Toxikus anyagok a hziporban Simon Gergely 2012 december

Toxikus anyagok a háziporban Simon Gergely 2012. december. 18

• A vegyi anyagok mindenhol ott vannak körülöttünk, és szinte láthatatlanul befolyásolják életünk minőségét. • A vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata. • A vegyipar évente mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot gyárt, – 2020 -ra a globális áruforgalom megháromszorozódhat. • Egy Európában, USA-ban vagy Japánban élő személy évente harmincszor nagyobb értékű vegyszert használ fel, mint egy indiai vagy egy afrikai. • Az Európai Unióban és hazánkban több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban.

Egészségügyi kockázatok • Szervezetünk nap mint nap több tízezer mesterséges vegyülettel érintkezik. • Az Európai Bizottság által felállított Európai Kémiai Bizottság 1998: a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 80%-áról nem ismert, hogy emberben rákkeltőeke, okoznak-e károsodást a szaporodásban az utódokban. • 85%-áról nincs adat, hogy felhalmozódhatnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban. • Az összes munkahelyi megbetegedés 18 -30%-ért a vegyi anyagok a felelősek (ETUC) • Egyes tudósok szerint a kémiai ártalmak ma már közel azonos súlyúak a baktériumokhoz kötődő egészségi károsodások jelentőségével.

Vegyszerek már bennünk vannak • A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe. Kevés olyan élőlény van a Földön, amely ne lenne kitéve a vegyszerek hatásainak. • Egy európai ember véréből körülbelül 300, mesterséges vegyi anyag mutatható ki – a szervezetünkben egy teljesen kiszámíthatatlan vegyi koktél van. A WWF 77 mesterséges vegyület nyomait kereste politikusok vérében • Olyanokat, melyek hétköznapi termékekben fordulnak elő, (tv, bútorokban élelmiszerek) • Átlagosan 20 -30 -at találtak meg a vérükben • Pl. : PBDE, PCB, ftalát, szerves- klór-tartalmú rovarirtók.

Szabályozás • A környezetvédők elérték, hogy néhány kiemelkedően veszélyes vegyi anyagot, mint például a higanyt vagy a „piszkos tizenkettő”-nek nevezett szerves anyagokat (főleg növényvédőszerek, például a DDT, vagy a dioxinok) jelentősen korlátozták világszerte. • Egységes korlátozás pl. rákkeltő anyagokra nincs • Több jogszabály korlátozza vagy kizárja káros anyagok használatát, ám mindenhol derogációs lehetőségek • Tudományos információt nem veszik figyelembe –Elővigyázatosság elve a gyakorlatban alig működik: –Azbesztről 40 -es évek óta tudjuk, hogy rákkeltő, mégiscsak pár éve vontuk ki teljesen –Nanoanyagokat úgy használjuk, hogy hatásukat nem vizsgáljuk

A REACH • Az EU piacán lévő mintegy 100 ezer anyag bevizsgálása és újraengedélyezése céljából fogadták el 2006 -ban az uniós vegyianyag-politikája reformját a REACH-t (vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése). • A jogszabály célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. • A REACH szerint 11 év alatt bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket korlátoznák. • A különösen magas kockázatot jelentő anyagokat, engedélyeztetni kell: • Rákot okoznak • Károsítják a DNS-ünket (mutagének). • Károsítják a szaporítószerveket vagy a magzatot (reprotoxikus). • Nem bomlanak le a környezetben, fölhalmozódnak a szervezetben és mérgezőek

A REACH hiányosságai • A REACH minden előnye ellenére végül megengedi sok esetben a cégeknek, hogy a bizonyítottan káros vegyi anyagok is a termékekben maradhassanak, ráadásul a címkén sem kell feltüntetni • Tehát egyenlőre nemhogy nem tűnnek el a veszélyes anyagok, a címke alapján még választási lehetőségünk sincs, hogy biztonságos, egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassunk. • SVHC lista mostanában elkezdett telni, de korlátozás még nincs

Endokrin diszruptor anyagok - EDC-k Az endokrin rendszerbe, azaz a belső elválasztású mirigyek működését károsító, hormonális rendszerbe beavatkozó anyagok. Például xenoösztrogének, melyek mesterséges vegyszerek, amik a szervezetbe jutva ösztrögén (női nemi hormon) hatást fejtenek ki. Az endokrin diszruptor anyagok a hormonrendszer károsításával elnőiesedést okozhatnak férfiaknál, továbbá károsítják az ideg- és az immunrendszert; illetve több rákfajta, így a mell-, here- és prosztatarák kialakulásához is hozzájárulhatnak.

