis egy órányi pótlólagos munkaerő alkalmazásának költsége. • Ez az egyensúly Pareto-hatékony, mert a vállalatok minden olyan munkást alkalmazni fognak, akinek a számára a munkaideje kevesebbet ér, mint ugyanez a munkaidő a vállalat számára (MRP). 13

Munkaszervezetek

Munkaszervezetek

Szervezetek jellemzői szervezetek valóságot teremtenek a társadalmi lét stabilizátorai ellenőrizhetővé teszik a teret, időt,

Szervezetek jellemzői szervezetek valóságot teremtenek a társadalmi lét stabilizátorai ellenőrizhetővé teszik a teret, időt, okokat minél totálisabb az ellenőrzés, annál totálisabb a szervezet • adott cél érdekében jön létre és működik • manifeszt és latens funkciók, diszfunkciók (Csepeli, 2003) • •

Egyén és szervezet „Bármennyire is törekednek a szervezetek, hogy az általuk teremtett valóságban minden

Egyén és szervezet „Bármennyire is törekednek a szervezetek, hogy az általuk teremtett valóságban minden mozzanat a manifeszt funkciók ellátását szolgálja, mindegyik szervezet egyúttal eleven emberek egyesülése is, akik magukkal hozzák a szervezetbe korábbi élettörténetüket, akarva-akaratlanul fenntartják sokszoros társadalmi beágyazottságaikat, megtartják társadalmi szerepeiket. Ennélfogva a szervezetben együtt tevékenykedő emberek a szervezet által meghatározott érdekeken kívül számos más érdeket is megtestesítenek, melyek hatalma alól a szervezet tagjaként sem képesek magukat kivonni. ” ) Csepeli 2003, 22)

Modern bürokratikus szervezet jellemzői (Weber) • Specializáció: feladatelvégzés elsőbbsége a feladatvégző személyével szemben •

Modern bürokratikus szervezet jellemzői (Weber) • Specializáció: feladatelvégzés elsőbbsége a feladatvégző személyével szemben • Hierarchia: vezetők és vezetettek illetékessége közötti világos különbségtétel • Szabályozottság: stabil, bár időről időre változtatható szervezeti rend • Személytelenség: a jog uralma az önkény felett

Önmenedzselés a szervezetben • „a szervezet színpad” Szabályok: (Goffman) • incidensek kerülése • idealizáció

Önmenedzselés a szervezetben • „a szervezet színpad” Szabályok: (Goffman) • incidensek kerülése • idealizáció – – – titkolni kell a szervezeti tagsággal össze nem férő tevékenységeket titkolni kell a hibákat titkolni kell a folyamatot, csak a végeredményt mutassuk be feláldozni szempontokat(pl. minőség vs. gyorsaság) elkötelezettség, hit • misztifikáció- távolságtartás a másiktól • pártfogók gyűjtése (Csepeli 2003, 345 -350)

Irodalmak • Galasi Péter (1994): A munkanélküliség gazdaságtana. Aula, Budapest. • Polónyi István (2002)

Irodalmak • Galasi Péter (1994): A munkanélküliség gazdaságtana. Aula, Budapest. • Polónyi István (2002) Az oktatás gazdaságtana, Osiris Kiadó on-line elérés: http: //www. tankonyvtar. hu/hu/tartalom/tkt/ oktatas-gazdasagtana/ch 04. html • Csepeli György (2003) A szervezkedő ember, Osiris • Castel, Robert (1996) A bérmunka társadalma