Termszetvdelmi biolgia Ftlan lhelyek vdelme Gyepek A gyepek

Természetvédelmi biológia

Fátlan élőhelyek védelme Gyepek

A gyepek jelentősége Magyarországon • A XX. elején még az egész kontinensen elterjedtek voltak, de az utóbbi évtizedekben számuk riasztó mértékben megfogyatkozott. • Füves élőhelyeink kiemelkedő jelentőségűek, védelmük, fenntartásuk a magyar természetvédelem egyik legfontosabb feladata. • Minden gyeptípusnak sajátos szerepe van. • A hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás alakította ki. • Az 1996. évi Természetvédelmi törvény alapján a természetközeli állapotú gyepek természeti területként kezelendők, gyepgazdálkodás a gyeptípusnak megfelelő legeltetéssel, kaszálással, vegyszerek mérsékelt, természetkímélő használatával történhet.

Történeti áttekintés • A honfoglalás időszakában a füves élőhelyek kiterjedése kb. 30%. • A népvándorlás korában és a honfoglalás után ez az arány növekedett. • A török hódoltság idején az erdőterület rovására nőttek a legelők. • XVIII. sz. a maradék löszgyepek feltörése, szántóvá alakítás. • XIX. sz. folyószabályozás, mocsaras területek lecsapolása. • Később a szántóföldi növénytermesztés szerepe nő, a gyepek fragmentálódása figyelhető meg.

A művelési ágak arányának alakulása az összes területből Év 1910 1930 1950 1970 1990 Szántó 12 525 5 587 5 518 5 046 4 713 Év 1910 1930 1950 1970 1990 2011 Gyümölcsös, kert, szőlő 1000 hektár 650 321 383 548 575 Rét, legelő 6135 1669 1475 1281 1186 Százalék 44, 4 60, 1 59, 3 54, 2 50, 7 48, 4 2, 3 3, 5 4, 1 5, 9 6, 2 3 21, 7 17, 9 15, 9 13, 8 12, 7 16, 4

Füves területek kezelése – általános információk • Füves területek kialakításában az évszázadokon át alkalmazott kezelésnek, gazdálkodásnak döntő szerepe van. • Csak így előzhető meg a szukcesszió: a cserjésedés, erdősödés. • A legeltetés, kaszálás, égetés a szukcessziós folyamatok megállítását, őshonos gyepalkotó fajok terjeszkedését, idegenhonos fajok megtelepedését is eredményezi.

Gyephasználati módok • Hagyományos gazdálkodási mód – A XX. sz. elejéig általánosan jellemző volt. Változatos földhasználat, alacsony intenzitás. Csak állati és emberi erő alkalmazása. • Külterjes mezőgazdaság – Modern gépeket használnak, nagyobb hozamú fajtákat alkalmaznak, ez a természeti értékek számára kevésbé kedvező. • Belterjes mezőgazdaság – Iparszerű eljárások, tápanyagtartalmat mesterségesen növelik, talaj- és vízviszonyokat megváltoztatják.

A gyepek történeti hasznosítása Extenzív legeltetés Extenzív kaszálás

Extenzív gyepgazdálkodás hatása • Nagyobb a természetszerű vegetáció aránya, mint az intenzív rendszerek esetében. • A talaj alacsonyabb tápanyagtartalma sok veszélyeztetett faj számára biztosít kedvező körülményeket. • Nagyobb az élőhelyi diverzitás.

Intenzív gyepgazdálkodás hatása • Gépi kaszálás hatása. • Nehéz gépek miatt a talaj károsodik, a gyepek gyomosodnak. • Az állattartásban új fajták jelentek meg. • Nagy termőképességű teheneknél nem elég a legelés, kaszálásra tértek át. • A műtrágyák a gyepek fajösszetételét befolyásolják. • Gépekkel a gyepterületek könnyen feltörhetők, az ökológiai viszonyok megváltoznak. • Vízgazdálkodási gépekkel a lecsapolás, öntözés egyszerűbb.

