Trgyals s eladstechnika 3 ra Eladstechnika 3 Csords

Tárgyalás- és előadástechnika 3. óra Előadástechnika 3. Csordás – Geng -Neuman – Szabó – Tanács BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2019 -20. ősz

2 AZ ELŐZŐ RÉSZ TARTALMÁBÓL

Előadástechnika 3. Nyilvános beszéd Gyakorlás, stresszkezelés Kérdések kezelése, „mentőövek”, utógondozás Gyakori hibák

4 Nyilvános beszéd • A nyilvános beszéd művelésének kevés helyet biztosítanak az oktatásban és munkahelyi környezetben is. • Gyakran akár nagyon jó szakemberek nehezen tudnak tárgyalni, előadni, tanítani munkájukkal kapcsolatban. • Eltérő adottságaink vannak ami a nyilvános beszédet illeti, de gyakorlással mindenki elérhet egy megfelelő szintet. 3 7

5 Az előadás elpróbálása 1. • Jó, ha az előadást többször, hangosan (nem csak fejben!) elpróbálja az előadó, csak a szövegét, akár prezentációs diasor nélkül is. • Próbáld meg reprodukálni a teljes szituációt, állva, ha van lehetőség, akkor laptoppal, projektorral is! A próbából akkor lehet profitálni, ha: • olyan, mintha élesben menne, verseny helyzetben! Ezért lehetőség szerint igyekezzünk öltözetünkben is megfelelni annak, ahogy majd a konkrét versenyen prezentálunk. • „közönségnek” mondjuk: szerezz ráérő haverokat, nagyit, plüsskutyát, akik hajlandók többször is meghallgatni Téged és visszajelzést adni!

6 Az előadás elpróbálása 2. • A verseny szituáció vagy stressz helyzet még inkább elvonja az előadó figyelmét arról, hogy ne hadarjon, ne motyogjon, jól artikuláljon. • Ha begyakoroljuk a fontos szófordulatokat, tétel mondatokat, akkor nem a szövegre koncentrálunk majd, hanem a kommunikációnkra. • A felkészültség érzése nyugtató hatású, így előadás közben kevésbé beszél az ember gyorsan, nem csuklik el a hangja, jobban tud majd koncentrálni a hangos, tagolt beszédre.

7 Az előadás elpróbálása 3. Segítheti a felkészülést, ha: • gyakorlod a hangos, értő olvasást. • felveszed videóra az előadásod. Otthoni gyakorlásnál vagy előadás alkalmával figyeld meg magad, hogyan állsz, mozogsz, babrálsz-e tollat, tekergeted a hajad, kezed a zsebedben, rágózol, vakarózol … 4 1

8 Stresszkezelés 1. A próba nagyon fontos abból a szempontból is, hogy megfigyeljük, hogyan hat az előadóra a stressz helyzet. • Milyen önkéntelen mozdulatokat tesz (billeg a lábán, lóbálja a karját, vakarja a fejét vagy piszkálja az óráját). • Képes-e az előadó papírból prezentálni, vagy hitelét veszti amiatt, hogy gyűrögeti a papírt, ide-oda teszi, stb. • NEM BAJ, ha nem tudsz fejből prezentálni, nyugodtan felolvashatod egy papírról is, de akkor az legyen CD minőségű felolvasás, amit előtte igen sokat kell gyakorolni!

9 Stresszkezelés 2. • Valamilyen szintű idegesség szükséges a megfelelő izgalmi szint fenntartásához: LEGYÜNK CSAK IDEGESEK! (DE: ezt felesleges kávéval előre (túl)biztosítani!) • A kis hiba csak vonzóbbá teszi az előadót. • Az előadás sikeressége az előadó és a hallgatóság közös érdeke (az elmondottak érdeklik a hallgatóságot, nem téged akarnak cikizni). • Mindig idegesebbnek érezzük magunkat, mint amilyennek kívülről tűnünk. • Mindenki más is izgul ilyenkor!

10 Homlokzat – az én kivetített képe 10 • • A homlokzat állandó jellegű kifejezéskészlet, melyet az egyén az alakítás során szándékosan vagy szándéktalanul felhasznál. Az egyén az aktuális szerepének megfelelő homlokzat fenntartására törekszik. A homlokzat részei: • Környezet: fizikai elrendezés, bútorzat, akár átmeneti jellegű is. • Személyes homlokzat: ruházat, nemi, életkori, faji jellegzetességek, testméret és külső, testtartás, beszédsémák, mimika és gesztusok, hivatal vagy poszt jelvényei.