ED anyagok szabályozása • Egységes ED korlátozás (csak PPP és biocid) • Tudományos információt itt se veszik figyelembe • Elővigyázatosság elve a gyakorlatban alig működik Uniós EDC lista? • Az Európai Bizottság felmérte az ED anyagokat. • Megállapítás: 564 anyagról állítják szervezetek. Ebből 147 perzisztens, vagy nagy volumenben gyártott • EB 118 anyagot sorolt végül ED-nek – 66 anyag - Category 1: egyértelmű bizonyítékok (Pl. egyes peszticidek, ftalátok) – 52 anyag - Category 2: pár bizonyíték

Miért házi por? • A tárgyainkban, környezetünkben, a levegőben található vegyi anyagok rendszeresen a belső terek (lakás, iroda, iskola) porában kötnek ki. • Egyes vegyi anyagok leginkább a házi porból kerülnek a gyermekekbe. • Több a porban található anyag, (pl. ftalátok) felerősítik egymás káros hatásait. • A jelenlegi szabályozások nem veszik figyelembe, hogy ha többféle anyag kerül a szervezetünkbe, akkor ezek káros hatása nem csak összeadódhat, de fel is erősödhet. • Káros vegyületek forrásai: műszaki cikkek, műanyagok, bútorok, szőnyegek, festékek, függönyök.

ED anyagok háziporban • 2011 -ben a svéd SSNC (Svéd Természetvédők Szövetsége) a világ 12 országára kiterjedő házi por analízis vizsgálatot szervezett. Hazánkban az LMCs vette a mintákat Hajdú Péter Budapest környéki hálószobájából. A vizsgálat célja ED hatású anyagok kimutatása volt. • A hálószobai porban különösen a DINP mennyisége volt kiemelkedősen magas: 879 mg/kg össz. ftalát kb. 0, 1% • EDC-k egyik fő expozíciós útja csecsemőknél, kisgyermekeknél a házi por

2012. nyár: mintavétel és elemzés • A mintákat a Bálint Analitika szakértői vették 2012. júliusában 10 helyszínen: – – – – két óvodában; egy iskolai tornateremben; Jávor Benedeknek, Képviselői Irodaház-i irodájában; a Levegő Munkacsoport irodájában; egy PC bontó üzletben; három magán lakásban egy autóban. • A pormintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratóriumában vizsgálták Kitettség számítása: Megvizsgáltuk, hogy mennyi por kerülhet egy gyermek szervezetébe, és ez alapján kiszámítottuk, hogy mennyi szennyezőanyag jut egy-egy gyermekbe. (maximális expozícióval, napi 200 mg por fogyasztásával kalkuláltunk) E tényleges napi bevitelt hasonlítottuk össze a TDI értékkel, egy 13 kg-os óvodás és egy 20 kg-os kisiskolás gyermekre számolva.

A vizsgált vegyi anyagok és hatásaik: fémek • Többféle, például festékekben, műszaki cikkekben de a szennyezett levegőben is megtalálható toxikus fémet kerestünk a pormintákban: – Az ólom: korábban festékekben, üzemanyag-adalékként. Nagyon erős méreg, szinte az összes emberi szervet károsítja. Hosszabb távú kitettség: idegrendszert és az agyi képességeket is károsítja. – A higany sejt- és idegméreg, felhalmozódik az emberi szervezetben - Az arzén erős méreg. A szervetlen arzén ember enbizonyítottan rákkeltő. - A kadmium és legtöbb vegyülete rákkeltő - A króm nélkülözhetetlen nyomelem, egyes vegyületei toxikusak, daganatkeltőek

A vizsgált anyagok: brómozott égésgátlók Tűzálló adalékanyagok: PBDE-k televízió, számítógép, ruhanemű, bútor, párna tartalmazhatja • Mostanában korlátoztak több PBDE-t műszaki cikkekben. A penta- és okta-BDE-t POP-nak minmősítették • Tudományos kutatások szerint főleg a lakások porából származik a gyermekekben fellelhető brómozott égésgátló. • Több mint tíz év alatt bomlanak csak le, felhalmozódnak az emberiben • (PBDE-k) befolyásolhatják a hormonrendszert, ami összefügghet rákkeltő, mutagén, reprotoxikus, a fejlődést és az idegrendszert károsító hatásukkal. • A jelen mintákban kimutatott Deca. BDE: károsíthatja az idegrendszert, az emberi agyat.