Gyepek veszélyeztető tényezői A gyepeket általánosan veszélyeztető tényezők természetes veszélyforrások antropogén veszélyforrások • cserjésedés, erdősülés (szukcesszió) • • intenzív gyepgazdálkodás gyepek feltörése gyepek beerdősítése extenzív hasznosítás megszüntetése

Gyepek veszélyeztető tényezői 1. Természetes veszélyforrások: Cserjésedés, erdősülés (szukcesszió) Ok: A korábbi művelési módok megváltozása, megszűnése, illetve háttérbe szorulása.

Cserjésedő/erdősülő terület

Gyepek veszélyeztető tényezői 2. Antropogén veszélyforrások • Intenzív gyepgazdálkodás • Gyepek feltörése • Gyepek beerdősítése

Fiatal feketefenyves ültetvény homokpusztagyep helyén

A magyarországi füves élőhelyek rendszere Nedves rétek • Láprétek • Mocsárrétek • Üde és nedves magaskórósok Üde rétek Sovány gyepek Félszáraz gyepek Sziki növényzet Száraz gyepek • Löszgyepek • Homoki gyepek • Lejtőgyepek (lejtősztyeppek, pusztafüves lejtők) • Sziklagyepek

Láprétek Veszélyeztető tényezők és a megfelelő gyephasználat tv. szempontjai A korábbi évszázadokban a nedves láprétek döntő hányadát lecsapolták. Kis állományaik fragmentáltak, sokféle veszélyforrásnak kitettek: • nádasodás • műtrágyázás, tápanyagbemosódás, -felhalmozódás • kiszáradás, eljellegtelenedés, gyomosodás • invazív lágyszárúak terjedése

Mocsárrétek Veszélyeztető tényezők • kiszárítás, lecsapolás következtében jellemző és értékes fajaik eltűnnek • túlzott emberi igénybevétel → szegényedő fajkészlet, zavarástűrő fajok uralma • műtrágyák, vegyszerek bemosódása a szomszédos szántóterületek felől • kezelés felhagyása → özönnövények (főként Solidago spp. ) előretörése

Kaszált ártéri mocsárrét a Rába mentén

Üde rétek Veszélyeztető tényezők • időszakos felhagyás következtében gyorsan erdősül • gazdasági szempontú felülvetés, trágyázás

Sziki növényzet (sziki gyepek) Veszélyeztető tényezők és a megfelelő gyephasználat tv. szempontjai A szikes puszták hagyományos használati módja a legeltetés. Kevésbé érzékenyek a legeltetési módra és intenzitásra. Veszélyeztető tényezők: • legeltetés megszűnése • belvízelvezetések, csatornázások A jobb fűhozamú sziki réteket egyszeri kaszálást követően nyáron legeltetéssel tartották fenn. Állományaikat itt a fentieken túl a beszántás, műtrágyázás is fenyegeti.

Löszgyepek Veszélyeztető tényezők A 20. század elejétől a legeltetés nagymértékű csökkenése következtében megindult a cserjésedés. Feldarabolódás (fragmantáció) → fajkészlet elszegényedése, gyomosodás

Homoki gyepek Veszélyeztető tényezők A korábbi évszázadokban különösen a zárt homokpusztagyepek sérültek leginkább, pusztulásuk mértéke a löszgyepekéhez hasonló • magas állatlétszámmal történő legeltetés évszázadokon át • homokmegkötést célzó kiterjedt fásítások (fekete- és erdei fenyő, akác) • tájidegen fás- és lágyszárú fajok expanziója az épen megmaradt homoki gyepek felé • katonai célú igénybevétel (esetenként hasznos is lehet!)

