Termszetvdelem 2016 Budapest 2016 november 17 Termszetvdelem 2016

  • Slides: 15
Download presentation
Természetvédelem 2016 Budapest, 2016. november 17. Természetvédelem 2016 Visszatekintés – értékelés – javaslatok Varga

Természetvédelem 2016 Budapest, 2016. november 17. Természetvédelem 2016 Visszatekintés – értékelés – javaslatok Varga Zoltán professor emeritus Debreceni Egyetem

Ø Rövid áttekintés – eredmények és hiányosságok Ø Globális is, regionális is – klíma

Ø Rövid áttekintés – eredmények és hiányosságok Ø Globális is, regionális is – klíma + invazív fajok szakpolitikai együttműködések – klímavédelem, földművelés, erdő- és vadgazdálkodás, területfejlesztés – panelbeszélgetések! Ø Védettségi szint megőrzése (alkotmánybíróság) – ● védett, illetve fokozottan védett: elvek és gyakorlat; ● bővítés-szűkítés-feloldás : következmények; ● Natura 2000 – a nemzeti felelősség elve és gyakorlata Fajok és élőhelytípusok – természetvédelmi státuszok Ø Kezelési, ill. fenntartási tervek – monitorozás és ellenőrzés, az előbbiek kapcsán és általában Ø Tulajdonviszonyok, bérlet, agrártámogatások – területalapú, ill. pályázati, ezek aránya, kiemelt értékű területek támogatása Ø LIFE és LIFE+ - sikerek, hiányok, arányok (madárcentrikusság, élőhelyrekonstrukció, ill. -védelem) Ø Ökotúrizmus, tájékoztatás, civil szervezetek,

Rövid áttekintés – eredmények és hiányosságok 1991 -2002 – építkező időszak (EU „éltanulója”) Ø

Rövid áttekintés – eredmények és hiányosságok 1991 -2002 – építkező időszak (EU „éltanulója”) Ø Nemzeti parkok hálózatának megerősítése és bővítése Ø Ø Ø Ø IUCN II. kategória helyreállítása Törvény a természet védelméről (cseh és német példák) Állami tulajdonú védett területek megnövelése Élőhelyvédelmi Irányelv mellékleteinek bővítése a Pannon Régió kiemelkedő értékeivel (Annex I, II-IV) A Pannon Régió Natura 2000 hálózatának szakmai megalapozása Nagy léptékű élőhely-rekonstrukciók elkezdése Első sikeres nemzetközi pályázatok (PHARE) Természetvédelmi szakapparátus továbbképzése Nemzeti parki alapfelmérések és kutatások sikeres folytatása (korábbi „tárcaszintű” kutatások)

2002 -2014. : Változások, eredmények és hiányok Ø Natura 2000 hálózat véglegesítése, eredményes Pannon

2002 -2014. : Változások, eredmények és hiányok Ø Natura 2000 hálózat véglegesítése, eredményes Pannon Biogeográfiai Szeminárium Ø Miniszteri rendelet a Natura 2000 területekről Ø A Natura 2000 hiányos társadalmi kommunikációja, anyagi háttér kikerülése a természetvédelem kezéből Ø Természetvédelem erdészeti és vadgazdálkodási stratégiája – nem egyértelműen sikeres! Ø Sikeres Life és Life + projektek és kutatási pályázatok (VI. keretprogram, FAPA, Jedlik Ányos…) Ø Monitorozó pályázatok eredményei (Nemzeti Biodiv. M. R. , Eu. Mon, …) Ø Természetvédelmi informatikai rendszer fejlesztése, ill. elakadása, szektorok összehangolatlansága (? ) Ø Hatósági rendszer átalakítása – hatékonyság gyengülése? ! Ø Nemzeti parki tanácsok megalakulása, tanácsadó testület gyenge hatékonysága, majd mindkettő megszűnése

Új kihívások, új prioritások, új feladatok Globális is, regionális is – klíma + invazív