11 Homlokzat-összeomlás 11 • A homlokzatot közösen óvjuk, és kerüljük az összeomlását! • Közös feladat ennek fenntartása, mindenkinek kínos, ha nem működik olajozottan: „dramaturgiai csapatmunka”. • A homlokzat-összeomlás zavarodottsághoz vezet (erőltetett viccelődés, ideges nevetés, kínos csend). • Együtt igyekszünk helyreállítani, pl. mindenki azt színleli, mintha semmi nem történt volna.

12 Amit aktívan tehetünk • Lélegezzünk ütemesen mélyeket – már az előadás előtt is! • Csináljunk valami mást is (toll kézben tartása, gesztikulálás, stb. ) – ez paradox módon megnyugtat, de csak korlátozott mértékben alkalmazható. • Beszéljünk bátran lassan, alkalmazzunk nagy csendeket – ez intelligensen hat. • Előre tegyünk bele a (megírt vagy másképp összerakott) előadásba instrukciókat a magunk számára: „itt igyál vizet”, ”itt tartsál szünetet”, „szemkontaktus”, „lassíts”. • Ne együnk előtte sokat! • Eggyel kevesebb kávét igyunk, mint normálisan!

13 Mi nem fontos az előadás során? • Nem baj, ha izgulunk (ha egyébként intellektuális képességeket nem gátolja és magát a produktumot nem hátráltatja)! • Nem baj, ha izzadunk (ha egyébként…)! • Nem baj, ha izzóvörös lángoszlopként állunk a figyelem fókuszában (ha egyébként…)! Ezek ugyanis az elvégzett munka mennyiségéről és minőségéről, intellektuális képességeidről, sőt, bizonyos értelemben még az előadás minőségéről sem mondanak semmi lényegeset, főleg nem negatív módon!

14 Humorhasználat Haszna: • Segít jobban emlékezni. • Könnyebb feldolgozni az információt. • A közönség nem alszik el. • Ellazít (nem csak a közönséget, hanem minket is). Szabályai, veszélyei: • Kapcsolódnia kell a tárgyhoz. • Ne terelje el a figyelmet (ne csak a viccre emlékezzenek később)! • Ne legyen benne megkülönböztetés!

15 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - MEMÓRIA • Amire tekintettel kell lennünk: terjedelmének korlátai vannak. a befogadó memória- • Az információk először a rövid távú vagy máskéntmunkamemóriába kerülnek be (RTM), és csak a memória trenírozása (tanulás, bevésés) valamint további, elsőre fölöslegesnek tűnő tevékenységek (pld. alvás) segítségével kerülnek át a hosszú távú memóriába. • Ezekre pld. ráalvás ez előadás egyegy szakaszára vagy annak memorizálása azonban a szokásos előadási körülmények között nem számíthatunk. 2 6

16 Memória-kapacitás 16 Rövid távú memória (RTM) 7 +/- 2 db. kognitív egység egy kognitív egység nagyon komplex lehet megtartás: másodpercekben mérhető Hosszú távú memória (HTM) egy életen át működik nincs éles kapacitáskorlát fejleszthető szelektív és konstruktív időben exponenciális lefutású felejtés jellemzi Implicit memória (Nyelvtudás, autóvezetés)

17 Információ-rendezés 17 cs a k i t n a h r e á t g ly á e p ó t i r á n cz e tárgyalástechnika prezentáció Nem mindegy, hogyan rendezzük az információkat!

18 Az emlékezet konstruktív folyamat 1. 18 Mindezt előadás tartásakor vagy vitában is fel lehet használni! Az időbeli távolsággal exponenciálisan visszaidézhetősége, ezért: • a poénok, a gesztusok, a furcsa szavak, a jelmondatok sokkal inkább megjegyzésre kerülnek. • „take-home message”, „az utolsó szó”: ez a legértékesebb pillanatok egyike! • az érveket újrafogalmazva többször meg kell ismételni. csökken az érvek

19 Az emlékezet konstruktív folyamat 2. 19 • Az erős érveket a gyengék után célszerű bevetni, különben felülíródnak. • A célközönség nyelvébe kell beágyazni az érveket, pl. Szemléltető példák, analógiák alkalmazásával. • Ismerős narratív struktúrák alkalmazása előnyös (ld. : népmesei fordulatok, panelek).

