Tmakr A nyelvi szintek 9 Ttel A magnhangzk

  • Slides: 11
Download presentation
Témakör: A nyelvi szintek 9. Tétel: A magánhangzók és mássalhangzók alkalmazkodásának esetei

Témakör: A nyelvi szintek 9. Tétel: A magánhangzók és mássalhangzók alkalmazkodásának esetei

Magánhangzók Képzésükkor a levegő nem ütközik akadályba n Ajak működés szempontjából vannak ajakréses mgh:

Magánhangzók Képzésükkor a levegő nem ütközik akadályba n Ajak működés szempontjából vannak ajakréses mgh: a, o, u, ö, ü ajakkerekítéses mgh: í, e, é, á n Képzés helye szerint elől képzett magas mgh e, é, i, í, ö, ő, ü, ű hátul képzett mély mgh a, á, o, ó, u, ú n

Magánhangzó törvények I n Hangrend: a hangrendet a szavakban lévő mgh határozzák meg. Magas

Magánhangzó törvények I n Hangrend: a hangrendet a szavakban lévő mgh határozzák meg. Magas hangrendű szavakban csak magas mgh pl teniszütő mély hangrendű szavakban csak mély mgh pl autó vegyes hangrendű szavakban magas és mély mgh is

Magánhangzó törvények II n Illeszkedés törvénye: A szavak hangrendjéhez igazodik a toldalékok hangrendje: n

Magánhangzó törvények II n Illeszkedés törvénye: A szavak hangrendjéhez igazodik a toldalékok hangrendje: n Mély hangrendűhöz mély toldalék pl. golflabdáv golflabdá n Magas hangrendűnél magas pl üvegben n Vegyes hangrendű szavaknál több eset: az utolsó szótagban e, é, i, í akkor a toldalék hangrendje ingadozhat pl fotelben

Magánhangzó törvények III n n Ha ha ö, ő, ü, ű van akkor magas

Magánhangzó törvények III n n Ha ha ö, ő, ü, ű van akkor magas lesz a toldalék pl: kosztümben, sofőrrel ha mély az utolsó magánhangzó a toldalék általában mély pl: karfioltól. Hiátus törvénye: Ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, gyakran egy ejtéskönnyítő j hangot toldunk be pl dió, fiú

Mássalhangzók Képzésükkor a levegő a szájüregben akadályba ütközik, ún. zörej keletkezik. n A msh-k

Mássalhangzók Képzésükkor a levegő a szájüregben akadályba ütközik, ún. zörej keletkezik. n A msh-k a hangszalagok működése alapján két fajtája van: zöngés(b, d, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, v, z, zs) zöngétlen: c, cs, f, h k, p, s, sz, t, ty n

Mássalhangzók II Képzés helye szerint: - ajakhangok: b, p, v - foghang c, d,

Mássalhangzók II Képzés helye szerint: - ajakhangok: b, p, v - foghang c, d, t - szájpadlás v. ínyhang: g, ty, ny k - gégehang: h Képzés módja szerint vannak réshangok, zár-réshangok és pergő n

Mássalhangzó törvények I. Hasonulás: ha egy szóban vagy szavak határán az egymás mellé kerülő

Mássalhangzó törvények I. Hasonulás: ha egy szóban vagy szavak határán az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik. Ez többféle lehet: Írásban jelölt teljes hasonulás: mshg-ra végződő névszó+val, vel, vá, vé „V”je hasonul az utolsó mshg-hoz pl ablakkal

Mássalhangzó törvények II. Írásban nem jelölt teljes hasonulás „ty”, „ny”, „gy” végű névszó +

Mássalhangzó törvények II. Írásban nem jelölt teljes hasonulás „ty”, „ny”, „gy” végű névszó + a birtokos személyjel j-vel kezdődő alakja pl. anyja n „gy”, „ny”, „l” végű ige + j-vel kezdődő személyrag vagy felszólító mód jele, „gy”, „ny”, „l” végű ige + j-vel kezdődő személyrag vagy felszólító mód jele

Mássalhangzó törvények III Részleges hasonulás(írásban jelöletlen) Zöngésség szerinti: a második hang zöngésíti, vagy zöngétleníti

Mássalhangzó törvények III Részleges hasonulás(írásban jelöletlen) Zöngésség szerinti: a második hang zöngésíti, vagy zöngétleníti az előtte állót pl. vasban (vazsban), tűzhet (tűszhet) Képzés helye szerinti: az n hang képzésének helye megváltozik, ha utána ajakhang következik m, p, b pl. színpad (szimpad) n

Mássalhangzó törvények IV n Összeolvadás: két különböző képzésű mássalhangzó egy hanggá olvad össze; írásban

Mássalhangzó törvények IV n Összeolvadás: két különböző képzésű mássalhangzó egy hanggá olvad össze; írásban nem jelöljük, csak kiejtésben érvényesül. Pl. : barátság n Kiesés: ha a szóban vagy a szavak határán kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, akkor a hangcsoport középső tagja az ejtésben kiesik(mindnyájan, nézd meg) n Rövidülés: a rövid mássalhangzó szomszédságában lévő hosszú mássalhangzót röviden ejtjük Pl. : hallgat, jobbra, szebbnél