Új kihívások, új prioritások, új feladatok Globális is, regionális is – klíma + invazív fajok szakpolitikai együttműködések – klímavédelem, földművelés, erdő- és vadgazdálkodás, területfejlesztés Kárpát-medence sajátos helyzete

Invazív fajok – ökoszisztéma szintű hatások Ökoszisztéma-hatásúak a nitrogén-megkötő pillangósvirágú növények. Ilyen a fehér

Invazív fajok – ökoszisztéma szintű hatások Ökoszisztéma-hatásúak a nitrogén-megkötő pillangósvirágú növények. Ilyen a fehér akác. Kedvezőtlen irányban változtatja meg a termőhelyi viszonyokat. Ezt a tömegessé váló vérehulló fecskefű, kányazsombor és nagy csalán, és a gyep-és talajszint élővilágának teljes elszegényedése jelzi. A legerősebb ökoszisztéma-szintű hatású inváziós fajok megváltoztatják az életközösség szerkezetét és dinamikáját. Ilyenek az észak-amerikai aranyvessző-fajok (Solidago gigantea, S. canadensis). Eltűnnek a rovarok nektár- és más táplálékforrásai, stb. ezáltal a rovarközösség (beporzók!) sokfélesége is lecsökken, és ökoszisztéma-szolgáltatások kárososdnak. Az ilyen élőhelyek helyreállítása lassú és költségigényes, ezért az invazív fajok kedvezőtlen hatásai ellen is a megelőzés a leghatékonyabb védekezés. Ez a kérdés, válasszatok!

Ökológiai hálózatok és klímastabilitás a Kárpát-medencében Erdősültség szintje: 1. Legalább 60% 2. 40 -60

Ökológiai hálózatok és klímastabilitás a Kárpát-medencében Erdősültség szintje: 1. Legalább 60% 2. 40 -60 % 3. 20 -40 % 4. 40 -60 % 5. Legalább 20 % 1 4 3 3 4 2 5 3 2 1 2 4 5 1 3 3 2 4 3 1 3 2 3 3 3 Folyamatos erdőborítottság, Pro Silva elvek alapján 1. Vízforrás-övezetek 2. Vízvédelmi övezetek 3. Környezetgazdálkodási és természetvédelmi vízmegőrző területek 4. Karsztvízvédelmi területek 5. Homokhát-vízvédelmi területek

Védett és NATURA 2000 területek Védettségi szint megőrzése (alkotmánybíróság) – ● védett, illetve fokozottan

Védett és NATURA 2000 területek Védettségi szint megőrzése (alkotmánybíróság) – ● védett, illetve fokozottan védett: elvek és gyakorlat; ● bővítés-szűkítés-feloldás : következmények; ● Natura 2000 – a nemzeti felelősség elve és gyakorlata Fajok és élőhelytípusok – természetvédelmi státuszok Az élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beruházások eredményeként a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok megőrzéséhez szükséges feltételek javulnak a hazai Natura 2000 hálózat 5%-án – elégséges-e ez? NATURA 2000 PAF Hungary 2013

Védett és NATURA 2000 területek Védettségi cél és szint összhangja Ø Alacsonyabb szintű-e a

Védett és NATURA 2000 területek Védettségi cél és szint összhangja Ø Alacsonyabb szintű-e a NATURA 2000? Speciálisabb (megőrzendő élőhelytípus + jelölő fajok populációi), de általánosabb is („közösségi jelentőség” + „nemzeti felelősség”) Olyan érték, ami a európai, vagy világszinten régiónkra jellemző → Pannonicum ill. Hungaricum? ! Ø Kezelési, ill. fenntartási tervek; fajmegőrzési tervek – monitorozás és ellenőrzés, az előbbiek kapcsán és általában! Ki ellenőrzi a kezelési, ill. fenntartási tervek helyességét? (a szakmai kontroll biztosítása – kinek a feladata? !) Hogyan oldható meg a szakmai ellenőrzés (célok teljesítése) és a kifizetések összhangja? ! Példa: a művelési ágba való besorolás (NATURA 2000 előtti) nem módosult a védettségi céllal együtt – „lápibagoly-ügy”. A NATURA 2000 PAF Hungary 2013 szerint jelentősen csökkenteni kell az adathiányos jelzőfajok számát! Van-e erre megfelelő ráfordítás és informatikai rendszer?