Cserjésedésnek indult nyílt és zárt homokpusztagyep együttese

Homokra telepített erdeifenyves az amerikai alkörmös tömegével

Lejtőgyepek Veszélyeztető tényezők • kopárfásítási programok itt is jelentősek voltak • vadállomány túltartása (taposás, legelés) • legeltetés teljes hiánya → cserjésedés, majd lassú erdősödés ill. tájidegen fafajok előrenyomulása (akác)

Sziklagyepek Veszélyeztető tényezők • kopárfásítás („terméketlen” kopárok fatermelésbe vonása, ált. feketefenyővel) • túlnépesedett vadállomány (muflon, gímszarvas) • bányaművelés (nyílt kőbányák) • katonai célú igénybevétel (esetenként hasznos is lehet!) • extrém sportok (crossmotorozás, quad, siklóernyő)

Mészkősziklagyep, lejtőgyep és karsztbokoreredő együttese a Vértesben

Az aktív kezelés módjai • Legeltetés • Kaszálás • Égetés • Gyepfelújítás • Vegyszerezés • Vízgazdálkodás • Egyéb kiegészítő kezelések

1. Legeltetés • A gyepkezelések legelterjedtebb módja, hatását hosszabb időn keresztül fejti ki, mint a kaszálás, égetés. • A leginkább „természetközeli” használat. • A gyepek mozaikos képének kialakításában nagy szerepe van. • Az állatfaj, -fajta, -létszám, a legelés technológiája, időbeli beosztásának megválasztásával befolyásolni tudjuk a terület térbeli szerkezetét. • Szelekciós hatás. • Taposás hatása.

A gyepterület teherbírása és terhelése • Túllegeltetés – alullegeltetés Az optimális állatlétszám kiszámítása • • A gyep termőképessége A termés időbeli eloszlása Növedék Regenerációs idő.

Legelő állatfajok • Az egyes állatfajok és fajták a gyepet különböző mértékben és módon veszik igénybe. Az egyes állatfajoknak (fajtáknak) a gyepre egymástól eltérő specifikus hatásuk van. • Az állatok szelektíven legelnek, ez meghatározza, hogy adott faj milyen hatással van a növényzetre. • Különböző fajok legelés szokásai igen eltérőek lehetnek, gyakran a fajták között is nagy eltérések adódnak, más-más hatás a füves területekre is. • Talajadottságok figyelembevétele. • Szarvasmarha (+), Juh (–, +), Ló (+, –), Kecske (–, +), Vízi bivaly (–, +), Házi sertés (–, +), Házi lúd és kacsa (–)

Legeltetés módjai • Szabad legeltetés • Szabad láb alóli legeltetés • Pányvázásos • Szakaszolásos legeltetés • Adagolásos vagy sávos legeltetés • Rendszertelen legeltetés

a. Szarvasmarha legeltetése • Szerepük kiemelkedő a fátlan élőhelyeink kialakulásában és fenntartásában. • Magasabb, erősebb növényzetet fogyasztja, minimum 30 cm-es füvet igényel. • Az egyedek a területen eloszlanak, egyenletesebben használják. • Szelektíven legel, mozaikossá teszi a területet. • Taposása viszonylag jelentős, de jóval kevesebb egyed fér el, így csökken a madárfészkek, ritka növények széttaposásának veszélye. • Alkalmasabb nedves és üde gyepek, ill. magasabb füvű területek legelésére, gyep fellazítására, legelők állapotának javítására.

a 1. Húshasznú szarvasmarha legeltetése • Magyar szürke – Ridegtartásra és természetvédelmi célú gyepkezelésre alkalmas fajta. A szelektív legelés kevésbé érvényesül. • Heck – Ridegtartásra és természetvédelmi célú gyepkezelésre igen alkalmas. • Charolais – Nagytestű, ezért sokat tapos- és rág, ennek ellenére rideg tartásra alkalmas. A szelektív legelés kevésbé érvényesül. • Magyar tarka – Közepes termetű, a szürke marhához hasonlóan legel, taposása jelentősebb.

a 2. Tejhasznú szarvasmarha legeltetése • Magyar tarka – Taposása jelentős a jól megválasztott legelő nyomás mellett is. • Holstein fries – Intenzív gyephasznosítással jár. • Egyéb kis testű szarvasmarhák – Kisebb mértékű a taposás. Nagyobb legelők legeltetésére nem alkalmasak.

b. Juh legeltetése • A szárazabb fekvésű, rövidfüvű gyepterületek hasznosítására alkalmas. • Talajhoz közel rágnak, a rövid- és lágyfüvű legelőket kedvelik. Mozaikos területet alakítanak ki. • 1 cm-es magasságig mindent lelegelnek, sok faj visszaszorulását okozzák. • Fás szárú fajokat nem fogyasztanak, így azok elszaporodhatnak. • A taposási kár a legkisebb a többi fajhoz képest. • A gyepes védett területek vízháztartásának természetvédelmi célból történő, részbeni rekonstrukciója után a juhlegeltetés nem megvalósítható.