A vizsgált anyagok: PCB, DDT • PCBk: – műszaki berendezésekben, transzformátorokban, kenőanyagokként ill. festékekben, ragasztókban használtuk – nem bomlanak le és felhalmozódnak az élő szövetekben, mérgezőek, mutagének, reprotoxikusak – A PCB-ket tiltja a Stockholmi Egyezmény. Klórozott növényvédő szerek: DDT-t Magyarország már 1968 -ban betiltotta. A DDT és rokonai nagyon lassan bomlanak le és felhalmozódnak az élő szövetekben: az egyik leggyakrabban kimutatott szennyezők a talajban, emberekben A DDT durván beleavatkozik az emberi hormonrendszerbe, károsítja a DNS-t

A vizsgált anyagok: Ftalátok • Lágyítószerek, Pl. : gyermekruhák, kábelek, PVC-termékek tartalmaznak ilyen anyagokat • Több ftalát károsítja a szaporodási szerveket és a hormonrendszert – anyák átadják DEHP "tartalmukat" gyermekeiknek – A Rochester Egyetem: DEHP és a DBP magasabb koncentrációja a kisfiúk esetén nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó, vagy a vonat, – EU 2005: DEHP, a DBP és a BBP tilos játékszerekben és gyermek termékekben; DINP, DIDP és DNOP gyermekek szájába jutható termékbe nem kerülhet • REACH: – 4 ftalát vegyület is szerepel SVHC listán: károsítják az emberi nemzőképességet és EDCk. – DEHP, BBP és DBP 2015 -től engedély köteles A Greenpeace: ha pormintában 210 mg/kg felett van ftalát, az aggodalomra ad okot, ekkor már veszélyes mértékben felhalmozódik az emberi szervezetben

Ftalátok • Az LMCs az Európai Környezetvédelmi Irodával (EEB) együttműködésben hazai műanyag termékek ftalát tartalmát vizsgálta. – Tizenhét termék, többek között ruhák, műszaki cikkek, strandfelszerelés és szexuális játék összetételét elemeztette. – A 17 vizsgált termékből 7 -ben mértek 0, 1% felett ftalátot, míg 3 -ban ennél alacsonyabb koncentrációban. – Egy papucs 16%-ban, egy szexuális játék 55% -ban DEHP-ből készült, egy piperetáska 15%ban, míg egy terítő 13%ban tartalmazott DINPet.

Vegyi anyagok a háziporban: eredmények • Mind a 10 mérési helyszínen találtunk kockázatos anyagokat a háziporban, ftalátok és ólom mindenhol • Tornateremben mért ólomkoncentráció (994 mg/kg) a tolerálható napi bevitel (TDI) 3 -szorosa (20 kg-os gyerek) • 10 helyből 7 helyen évtizedek óta betiltott PCBk • Összes mintában voltak ftalátok. Tornateremben (1. 750 mg/kg), óvodában (860 mg/kg) - TDI felett • • DDT a Levegő Munkacsoport és Jávor Benedek irodájában. A brómozott égésgátlók közül Deca. BDE volt jelen tízből négy helyszínen.

A gyermekekbe bejutó szennyezés a TDI százalékában Cr Pb Szumma PCB(28 -180): Deca. BDE p, p’–DDD o, p’–DDT Szumma DDT DEP DIBP DBP BBP DEHP DOP Szumma ftalát (BBP, DBP, DEHP) Iskolai tornaterem 2. számítás Óvoda I. LMCS iroda Lakás I. Óvoda. II. bevitel TDI %-a bevitel TDI %-a 13 kg-os 20 kg-os 13 kg-os 86 425 56 276 41 71 31 97 21 38 240 41 13, 74 0, 5 1, 7 3, 6 0, 1 134, 6 16, 9 8, 93 0, 3 1, 1 2, 3 0, 0 87, 5 11, 0 2, 46 0, 2 0, 8 1, 1 0, 0 65, 9 0, 3 44, 10 0, 03 0, 08 0, 05 0, 0 1, 9 2, 6 0, 0 24, 1 0, 1 0, 7 1, 3 4, 0 3, 69 0, 1 1, 3 1, 5 0, 1 26, 7 0, 6 138, 3 89, 9 67, 0 26, 7 5, 3 28, 3

