Trkategrik Terleti gazdasgtan Nyregyhzi Fiskola 20062007 II flv

Térkategóriák Területi gazdaságtan Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév Filepné dr. Nagy Éva

Regionális tudomány Az előadás főbb témakörei: n Térkategóriák, térfelosztás n Területi egyenlőtlenségek 2

Térkategóriák: n n Pl. hely, helyzet, szomszédság, távolság, dimenzió, határ, gát, kiterjedés, alakzat, hálózat, elterjedés, szétáramlás, visszaszorulás, összpontosulás az események közti viszony intenzitása az időbeli, ill. térbeli távolság növekedésével csökken; a tér és idő között analógiák figyelhetők meg (pl. hely, pont pillanat, egymásmellettiség egymásutániság, kiterjedés időtartam) 3

Térfelosztások a) A tér felosztásának szükségessége b) A térfelosztások módszerei: n területi aggregáció: a kisebb területi egységek összevonása (alulról felfelé) n területi dezaggregáció: a nagyobb egységek részekre bontása (felülről lefelé) c) Nincs egyetlen helyes térfelosztás! 4

A társadalmi térfelosztások főbb szempontjai: Kiindulás: A térfelosztás egyben a határok meghúzását is jelenti A valóságos szerveződés követésének elve (valós közigazgatási, intézményi, természeti tényezők) - teljesség (pl. minden település tartozik valahová) - átfedés-mentesség (minden település csak egy térséghez tartozik) - belső homogenitás (nincsenek nagy különbségek a térségen belül) - funkcionális összetartozás, egység - területi összefüggőség („szomszédosság”) n Kompatibilitás – illeszkedés más térfelosztásokhoz (pl. amit az ott lakók már megszoktak) - a történetiség figyelembe vétele - információval való feltölthetőség - közigazgatási térfelosztásokhoz való igazodás n Kezelhetőség – a területegységek optimális száma, mérete - kis méretszóródás - áttekinthetőség - kis aggregációs információveszteség - irányíthatóság n 5

A társadalmi szerkezet térbeli vetületei: x 6

A területi elvű lehatárolás indítékai I. Közgazdasági indítékok n helyi potenciál bemutatása n területi munkamegosztás hatásának (diszparitásoknak) kimutatása n terület orientált gazdasági, fejlesztési és támogatási politika alkalmazása II. Közigazgatási n helyi önszerveződés és irányítás megteremtése 7

A térlehatárolás tipológiája Gazdasági tér 1. területi lehatárolás n szubrégió n határon átnyúló régió n szupranacionális régió 2. geográfiai lehatárolás n alföldi n hegyvidéki n tengerparti 3. közigazgatási szerepkör n közigazgatási funkcióval rendelkezik n közigazgatási funkcióval nem rendelkezik - tervezés/statisztikai - fejlesztési - program 4. gazdasági jellege n ágazat jellege (mezőgazdasági, ipari, idegenforgalmi, stb. ) n gazdasági helyzete (válságban lévő, fejlődő, stb. ) 5. urbanizáltsági foka n városi térség n átmeneti n vidéki térség 8

A társadalom térszerveződésének négyes osztatú modellje: n n mikrotér: egyén - család (háztartás) munkahely lokális tér: szomszédság - lakókörzet (településrész, kerület) - település (helyi önkormányzat) regionális tér: kistérség (kistáj, városi vonzáskörzet) - mezokörzet (megye, gazdasági körzet) - nagytérség (országrész) makrotér: ország - országcsoport (nemzetközi integráció) - világ (Föld) 9

A személyes terek távolsági zónái Zóna Távolság Érintkezés típusa Hangerő Bizalmas 0 -0, 5 m szerelmesek, szülőkgyermekek suttogás Személyes 0, 6 - 1, 2 m barátok normál Társasági 1, 2 - 3, 7 m Nyilvános >3, 7 m Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005. társasági összejövetel, hivatalos megbeszélés szónoklat, beszéd nagy tömeg előtt emeltebb teljes hangerő, mikrofon 10

A csomóponti elv alapján kialakuló területrendszer Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005. 11

Területi gazdaságtan – Regionális tudomány A régiók típusai: n Tervezési, programozási régiók (közigazgatási-statisztikai) - pontosan megadott és stabil határok - pl. EU NUTS-rendszere n Csomóponti (funkcionális) régiók - nincs állandó pontos határa - egy térbeli hely és annak valamilyen szempontú vonzáskörzete n Homogén régiók - elemei között kicsi a szóródás - pl. természeti tájegységek 12

Az EU területi beosztása A régiók fajtái: a) Normatív (NUTS rendszer) egy államon belül vannak saját intézményesített (politikai) testülettel rendelkeznek a központi szervektől független végrehajtó szervekkel rendelkeznek identitásuk van b) Funkcionális - pl. eurorégiók (határmenti régiók) 13