Juhfajták • Racka – Száraz gyeptípusokra, laza talajra alkalmazható, mert kis testtömegű. Legkönnyebben kezelhető faj. • Cigája – Száraz gyeptípusokra alkalmazható, a nedves területeken kevésbé sántul le mint a merino és racka. Közepes testtömegű. • Merino – A legnagyobb testtömegű és a legkésőbb betelepített fajta. Védett természeti területeken legeltetése nem javasolt.

c. Ló legeltetése • A ló a száraz füves puszták legelő állata. • A rövidebb füvű élőhelyeket kedveli és szelektálva legel. • Hajlamosak egyes területeket túllegelni, másokat érintetlenül hagynak. • Legnagyobb mértékű taposást és gyomosítást okoznak. • Az igen nagy kiterjedésű pusztai élőhelyeinket, viszonylag kis növénytani értékű területeket érdemes legeltetni velük. • Domboldalak legelésére a legalkalmasabbak.

Lófajták Telivérek • igényesek, nehezen kezelhetők. • nagy mozgás igényű fajták legeltetése nem ajánlott. Hagyományos pónifajták • Legjobbak természetvédelmi szempontból. • Fás növényeket is fogyasztanak, felnyitják a felverődött, bokros területeket. • Felhagyott területek helyreállítására különösen alkalmasak. A hidegvérű és kis termetű fajok, fajták (Przsewalszkij ló, Hucul) minden típusú legelőt legelnek és aránylag egyenletesen.

d. Kecske legeltetése • Igen agresszíven, válogatás nélkül mindent lelegel. • Ha cserjésedik egy gyepterület, annak megnyitására alkalmas. • Fűféléket 3 -5 cm-es magasságig rágják le, fák lombját 1, 6 m magasságig képesek leenni. • Szikesek, láprétek, sziklagyepek legeltetésére nem ajánlatosak. • Nehezen kezelhetők.

e. Vízi bivaly legeltetése • A Kárpát-medencében nem őshonos, de évszázadok ót tenyésztett. • A szarvasmarhához hasonló módon legel. • Előnyben részesíti az üde élőhelyeket, a nedvesebb gyepeket, tavak, tócsák, csatornák, erek környékét. • Nehezebben kezelhető. • Természetvédelmi szempontból inkább vizes területek kezelésében célszerű az alkalmazásuk. • Csak rendszertelen legeltetésre alkalmas.

f. Házi sertés legeltetése • A hazánkban tenyésztett fajták szeretik a víz közelségét és a vízhatásnak kitett vegetációtípusokat. • A külterjes módon tartott sertéseknél a legeltetés akár teljes mértékben fedezheti a táplálék szükségletet. • Túrásukból eredő gyepszerkezet sérülése. • Mangalica: Nem válogatós, a rizómák kitúrásával nyílt és egyenetlen talajfelszínt hoz létre. A víz közelségét különösen igényli. • Csak rendszertelen legeltetésre alkalmasak.

g. Házi lúd és házi kacsa legeltetése • A házi lúd és a házi kacsa az alacsonyfüvű réteket kedveli, a füvet tövig rágja. • A rétek fajkészletét tönkre teszi és trágyája kiégeti a legelőt. • A legelő felhagyása után nitrofil gyomnövény vegetáció alakul ki, a terület nehezen regenerálódik.