20 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - FIGYELEM Vajon melyik görbével írható le a figyelmünk intenzitása, amikor egy előadást hallgatunk? 50 „K”, azaz konstans? Figyelmünk azonos körülmények között végig egységes? 35 „H” (harang) alakú? Figyelmünk intenzitása azonos körülmények között növekszik, ahogy bevonódunk, majd ahogy fáradunk, folyamatosan csökken? 25 „U” alakú? Esetleg az előadó egyenletesen jó teljesítménye ellenére is az előadás eleje és a vége a leghatékonyabb? IGEN, ez a legjellemzőbb! 2 9 „H” (harang) görbe 45 40 „K” görbe 30 „U” görbe 20 15 t 1 t 2 t 3 t 4 t 5

21 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - FIGYELEM Ha jó prezentőr, érvelő, tárgyaló stb. szeretnénk lenni, akkor az „U” görbe fényében másként kell megterveznünk az előadást, érvelést, tárgyalást, mint mondjuk az „K”, vagy a „H” görbe fényében kellene! Attól függően , hogy az „U”, az „K” vagy „H” írja le a hallgatóság befogadóképességét, másként célszerű megtervezni az előadás - kezdését, - menetét, - befejezését! 3 0

22 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI IZGALMASSÁ TÉTEL Az előadások alapfajtái a következők: • lineáris, leíró • elemző, összehasonlító • érvelő • narratív, történetmesélő Alapvetően a lineáris a legunalmasabb, ennél érdekesebb az elemző. Itt lényeges a megfelelő elemzési szempont. Az érvelő jó a figyelem felkeltésére, aktív, de nem interaktív. Jelenleg a narratív a legdivatosabb, mert szeretünk történetekben gondolkodni. Tipp: érvelő + narratív keveréke 3 3

23 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - MEGÉRTÉS A befogadónak az előadás követéséhez az alábbi dolgokat kell megtennie: • Meg kell érteni azt a mondatot (feldolgozva az információtartalmát), amit éppen hall. • Meg kell értenie az adott mondatnak az előző mondathoz, a korábbi információkhoz való viszonyát. • Meg kell értenie, hogy az előadás ívében mindez hogyan helyezkedik el: mi a viszonya az éppen elhangzó információnak a témához, a bizonyítandó állításhoz stb. 3 1

24 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI – A MEGÉRTÉS ELŐSEGÍTÉSE • • • Az előbbi 3 intellektuális tevékenység önmagában is komoly terhet ró a befogadóra. A befogadót ezen túl további intellektuális munkával terhelni nem lehet. Sőt: az előadásnak az iménti 3 tevékenység közül egyeseket tartalmilag is át kell vállalni a befogadó tehermentesítése érdekében. Összegezve: 1. A befogadóra keveset kell bízni: nem azért, mert a befogadó buta, hanem mert több komoly befogadási korlát együttesen jelentkezik számára a szokásos egyéb befogadási esetekhez képest! 2. Az előadónak/előadásnak át kell vállalnia és el kell elvégeznie olyan intellektuális munkákat, amelyeket a szokásos egyéb befogadási esetekben nyugodtan ruházhat a befogadóra. 3 2

25 AZ ELŐADÓ FIGYELME Az előadónak is megoszlik következőkre: • helyes grammatika a figyelme, például a • hangsúly • koncentráció a gondolatmenetre • kapcsolat a közönséggel A férfiaknak tipikusan nehezebben megy az osztott figyelem. 3 4

KÉRDÉSEK KEZELÉSE, MENTŐÖVEK, UTÓGONDOZÁS DISZKUSSZIÓ Gyakori hibák

27 Az előadási szituáció sajátosságai Az előadás két szakasza: 1. A kifejtő (monológ) szakasz 2. A kérdés-felelet (dialóg) szakasz • Nem csak a kifejtő szakasz, hanem a kérdés-felelet szakasz is törvényszéki tárgyalás típusú szituáció. • Sok ember irányába kell egyszerre hatékonyan lépni, nem csak a kérdezőnek válaszolok. • Reakciómmal bátorítom a többi kérdezőt, vagy elveszem a kedvét. • Ezért fontos, hogy rossz kérdésre is jól reagáljunk, ne tegyük nevetségessé a kérdezőt.

28 Kérdés – válasz 1. • Hagyjunk energiát a kérdés-válasz időszakra, mert a hallgatóság erre jobban figyel, mint az előadásra (dinamikusabb időszak)! • A kérdés nem támadás, még ha hajlamosak vagyunk is úgy érezni! • Hagyjuk a kérdezőt befejezni a kérdését! • Esetleg ismételjük meg a kérdést, hogy mindenki hallja, hogy kiderüljön, jól értettük-e, és közben már gondolkodhatunk is rajta! • Mondhatjuk, hogy jó kérdés, ezzel időt nyerünk. • Akár csendben is lehetünk egy darabig, mielőtt válaszolunk.