A gyermekekbe bejutó szennyezés a TDI százalékában Cr Pb PCB 101 PCB 118 PCB 153 PCB 138 Szumma PCB(28 -180): Deca. BDE o, p’–DDT DEP DIBP DBP BBP DEHP DOP Szumma ftalát (BBP, DBP, DEHP) PC bontó Jávor, Fehér Ház Lakás III. Autó bevitel TDI %-a bevitel TDI %-a 13 kg-os 13 kg-os 96 15 4, 8 4, 6 4, 4 5, 6 41 52 46 6 42 45 34 10 2, 3 1, 1 1, 2 8, 6 0, 0 13, 5 0, 3 0, 02 0, 2 1, 2 2, 0 0, 0 12, 4 0, 1 0, 0 0, 6 0, 3 0, 0 4, 1 0, 0 0, 2 2, 7 0, 0 5, 0 0, 1 1, 7 0, 0 8, 7 0, 1 22, 2 14, 4 7, 7 9, 4

Védekezés? • A kockázatokat csökkenthetjük a rendszeres pormentesítéssel, ami különösen fontos, ha kisgyerek is van a lakásban. A sima felületeket is érdemes rendszeresen porszívózni, ecetes vízzel lemosni. • Fontos hogy a lakásban ne söprögessünk, mert azzal csak felkavarjuk a port, amit így belélegezhetünk. A bútorokról és más felületekről pedig ne tollsöprűvel, hanem nedves ruhával távolítsuk el a port. Csökken a lakásunk szennyezettsége, ha kerüljük a műanyag termékeket, fakészítményeket, szerves oldószer tartalmú festékeket, lakkokat. Nem halmozzuk kábelekkel, műanyagi cikkekkel a lakást

A DETOX kampányról Simon Gergely 2012. november. 15

DETOX kampány • A ruha gyártók vegyi anyagokkkal pl. nonilfenollal szennyezték a kínai éás egyéb 3. világbeli folyókkat, vizeket. • A ruhákon keresztül csak az Európai Unió vizeibe évente több száz tonna kerül az itt egyébként már betiltott vegyszerekből. • A Greenpeace ezért a textilipari termékekben megjelenő vegyszermaradványokat vizsgálta • A mennyiségi szempontból vizsgált vegyszerek között az NPEvegyületek fordultak elő a legnagyobb arányban; a vegyszermaradványok valamennyi cég, és szinte az összes gyártó, illetve értékesítő ország termékeiben kimutathatók voltak. • Nonilfenol: bőriparban és kőolajiparban felületaktív anyag, lakk bőrök és műanyag lakk felület lágyítása, nagy mennyiségben textil- és papíripar, -spermaölő képessége miatt fogamzásgátlókban is alkalmazzák

Nonilfenol kivonás • NPEk: A környezetbe kerülve toxikus, a hormonrendszer működését megzavaró, nehezen lebomló, bioakkumulatív nonil-fenolokká alakulnak át. A nonilfenol összegyűlik az élő szervezetekben, a táplálékláncban felfelé haladva pedig egyre magasabb koncentrációban van jelen. • Greenpeace Detox kampány hatására Adidas, a Nike, a Puma és a H&M és kivonta a textiliparból a nonilfenot

A Greenpeace International 2012 -es kutatás • A 2012 kutatás számos különböző veszélyes vegyszert vizsgált a legkülönbözőbb divatcikkekben, és kiterjedt mind az árucikkek anyagában felhasznált, mind a gyártási folyamatból maradványként fennmaradt vegyszerekre. • 20 globális divatcég, pl. Armani, a Levi’s és a Zara termékek vizsgálta. • 141 ruhaminta a világ 27 országából • A ruhadarabokat legalább 18 országban, elsősorban a fejlődő országokban gyártották. • 25 darab esetén nem volt országjel • Férfi, női és gyerek ruhák: farmernadrág, póló, alkalmi ruha és alsónemű; • 31 vizsgált ruhadarabon plasztiszol szitanyomattal,