Ősi jellegű háziállatfajták alkalmazhatósága

Ősi jellegű háziállatfajták alkalmazhatósága

2. Kaszálás Kézi kaszálás • Lassabb, időben elnyújtott, egyes területeket minden évben más-más időpontban kaszálták. • Mozaikos gyepet eredményez. • Természetvédelmi szempontból előnyős kezelés. Gépi kaszálás • A gépi kaszálás egyszerre távolítja el a növényzetet. • A mozaikosság megszűnését okozza. • Talajtömörödést okoz, megváltoztatja a felszíni vizek folyásának jellegét. • A mélyen kaszált gyep nehezen sarjadzik, nyáron kiég, kiszárad, talaja megkeményedik, csupasz foltok keletkeznek.

Gépi kaszálás Forgódobos kasza • Homogenizáló hatású és a zsombékos jelleg teljes eltűnését eredményezi. • Sok taposással jár. Alternáló, ujjas fűkasza • Homogenizáló hatású, de a zsombékos jelleg megőrizhető. • Kevesebb taposással jár.

Kaszálások száma és ideje • 2 évente kaszálás, évente egyszer, évente kétszer, évente háromszor. • Évente egyszeri kaszálás kívánatos természetvédelmi szempontból. • Botanikai értékek védelme érdekében a kaszálást az értékes fajok termésérése után lenne célszerű kaszálni. • Javasolt a széna eltávolítása. • Megfelelő technológiák alkalmazása. Vadriasztó használata. • Földön fészkelő madarak fészkei körül nem szabad a költés befejezéséig kaszálni. • Jó módszer a felhagyott területek helyreállításában, ill. bokrosodott, szúrós növényekkel teli legelők esetén. • Lehetőség van mozaikos terület létrehozására.

Kaszálás módjai • Bekerítéses kaszálás • Sávos kaszálás • Mozaikos kaszálás – A kórós és magasfüvű élőhelyekhez kötődő, vagy a kaszálás időpontjában szaporodó élőlények megőrzésében elsődleges szerepe van a kaszálókon. • Mozaik nélküli kaszálás – Homogenizál és szelektál. • Fűtarló „nélküli” kaszálás – A zsombékos jelleg teljes eltűnését okozza. • Minimum 8 -10 cm fűtarlót hagyó kaszálás – A zsombékos jelleg megőrizhető.

Esettanulmány – a hariskímélő gazdálkodás módszerei • Rejtőzködő életmódot folytat, magas, 20 cm feletti füvet igényel. • Fiókák túlélési esélye igen jó, a gyakorlatban a kaszálás miatt többségük elpusztul. • Augusztus-szeptemberben röpképtelenek. az öregek vedlenek, átmenetileg • Pusztulásának legfontosabb oka a gépi kaszálás elterjedése. • A hagyományos kaszálás 35 -40%-os pusztulást okoz, mely a haris kímélő módszerekkel 7%-ra csökkenthető. • Kihasználják a haris rejtőzködő viselkedését, veszély esetén fűben szaladva próbál elmenekülni. • A módszerek lényege, hogy a madarakat a tábla szélére vagy egy le nem kaszált területre szorítja.

3. Égetés • Drasztikus beavatkozás, folyamatos alkalmazása gyep esetén nem javasolt. • A zsombékos jelleg és a fűavar mennyisége csökken, hatása az élőlénycsoportok faji és mennyiségi összetételének változásában mérhető le. • A gyepek regenerálódó képessége az élőhelytől függ. • Többszöri égetés fajszegényedéshez vezet.

3. Égetés (folytatás) • A gyorsan átszaladó tűz általában nem károsítja túlzottan a növényzetet. • Leginkább a gerinctelen faunát károsítja. Könnyen kipusztíthat kis populációkat. • Gyomosodott, degradált gyepek helyreállításakor kerülhet rá sor. • Égetést vegetációs időn kívül, kis foltokban kell elvégezni.

Esettanulmány – Homoki gyep égetésének hatása (Hajdúbagos: Nagy-Nyomás) • Mozaikos elrendeződésű homoki pusztagyepekre jellemző társulások, nedves gyepekkel váltakoznak. • 1987 februárjában illegálisan leégették a magyar kökörcsines gyepfolt nagy részét. • Márciusban a kökörcsinek fejlődésnek indultak, erőteljesen virágoztak, a termésprodukció pedig hatalmas volt. • A védendő magyar ebnyelvfű tőlevelei is átvészelték a tüzet. • Homoki vértő, homoki nőszirom is jól tűrte a tüzet. • A legelő szélén az akácsarjak jobban károsodtak, sok nem hajtott ki.

