Termszetvdelem 2016 Budapest 2016 november 17 Termszetvdelem 2016

Természetvédelem 2016 Budapest, 2016. november 17. Természetvédelem 2016 Visszatekintés – értékelés – javaslatok Varga Zoltán professor emeritus Debreceni Egyetem

Ø Rövid áttekintés – eredmények és hiányosságok Ø Globális is, regionális is – klíma + invazív fajok szakpolitikai együttműködések – klímavédelem, földművelés, erdő- és vadgazdálkodás, területfejlesztés – panelbeszélgetések! Ø Védettségi szint megőrzése (alkotmánybíróság) – ● védett, illetve fokozottan védett: elvek és gyakorlat; ● bővítés-szűkítés-feloldás : következmények; ● Natura 2000 – a nemzeti felelősség elve és gyakorlata Fajok és élőhelytípusok – természetvédelmi státuszok Ø Kezelési, ill. fenntartási tervek – monitorozás és ellenőrzés, az előbbiek kapcsán és általában Ø Tulajdonviszonyok, bérlet, agrártámogatások – területalapú, ill. pályázati, ezek aránya, kiemelt értékű területek támogatása Ø LIFE és LIFE+ - sikerek, hiányok, arányok (madárcentrikusság, élőhelyrekonstrukció, ill. -védelem) Ø Ökotúrizmus, tájékoztatás, civil szervezetek,

Rövid áttekintés – eredmények és hiányosságok 1991 -2002 – építkező időszak (EU „éltanulója”) Ø Nemzeti parkok hálózatának megerősítése és bővítése Ø Ø Ø Ø IUCN II. kategória helyreállítása Törvény a természet védelméről (cseh és német példák) Állami tulajdonú védett területek megnövelése Élőhelyvédelmi Irányelv mellékleteinek bővítése a Pannon Régió kiemelkedő értékeivel (Annex I, II-IV) A Pannon Régió Natura 2000 hálózatának szakmai megalapozása Nagy léptékű élőhely-rekonstrukciók elkezdése Első sikeres nemzetközi pályázatok (PHARE) Természetvédelmi szakapparátus továbbképzése Nemzeti parki alapfelmérések és kutatások sikeres folytatása (korábbi „tárcaszintű” kutatások)

2002 -2014. : Változások, eredmények és hiányok Ø Natura 2000 hálózat véglegesítése, eredményes Pannon Biogeográfiai Szeminárium Ø Miniszteri rendelet a Natura 2000 területekről Ø A Natura 2000 hiányos társadalmi kommunikációja, anyagi háttér kikerülése a természetvédelem kezéből Ø Természetvédelem erdészeti és vadgazdálkodási stratégiája – nem egyértelműen sikeres! Ø Sikeres Life és Life + projektek és kutatási pályázatok (VI. keretprogram, FAPA, Jedlik Ányos…) Ø Monitorozó pályázatok eredményei (Nemzeti Biodiv. M. R. , Eu. Mon, …) Ø Természetvédelmi informatikai rendszer fejlesztése, ill. elakadása, szektorok összehangolatlansága (? ) Ø Hatósági rendszer átalakítása – hatékonyság gyengülése? ! Ø Nemzeti parki tanácsok megalakulása, tanácsadó testület gyenge hatékonysága, majd mindkettő megszűnése

Új kihívások, új prioritások, új feladatok Globális is, regionális is – klíma + invazív fajok szakpolitikai együttműködések – klímavédelem, földművelés, erdő- és vadgazdálkodás, területfejlesztés Kárpát-medence sajátos helyzete

Invazív fajok – ökoszisztéma szintű hatások Ökoszisztéma-hatásúak a nitrogén-megkötő pillangósvirágú növények. Ilyen a fehér akác. Kedvezőtlen irányban változtatja meg a termőhelyi viszonyokat. Ezt a tömegessé váló vérehulló fecskefű, kányazsombor és nagy csalán, és a gyep-és talajszint élővilágának teljes elszegényedése jelzi. A legerősebb ökoszisztéma-szintű hatású inváziós fajok megváltoztatják az életközösség szerkezetét és dinamikáját. Ilyenek az észak-amerikai aranyvessző-fajok (Solidago gigantea, S. canadensis). Eltűnnek a rovarok nektár- és más táplálékforrásai, stb. ezáltal a rovarközösség (beporzók!) sokfélesége is lecsökken, és ökoszisztéma-szolgáltatások kárososdnak. Az ilyen élőhelyek helyreállítása lassú és költségigényes, ezért az invazív fajok kedvezőtlen hatásai ellen is a megelőzés a leghatékonyabb védekezés. Ez a kérdés, válasszatok!