NUTS rendszer (1) (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) A NUTS rendszer jellemzői: a) Hierarchikus (5 szint) b) A történetiség és a közigazgatás figyelembe vétele c) Országonként eltérő d) Statisztikai (információs), tervezési és elosztási (regionális politikai) funkciókkal rendelkezik 14

NUTS rendszer (2) A NUTS rendszer szintjei: 1. 2. 3. 4. 5. NUTS-1: Nagyrégió/ország (2002: 78) NUTS-2: Régió (2002: 211) NUTS-3: Megye/alrégió (2002: 1. 093) NUTS-4: Kistérség (2002: csak 6 országban volt) NUTS-5: Település (2002: kb. 100 ezer) 15

A térségi szintek kapcsolatai 16

Az egyes régiók átlagos területe és népessége az Európai Unió országaiban (2002) NUTS 1 n NUTS 2 § n Belgium n Dánia n n n n Ezer km 2 Ezer fő 10. 2 3. 348 3, 4 1. 116 0, 7 43, 1 5. 171 2, 9 22, 3 5. 039 8, 9 2. 015 0, 7 33, 0 2. 578 10, 2 793 2, 6 72, 1 5. 584 28, 0 2. 171 9, 7 70, 4 6. 546 24, 4 2. 266 6, 3 68, 9 3. 549 7, 7 27, 4 5. 169 15, 1 2. 843 3, 2 2, 6 393 2, 6 10, 3 3. 796 3, 4 1. 265 1, 0 28, 0 2. 638 9, 3 879 2, 4 30, 7 3. 286 13, 1 1. 408 3, 1 169, 1 2. 527 56, 4 842 17, 8 410, 9 8. 668 51, 4 1. 084 17, 1 22, 0 5. 273 6, 9 1. 657 3, 7 23, 0 1. 803 5, 4 410 234 335 Németország 148 Görögország 202 Spanyolország 752 Franciaország 589 Írország 444 Olaszország 599 Luxemburg 393 Hollandia 380 Ausztria 226 Portugália 329 Finnország 266 Svédország 361 Nagy-Britannia 892 EU 15 68, 1 NUTS 3 4. 238 17

NUTS rendszer Magyarországon - - Kiindulás: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről NUTS-1: Magyarország NUTS-2: 7 régió - Közép-Magyarország (Központi régió) - Nyugat-Dunántúl - Közép-Dunántúl - Dél-Alföld - Észak-Magyarország NUTS-3: 19 (+1 fővárosi) megyék NUTS-4: megyén belüli kistérségek, 2004 -től 168 db NUTS-5: települések (városok + községek) 18

Feladat: Töltsék ki a táblázatot! Régiók Megyék Megyeszékhelyek Észak. Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat. Dunántúl Közép-Dunántúl Közép. Magyarország 19

Területi gazdaságtan – Regionális tudomány NUTS rendszer Magyarországon, 2004. január 1. 20

Területi egyenlőtlenségek: n n n n az egyenlőtlenségi dimenzió meghatározása a többfajta dimenzió, szempont együtt, egymással összekapcsolódva alakítja a térbeli társadalmi egyenlőtlenségrendszert a szempontok érték-meghatározottsága szubjektív egy-egy szempont kiemelése torzítja a megítélést az egyes dimenziók többféle statisztikai jelzőszámmal mérhetők egyszerre figyelhető meg a területi különbségek növekedése (differenciálódás) és azok csökkenése (nivellálódás) a társadalom térstruktúráját egyéni (generációs), ill. történeti időléptékben erős állandóság jellemzi – az alapvető elmozdulások általában több évtizedes, évszázados időtávon következnek be 21

Területi gazdaságtan – Regionális tudomány Térkategóriák a külső és belső terekben A társadalom Térkategóriák külső belső tereinek jellemző fogalmai Hely területegység társadalmi objektum Helyzet fekvés helyzet Távolság közeli hasonló Szintek magassági szintek vertikumok, hierarchiák Térfelosztás regionalizálás tipizálás Periféria peremhelyzet függés, elmaradottság Mozgás migráció mobilitás Terjedés járványszerű hierarchikus 22

Területi egyenlőtlenségek – egy példa: nagyváros – apró falu Egyenlőtlenségi dimenzió Nagyváros Apró falu Térbeli helyzet: centrális peremhelyzet Méret (népesség): népes kis népességű Belső szerkezet: heterogén homogén Funkciók: sokfunkciós funkcióhiányos Térbeli kapcsolatok: intenzív szerény (kevés) Térbeli viszonyrendszer: hatalmi erő függés 23