Védett és NATURA 2000 területek Tulajdonviszonyok, bérlet, agrártámogatások területalapú, ill. pályázati, arányaik, MTÉT támogatása

Védett és NATURA 2000 területek Tulajdonviszonyok, bérlet, agrártámogatások területalapú, ill. pályázati, arányaik, MTÉT támogatása Kedvez-e az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) struktúrája ► az értékes agrár-féltermészetes („low input”) élőhelyek megőrzésének? ► a természetvédelem és a mező-és erdőgazdasági földhasználat harmonizálásának? ► Veszélyezteti-e az ún. Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) csökkent támogatása a fenti célokat (panelbeszélgetési téma)? ! ► Milyen lehetőségei vannak a nemzeti parkoknak a környezet-és természetkímélő gazdálkodás ösztönzésére (panelbeszélgetési téma)? ! ► Milyen lehetőségei vannak az ökoszisztémát károsító vegyszerhasználat (glyphosate, neonikotinoidok) megszüntetésének (panelbeszélgetési téma)? ! V. ö. : USA-ban 153 milliárd dollárt igényel a mesterséges beporzás, a biodiverzitás csökkenése a beporzó rovarok eltűnését, és a beporzás hiányát okozta! ► Milyen lehetőségei vannak a támogatásának, hogy a magánerdők tulajdonosai – a jövedelmezőség megtartásával – a tájbaillő őshonos fafajokat részesítsék előnyben? (panelbeszélgetési téma) Összességében: megvannak-e a szakpolitikai egyeztetések fórumai, illetve ezek szintjei pl. erdőtervezés!

A faj- és élőhelymegőrzés, illetve a rekonstrukció eszközei LIFE és LIFE+ – sikerek, hiányok,

A faj- és élőhelymegőrzés, illetve a rekonstrukció eszközei LIFE és LIFE+ – sikerek, hiányok, arányok Két fő cél az EU 2011 Biodiverzitás Stratégiájából: http: //www. biodiv. hu/convention ► Az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott ökoszisztémák 15 százalékának helyreállítása zöld infrastruktúrák kiépítésével; ► Az erdőgazdálkodás és az agrárpolitika átalakítása a biodiverzitás megőrzésének irányába - ambiciózus!. LIFE+ prioritások: (i) közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok (köztük madárfajok) természetvédelmi helyzetének javítása, a számukra kijelölt Natura 2000 területeken; (ii) Natura 2000 hálózattal kapcsolatos biogeográfiai szemináriumok keretében meghatározott fellépések közül egyet vagy többet végrehajtanak; (iii) olyan projektek, amelyek – a Natura 2000 hálózat támogatása érdekében – az idegenhonos özönfajokra összpontosítanak, amennyiben ezek lerontják a közösségi jelentőségű fajok vagy élőhelytípusok természetvédelmi helyzetét. „Best of the Best” LIFE projektek – Pannon magbank, kerecsen, rákosi vipera stb. Továbbiak: HNP élőhely-rehabilitációk, nagy ragadozók, parlagi sas, pusztai tölgyesek, dolomitgyepek, hullámtéri gazdálkodás…

Mit lát és mit tud mindebből az állampolgár? Kutatás, ismeretterjesztés, ökotúrizmus, civil szervezetek… ►