Ökológiai hálózatok és klímastabilitás a Kárpát-medencében Erdősültség szintje: 1. Legalább 60% 2. 40 -60 % 3. 20 -40 % 4. 40 -60 % 5. Legalább 20 % 1 4 3 3 4 2 5 3 2 1 2 4 5 1 3 3 2 4 3 1 3 2 3 3 3 Folyamatos erdőborítottság, Pro Silva elvek alapján 1. Vízforrás-övezetek 2. Vízvédelmi övezetek 3. Környezetgazdálkodási és természetvédelmi vízmegőrző területek 4. Karsztvízvédelmi területek 5. Homokhát-vízvédelmi területek

Védett és NATURA 2000 területek Védettségi szint megőrzése (alkotmánybíróság) – ● védett, illetve fokozottan védett: elvek és gyakorlat; ● bővítés-szűkítés-feloldás : következmények; ● Natura 2000 – a nemzeti felelősség elve és gyakorlata Fajok és élőhelytípusok – természetvédelmi státuszok Az élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beruházások eredményeként a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok megőrzéséhez szükséges feltételek javulnak a hazai Natura 2000 hálózat 5%-án – elégséges-e ez? NATURA 2000 PAF Hungary 2013

Védett és NATURA 2000 területek Védettségi cél és szint összhangja Ø Alacsonyabb szintű-e a NATURA 2000? Speciálisabb (megőrzendő élőhelytípus + jelölő fajok populációi), de általánosabb is („közösségi jelentőség” + „nemzeti felelősség”) Olyan érték, ami a európai, vagy világszinten régiónkra jellemző → Pannonicum ill. Hungaricum? ! Ø Kezelési, ill. fenntartási tervek; fajmegőrzési tervek – monitorozás és ellenőrzés, az előbbiek kapcsán és általában! Ki ellenőrzi a kezelési, ill. fenntartási tervek helyességét? (a szakmai kontroll biztosítása – kinek a feladata? !) Hogyan oldható meg a szakmai ellenőrzés (célok teljesítése) és a kifizetések összhangja? ! Példa: a művelési ágba való besorolás (NATURA 2000 előtti) nem módosult a védettségi céllal együtt – „lápibagoly-ügy”. A NATURA 2000 PAF Hungary 2013 szerint jelentősen csökkenteni kell az adathiányos jelzőfajok számát! Van-e erre megfelelő ráfordítás és informatikai rendszer?

Védett és NATURA 2000 területek Tulajdonviszonyok, bérlet, agrártámogatások területalapú, ill. pályázati, arányaik, MTÉT támogatása Kedvez-e az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) struktúrája ► az értékes agrár-féltermészetes („low input”) élőhelyek megőrzésének? ► a természetvédelem és a mező-és erdőgazdasági földhasználat harmonizálásának? ► Veszélyezteti-e az ún. Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) csökkent támogatása a fenti célokat (panelbeszélgetési téma)? ! ► Milyen lehetőségei vannak a nemzeti parkoknak a környezet-és természetkímélő gazdálkodás ösztönzésére (panelbeszélgetési téma)? ! ► Milyen lehetőségei vannak az ökoszisztémát károsító vegyszerhasználat (glyphosate, neonikotinoidok) megszüntetésének (panelbeszélgetési téma)? ! V. ö. : USA-ban 153 milliárd dollárt igényel a mesterséges beporzás, a biodiverzitás csökkenése a beporzó rovarok eltűnését, és a beporzás hiányát okozta! ► Milyen lehetőségei vannak a támogatásának, hogy a magánerdők tulajdonosai – a jövedelmezőség megtartásával – a tájbaillő őshonos fafajokat részesítsék előnyben? (panelbeszélgetési téma) Összességében: megvannak-e a szakpolitikai egyeztetések fórumai, illetve ezek szintjei pl. erdőtervezés!