4. Gyepfelújítás • A gyep hozamának növelésére és a széna minőségének javítására alkalmazott módszerek. • Kizárólag a legelő állatok trágyázása tekinthető természetvédelmi szempontból is egyértelműen pozitívan értékelhetőnek. Mechanikai beavatkozás – A talaj- és gyepszerkezet megváltozását okozza: mechanikai gyomirtás, fogasolás, tárcsázás, tömörítés. Fűfaj csere – A rétek fajösszetételének csökkenését okozza. Szervesanyag utánpótlás – A rétek fajösszetételének kismértékű csökkenését okozza: szervestrágya-szórás, műtrágya-szórás, hígtrágyázás, legelő állatok trágyázása.

5. Vegyszerezés • A gyepek élővilágának pusztulását és fajkészletének redukálódását okozó természetvédelmi szempontból káros beavatkozások. • Hatásukra megváltozik a talaj tápanyag-összetétele. • Fajszegényedéshez vezet, néhány fűfaj elterjedését visszaszorulnak a kevéssé kompetitív, ritka fajok. segíti, • A törvény szerint műtrágya csak indokolt esetben, természetkímélő módon használható, egyes szerek természeti területeken betilthatók. • Invazív fajok visszaszorítása. • Gyomok és kártevők visszaszorítása.

6. Vízgazdálkodás • A legértékesebb, legkevésbé átalakult gyepek esetében alapvető fontosságú a megfelelő hidrológiai viszonyok helyreállítása, ill. javítása. • A legkisebb csatornák visszatöltése. • A közepesek szakaszolása. • A nagyobb csatornák műtárgyak elhelyezésével, vízelvezetés helyett öntözésre használhatók. • Csurgalékvíz ↔ szántókról, folyókból eutróf és szennyezett vizek

6. Vízgazdálkodás (folytatás) • Szikes gyepek őszi, tavaszi árasztásával kiváló táplálkozóhelyet létesíthetünk a vonuló vízimadaraknak. • Hajdani természetes ártereken nem káros az árasztás, az élővilág képes átvészelni. • A természetes időszakra, az őszi-tavaszi áradás, esőzések idejére kell időzíteni. • Füves területek további csatornázását meg kell akadályozni.

7. Talajművelés • Legelők, kaszálók mezőgazdasági célú kezelését az értékes gyepeken a védelmi igények figyelembevételével kell végezni. • Sérült gyepeken csak szerves trágya kijuttatása célszerű. Boronálás tilos, mert megbontja a gyep szerkezetét. • Gyomosodás ellen mechanikus irtás célszerű, magérés előtti kaszálással, vagy hagyományos gyomkiszúrással. • Felülvetés, felszántás utáni újratelepítés kerülendő. • A talaj bolygatása egyes gerinctelen fajok esetében (pl. egyenesszárnyúak) fontos lehet. Kedvező élőhely alakítható ki ezzel a széki csérnek ill. az ugartyúknak.

8. Egyéb kiegészítő kezelések • • • • cserjeirtás szárzúzózás tájidegen fás- és lágyszárúak irtása nádaratás nyílt vízfelület kialakítása kotrással különleges esetekben történő kezelés ideiglenes és állandó építmények elhelyezése anyagnyerő hely létesítése vagy a föld felszínének eltávolítása gyepeken gépjárművel történő közlekedés területhatárok megjelölésének módja vadon termő gombák és gyógynövények gyűjtése a kaszálások során vadriasztó lánc használata természetvédelmi célú vadgazdálkodás jelenleg elterjedt vadgazdálkodás turista és lovagló útvonalak kijelölése sport tevékenységek

