Transznacionlis s multinacionlis vllalatok MNC TNC tbbnemzetisg tulajdonosi

Transznacionális és multinacionális vállalatok

„MNC” „TNC” többnemzetiségű tulajdonosi kör szűk tulajdonosi kör, egy nemzetből többközpontú irányítás centralizált vállalatirányítás anyavállalat (HQ) + leányvállalatok

• már a 19. századtól: finanszírozóként, infrastrukt. Építés, mezőgazd. , kitermelés (szegény országokba) • II. vh után: USA beruházásai: feldolgozóiparba (fejlett országokba) • • ‘ 70 s: Eur, Japán beruházás nő ekkor még csak termelési integráció • ’ 80 s: komplex vállalati integráció (K+F, marketing, irányítás dekoncentrációja) 2002 1990 1914 1970

• világgazdasági szerepük nő: működőtőke-áramlást generál: 7 trillió dollárnyi működőtőkét tart mozgásban (80% Σ világ) 80% ipari termelés, hozzáadott érték, bevételek (10% GDPV), foglalkoztatás (90/200/ Mió fő), exporttevékenység (50% világexp), 2/3 világkereskedelem (1/3 intra-firm) Koncentráltság! Top 100 (0, 2% Σ TNC): 14% Σ forgalom, 12% külföldön befektetett tőke, 13% Σ dolgozók. A nemzetközi munkamegosztás egyre inkább ezen vállalatóriások belső ügyévé válik, mint ahogy a nemzetközi kereskedelem jelentős hányada is anyacégeik és saját leányvállalataik között zajlik.

• stratégiai földrajzi hely (anyavállalatok és leányvállalataik telepítésénél) → üzleti sikeresség • Anyavállalatok 90%-a fejlett országokban (koncentráltság!) HQ: 38/24 London, 37/26 Párizs, 107/72 Tokió • • Leányvállalatok 1/3 -a Kínában A Global 500 HQ-inak megoszlása, 1999.

Az első 250 legnagyobb bevételű vállalat HQ-jainak eloszlása

Headquarterek megoszlása

TNC-k nemzetközi befektetési döntéseinek fontossági sorrendje 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. A piac bővülése A piac nagysága Profitkilátások Politikai és társadalmi biztonság Jogi és szabályozási környezet A munkaerő minősége Az üzleti infrastruktúra minősége és az üzleti környezet Az emberi és pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás Bérköltségek K+F források és képességek Az állami kereskedelempolitika jellege A nyersanyagforrások közelsége és hozzáférhetősége Forrás: Simai M. – Gál P. , 2000.

TNC-k Magyarországon • 159 (2004) Forrás: ECOSTAT

TNCk rangsora Közép- és Kelet-Európában külföldi beruházásaik alapján, 2002. Forrás: UNCTAD

A feltörekvő államok TNC-inek rangsora a külföldi beruházásaik alapján, 2003. Forrás: UNCTAD

Néhány transznacionális vállalat és ország K+F kiadásai, 2002. , milliárd USD Forrás: UNCTAD

Külföldi leányvállalatok kutatás-fejlesztési kiadásainak aránya néhány országban 1995 -2003, (%) Külföldi leányvállalatok részesedése a vállalati K+F kiadásokban Változás 1995 -től

K+F-központtal rendelkező külföldi leányvállalatok Kínában, 2004. Forrás: UNCTAD

A Motorola világméretű kutatás-fejlesztési hálózata, 2004. NCTAD

A TOYOTA kutatás-fejlesztési központjai a világban, 2005. Forrás: UNCTAD

A TNC-k külföldi K+F-központjainak számának változása 2005 -2009 (a vállalati vezetők válaszainak százalékában) Csökkenés várható 2% Változatlan marad 29% Forrás: UNCTAD-felmérés Növekedés várható 69%

A legvonzóbb várható kutatás-fejlesztési területek, 2005 -2009 (a megkérdezettek arányában)

Forrás: • UNCTAD: www. unctad. org • Bernek Á. : A globális világ politikai földrajza, Bp, 2002. • ECOSTAT: www. ecostat. hu

A kutatás-fejlesztés területi elhelyezkedése, 2004. , (%) A kutatás-fejlesztésre legtöbbet fordító 700 vállalat területi elhelyezkedése