NPEk • 89 ruhadarab (a vizsgált cikkek majdnem kétharmada) tartalmazott nonil-fenol-etoxilátok (NPE-k) – Minták 20%-ában 100 ppm-nél több NPE – 12 termékmintában 1000 ppm-nél több NPE: C&A (1 divatcikk), Mango (3 cikk külön-külön), Levi’s (2), Calvin Klein (1), Zara (1), Metersbonwe (2), Jack & Jones (1), illetve Marks & Spencer (1). –Az összes vizsgált ruhamárka termékei között legalább egy tartalmazott kimutatható mennyiségű NPE-t. A gyártási helyet tekintve 18 országból 13, az értékesítés helyszínét tekintve 27 -ből 25 ország termékeiben voltak NPE-k.

Ftalátok, aminok • Ftalátok (négy esetben mutattak ki nagy mennyiségben) – A négy ruhadarabból kettő a Tommy Hilfiger (37, 6%, illetve 20%), míg egy az Armani (22, 3%) terméke volt. A negyedik, 0, 52%-os minta a Victoria’s Secret logóját viselte. • 2 esetben azofestékek alkalmazásából eredő rákkeltő aminokat – Egyik a magyar Zara gyereknadrágban (másik Libanonban ugyanez) származás Bangladesh –A vegyelemzés számos további ipari vegyszert is kimutatott. Közülük öt „toxikus”, illetve „a vízi környezetre rendkívül toxikus” anyagnak minősül. (Az elemzés során ezen anyagok koncentrációját nem határozták meg egyértelműen. ) –Az NPE vegyületek, a ftalátok, valamint a rákkeltő aminokat potenciálisan a környezetükbe engedő azofestékek mind eredendően veszélyes anyagok, és így használatuk elfogadhatatlan

A divatcégek Detox-elkötelezettsége novemberig • A méregtelenítés mellett elkötelezett Detox-márkák: hiteles nulla kibocsátási célt fogalmaztak meg, és valóban cselekednek is, ám további konkrét tartalommal kell: A Puma, a Nike. az Adidas és a Li Ning • Legjobb cégek, pl. három hónapon belül online közzéteszik az egyes beszállítók által lokálisan kibocsátott veszélyes vegyszerek listáját: H&M, a C&A, a közelmúltban a Marks & Spencer • Detox-zöldrefestő csak szavakban kötelezték el magukat, ám az ígéretet nem támasztották alá tettekkel: G-Star Raw, a Jack Wolfskin és a Levi’s. • Detox-lemaradók és „-huligánok”: nem kötelezték el magukat érdemben: PVH (Calvin Klein, Tommy Hilfiger), Mango, GAP, Esprit, a Metersbonwe és a Victoria’s Secret

A divatcégek Detox-elkötelezettségek és GP kampány nov-dec • Tanulmány nyilvánosságra hozatala után világszerte Zara demonstrációk • Kb 10 nap után Zara vállalta a méregtelenítést 2020 -ig. Csatlakozott magától Mango és Esprit

A divatcégek Detox-elkötelezettségek és GP kampány nov-dec • Levi’s akciók 80 helyszínen december elején • 5 -6 nap után Levi’s is a méregtelenítés mellett dönt

Mérgek az outdoor ruhákban • A Greenpeace felmérése: a nők és gyermekek számára gyártott outdoor ruhák a mai napig veszélyes vegyi anyagokkal vannak átitatva. – Jack Wolfskin, a The North Face, a Patagonia, a Kaikkialla és a Marmot • A mérési eredmények szerint mind a 14 vizsgált termék tartalmazott veszélyes, mérgező PFOA-t, vagy PFOA forrást • NPE-t és ftalátokat is kimutattunk

• Perffluoro-oktán szulfonát , PFOS – Lakberendezési tárgyakban, samponokban, szőnyegtisztítókban – vízlepergető anyag – Perzisztens, toxikus és biokkumulatív ezen túl az atmoszférában messze eljuthat a kibocsátási helytől • Északi sarki élőlényekből, vízbázisból, porból is kimutatták • EU-ban korlátozták • 2009. ben világ szinten korlátozták –Rokon vegyülete PFOA, –Teflon és Gore-Tex alapanyaga –Lehetséges rákkeltő, fejlődést károsítja –Különösen gyártás környékén és munkásokat szennyezi –EU-s ígéret korlátozására született

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET gergely. simon@greenpeace. hu