29 Kérdés – válasz 2. • Gyakoroljuk előre: készülhetek bizonyos kérdésekre, sőt lehet olyan megtervezett mondanivalóm, amelyet bármilyen kérdésre elmondok. • Ha nem tudok válaszolni, mondhatom, hogy később átküldök neki erről egy anyagot, vagy hogy utánanézek és válaszolok e-mailben. • Ne mutassuk, hogy félünk a kérdéstől! • Az egész hallgatóságnak válaszoljunk!

30 Mellébeszélés 30 • A válaszadó nem a kérdésnek megfelelő választ adja, akár tudja, akár nem tudja egyébként a választ. • Lokális vagy kérdés-felelet irrelevancia • Globális vagy tárgy irrelevancia Videók: Chewbacca érvelés Jeremy Paxman wants an answer

31 Az előadás nagy napja…

32 Előadás előtt • Technikai ellenőrzés • Mérd fel a helyszínt és a hangulatot! • Találd meg a helyed! 4 2

33 Előadás közben • Találkozás a közönséggel: minden elő van készítve, tudod az anyagot, nyugi, ne hagyd magad meglepni (valaki nincs ott akire számítottál, vagy esetleg fordítva). • Vegyél pár mély lélegzetet! • Vedd fel a kapcsolatot a közönséggel a szituációnak megfelelően (valaki felkonferál, vagy nem). Köszönj, és vezesd be határozottan miről lesz szó! • Tartsd a szemkontaktust, találhatsz „támogatást” a közönségben! • Figyelj magadra, beszéd, téma, testtartás stb. ! 4 3

34 Az előadás zárása • IDŐBEN!!! • Az előadó szimpátiaindexe egyenes arányban csökken a határidőn túl megtartott percek számával! • NEM volt még olyan előadás, amelyre a hallgatósága azt mondta volna, „nagyon jó volt, csak kicsit túl rövid”! • Legyen magabiztos, kiszámított és megtervezett

35 Előadás után • Egyből utána még várhatóan az előadás hatása alatt állsz, kapsz pár benyomást, ha kritikát vagy rossz indulatú megjegyzést, ne add át magad, rázd le lazán „érdekes megjegyzés, köszönöm” vagy „beszéljük meg később”. . . • Később, 1 -2 napra rá gondold át az egész előadást, hogy ment, hogy érezted magad, mi ment jól, mi nem, mit fogsz ugyanígy csinálni, mit nem. . . • Írd le magadnak tapasztalataidat! 4 5

36 Előremutató tanulságok Főbb erősségeink: ▫ Mit csináltam jól? ▫ Mit alkalmazhatok legközelebb nyugodtan? Fejlesztendő területek: ▫ Mi nem működött? ▫ Hogy lehetne másképp csinálni? ▫ Legközelebb hogy csináljam?

37 ÖNFEJLESZTÉS 1. A következő séma mentén érdemes tudatosítani és építően felhasználni a saját előadásodon vagy másén tapasztaltakat: ÉSZLEL > AZONOSÍT > ELEMEZ >>>> ALKALMAZ • Például váratlan körülmény, technikai malőr, humoros előadó sikere … • Következmény: érdemes több pendrive-val készülni, kipróbálni a gépet előtte. . . 3 5

38 ÖNFEJLESZTÉS 2. • Mely képességeim, sikerességében? tulajdonságaim segítenek az előadás • Mely képességeim, tulajdonságaim hátráltathatnak? • Az előadási szituáció melyik része jelenti a legnagyobb kihívást számomra? • A 3 legfontosabb dolog, amire koncentrálni szeretnék az előadásra készülve, vagy amit fejleszteni szeretnék? 3 6

39 Gyakori hibák 1. - Hol is lesz az előadás?

40 Gyakori hibák 2. - Hol az USB/HDMI/VGA-bemenet?

41 Gyakori hibák 3. - A Képzőre kellett volna jelentkezni…

42 Gyakori hibák 4. - Sikerült minden infót rárakni…

43 Gyakori hibák 5. - Követhetetlen szerkezet

44 Gyakori hibák 6. - Csak adatok, semmi érzelem…

45 Gyakori hibák 7. - A hipnotizőr…

46 ÖSSZEFOGLALÁS • Ismered az anyagod. • Megszerkesztetted az előadásod. • A PPT/Prezi támogat a kommunikációban (tartalom, forma) • Felkészülsz a technikával. • Gyakorolsz. • Ismered a közönséged és kapcsolatot tartasz vele. • Tudatosság előadás közben. • Tapasztalatok leszűrése, önreflexió. 5 3

47 KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET! Csordás Hédi Virág: hedi. csordas@filozofia. bme. hu Szabó Krisztina: kriszti. szabo@filozofia. bme. hu Tanács János: tanacs@filozofia. bme. hu