Esettanulmány A pusztaföldvári Nagytatársáncon lévő „ősgyep” fenntartása • Fél hektáros „ősgyep”: löszpusztagyep. • Fokozottan védett növénye a kónya zsálya. • Ősi, bolygatatlan gyepek fajai élnek itt. • Kezelési célok • Veszélyeztető tényezők • Alkalmazott kezelés

Esettanulmány Nyílt és zárt homokpuszta-felszínek fenntartása Fülöpházán • Az itt található mozgó homokbuckás Közép-Európában az egyedülálló. • A nyílt homokpuszta-gyepekben több ritka, védett növényfaj található. • A tartós szegfű endemikus növény. • Állatvilágában kiemelkedő jelentőségű a gazdag rovarfauna, az igen nagy denzitású homoki gyík, zöld gyík és fürge gyík állománya. • Több fokozottan védett madárfaj fészkelése (szalakóta, gyurgyalag, ugartyúk).

Kezelési célok • A mozgó és kötött homokbuckák mozaikjának megőrzése. • Az értékes homokpuszta-gyepek és a buckaközi mélyedések flórájának és faunájának megőrzése. • A boróka területen való fennmaradásának és természetes terjedésének biztosítása. • A terjeszkedő nyárfajok és az akác visszaszorítása. • A hagyományos gazdálkodási módok visszaállítása.

Veszélyeztető tényezők • A hagyományos legeltetés megszűnése. • Agresszív, tájidegen fajok terjeszkedése (pl. bálványfa, selyemkóró, átoktüske és betyárkóró). • Nyársarjak intenzív terjedése többféle élőhelyen: homokbuckák oldalán illetve tetején, buckaközi mélyedésekben. • Szárazodás, amely leginkább a buckaközi lápréteket fenyegeti. • A mozgó buckákon, a csupasz homokfelszíneken a vegetáció megtelepedése.

Alkalmazott kezelési stratégiák • A buckaterületek terelt nyájakkal való legeltetését fel kell hagyni. • Rövid ideig tartó, intenzív legeltetés kecskékkel, kis területen, a nyárak visszaszorítására. • Mozgó bucka fenntartása, létrehozása. Itt tíz kecskéből és öt rackajuhból álló kevert nyájjal legeltetve. • Az erdőszéli sarjterjedés korlátozása nem oldható meg, mivel ehhez nagyobb kiterjedésű terület egyidejű kezelésére lenne szükség. • Azokon a területeken, ahol a nyársarjak a buckaközi mélyedésekbe, illetve védett/ritka növények élőhelyére hatoltak be, területkímélő vegyszeres eljárásokat kell kidolgozni.

Esettanulmány – a gyertyánkúti rétek rekonstrukciója • A kaszálás elhagyásával és a hegyi falvak állatállományának csökkenésével a hegyi réteken megindult, illetve felgyorsult az erdősödés. • Számos védett és védelemre érdemes növényfaj él itt. • A gyertyán- és a nyírújulat borításának növekedésével fokozódik a degradáltság mértéke. • A nyolcvanas évek közepétől kaszálás, később a fiatal nyírek kivágása.

A kezelés célja • A további beerdősülés megakadályozása, a gyepek újulatmentesítése. A kivágott gyertyán és nyír sarjai 2 -3 évig tartó ismételt irtással és 1 -2 évi kaszálással tűnnek el véglegesen. • A gyepterületek növelése kaszálással, az erdőszélek vágásával. • A munkálatok végén távlati célként a rétek egykori kiterjedésének elérése szerepel.

Esettanulmány Az Ásotthalmi Csodarét természetvédelmi kezelése Veszélyeztető tényezők • A talajvízszint csökkenése a hosszan tartó aszály hatására. • Gyomosodás: főleg az út mellett, a gyomos szántók felől. • Műtrágya bemosódás a szomszédos szántókról, ami a gyomosodást is elősegíti. • Nád terjedése.

Természetvédelmi kezelés • A kaszálás időpontja. • A talajvízszint-csökkenés ellensúlyozása. • A gyomosodás visszaszorítása. • A nád visszaszorítása. • A területek tulajdonjogának megszerzése.