Mit lát és mit tud mindebből az állampolgár? Kutatás, ismeretterjesztés, ökotúrizmus, civil szervezetek… ► Mit tudunk ● védett és fokozottan védett fajainkról (elterjedés, állománynagyság, életciklus, genetika (!) ● (ezen belül a) a közösségi jelentőségű élőhelytípusokról és fajokról? – kedvező/kedvezőtlen állapot, adathiány ● EU-viszonylatban unikális, a Pannon régióra jellemző értékekről (lásd pl. földikutyák, bánáti bazsarózsa…) ► Mit tud mindezekről az (érdeklődő) állampolgár? Lásd: M 5! Ki és hogyan tájékoztatja róla (írásban, elektronikusan)? ► Mit tudnak mindezekről a döntéshozók? Mi az ami kompenzálható és mi NEM! Szabad lenne-e pl. a bakonyi dínólelőhelyen a volt bányát újranyitni? ! ► Hogyan ismerje meg a helyszínen a látogató? Virtuálisan és/vagy valóságosan („zöld infrastruktúra fejlesztések” és csapdáik). ► Civil szervezetek – együttműködés fontossága kiemelt témákban: nagy ragadozók, FV madarak, emlősök, nappali lepkék, oktatás…

A természetvédelem helyzete – néhány javaslat Amiben a természetvédelem saját maga egyszerűen előreléphet: Ø

A természetvédelem helyzete – néhány javaslat Amiben a természetvédelem saját maga egyszerűen előreléphet: Ø Informatikai fejlesztés annak érdekében, hogy a legtöbb munka (adatfelvétel, térképi munka, jegyzőkönyvezés) terepen történjék. A terepi és az irodai munka, illetve munkakörök arányainak jelentős módosítása. Mindehhez a szakmai és informatikai kompetenciák erősítése. Ø Hatósági munka egyszerűsítése – elemi természetvédelmi ügyekben (belépés, kutatás, fényképezés stb. engedélyezése) az első fokú jogkör visszaadása a Nemzeti Parkoknak. Ø A környezet- és természetvédelem minőségileg jobb társadalmi kommunikációjával el kell érni, hogy felülemelkedjünk a régi beidegzésen, amely szerint a természetvédelem a gazdasági növekedés és a „modernizáció” akadálya. Ø Aktív szektorok közötti egyeztetés a célokról és érdekekről, pl. természetkímélő és biogazdálkodás támogatása, „zöldenergia”-ügyek, erdő- és vadgazdálkodás… Ø Szakmai együttműködés erősítése a civil, az oktatási és kutatási szférával, nemzeti parki tanácsok visszaállítása.

A természetvédelem helyzete – néhány javaslat Amiben a természetvédelem összefogással léphet előre: Ø Szoros

A természetvédelem helyzete – néhány javaslat Amiben a természetvédelem összefogással léphet előre: Ø Szoros együttműködés agrár-, erdészeti és ökológiai kutató intézményekkel – FM-MTA kooperációban (korábban volt!) Különösen a biodiverzitás, ill. genetikai diverzitás megőrzésében nélkülözhetetlen (lásd: Pannon génbank, ősi kultúrfajták…) Ø Az ágazati területnyilvántartási és térinformatikai rendszerek egységesítése, majd a biodiverzitási informatikai rendszerek kompatibilissá tétele és összekapcsolása. Ø Határon átnyúló védett területek, tájvédelmi körzetek létrehozása Kárpátalja (felső Tisza-vidék) és a Délvidék (Dráva-Mura) felé is. Ø Természetvédelmi érdekérvényesítés erősítése az agrárkörnyezetvédelemben és a vidékfejlesztésben. Ø A klímavédelemnek, az erdőterületek növelésének és a vízgazdálkodásnak a harmonizálása (folyamatos erdőborítás, ökológikus víztározás, hullámtéri gazdálkodás…). Ø Karsztterületek élettelen és élő természeti értékeinek és a karsztvízkincsnek a kiemelt védelme. Ø Oktatási (alapképzéstől a posztgraduálisig, teljes vertikum) és kutatási együttműködés az Emberi Erőforrás Minisztériummal.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!