A faj- és élőhelymegőrzés, illetve a rekonstrukció eszközei LIFE és LIFE+ – sikerek, hiányok, arányok Két fő cél az EU 2011 Biodiverzitás Stratégiájából: http: //www. biodiv. hu/convention ► Az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott ökoszisztémák 15 százalékának helyreállítása zöld infrastruktúrák kiépítésével; ► Az erdőgazdálkodás és az agrárpolitika átalakítása a biodiverzitás megőrzésének irányába - ambiciózus!. LIFE+ prioritások: (i) közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok (köztük madárfajok) természetvédelmi helyzetének javítása, a számukra kijelölt Natura 2000 területeken; (ii) Natura 2000 hálózattal kapcsolatos biogeográfiai szemináriumok keretében meghatározott fellépések közül egyet vagy többet végrehajtanak; (iii) olyan projektek, amelyek – a Natura 2000 hálózat támogatása érdekében – az idegenhonos özönfajokra összpontosítanak, amennyiben ezek lerontják a közösségi jelentőségű fajok vagy élőhelytípusok természetvédelmi helyzetét. „Best of the Best” LIFE projektek – Pannon magbank, kerecsen, rákosi vipera stb. Továbbiak: HNP élőhely-rehabilitációk, nagy ragadozók, parlagi sas, pusztai tölgyesek, dolomitgyepek, hullámtéri gazdálkodás…

Mit lát és mit tud mindebből az állampolgár? Kutatás, ismeretterjesztés, ökotúrizmus, civil szervezetek… ► Mit tudunk ● védett és fokozottan védett fajainkról (elterjedés, állománynagyság, életciklus, genetika (!) ● (ezen belül a) a közösségi jelentőségű élőhelytípusokról és fajokról? – kedvező/kedvezőtlen állapot, adathiány ● EU-viszonylatban unikális, a Pannon régióra jellemző értékekről (lásd pl. földikutyák, bánáti bazsarózsa…) ► Mit tud mindezekről az (érdeklődő) állampolgár? Lásd: M 5! Ki és hogyan tájékoztatja róla (írásban, elektronikusan)? ► Mit tudnak mindezekről a döntéshozók? Mi az ami kompenzálható és mi NEM! Szabad lenne-e pl. a bakonyi dínólelőhelyen a volt bányát újranyitni? ! ► Hogyan ismerje meg a helyszínen a látogató? Virtuálisan és/vagy valóságosan („zöld infrastruktúra fejlesztések” és csapdáik). ► Civil szervezetek – együttműködés fontossága kiemelt témákban: nagy ragadozók, FV madarak, emlősök, nappali lepkék, oktatás…

A természetvédelem helyzete – néhány javaslat Amiben a természetvédelem saját maga egyszerűen előreléphet: Ø Informatikai fejlesztés annak érdekében, hogy a legtöbb munka (adatfelvétel, térképi munka, jegyzőkönyvezés) terepen történjék. A terepi és az irodai munka, illetve munkakörök arányainak jelentős módosítása. Mindehhez a szakmai és informatikai kompetenciák erősítése. Ø Hatósági munka egyszerűsítése – elemi természetvédelmi ügyekben (belépés, kutatás, fényképezés stb. engedélyezése) az első fokú jogkör visszaadása a Nemzeti Parkoknak. Ø A környezet- és természetvédelem minőségileg jobb társadalmi kommunikációjával el kell érni, hogy felülemelkedjünk a régi beidegzésen, amely szerint a természetvédelem a gazdasági növekedés és a „modernizáció” akadálya. Ø Aktív szektorok közötti egyeztetés a célokról és érdekekről, pl. természetkímélő és biogazdálkodás támogatása, „zöldenergia”-ügyek, erdő- és vadgazdálkodás… Ø Szakmai együttműködés erősítése a civil, az oktatási és kutatási szférával, nemzeti parki tanácsok visszaállítása.

A természetvédelem helyzete – néhány javaslat Amiben a természetvédelem összefogással léphet előre: Ø Szoros együttműködés agrár-, erdészeti és ökológiai kutató intézményekkel – FM-MTA kooperációban (korábban volt!) Különösen a biodiverzitás, ill. genetikai diverzitás megőrzésében nélkülözhetetlen (lásd: Pannon génbank, ősi kultúrfajták…) Ø Az ágazati területnyilvántartási és térinformatikai rendszerek egységesítése, majd a biodiverzitási informatikai rendszerek kompatibilissá tétele és összekapcsolása. Ø Határon átnyúló védett területek, tájvédelmi körzetek létrehozása Kárpátalja (felső Tisza-vidék) és a Délvidék (Dráva-Mura) felé is. Ø Természetvédelmi érdekérvényesítés erősítése az agrárkörnyezetvédelemben és a vidékfejlesztésben. Ø A klímavédelemnek, az erdőterületek növelésének és a vízgazdálkodásnak a harmonizálása (folyamatos erdőborítás, ökológikus víztározás, hullámtéri gazdálkodás…). Ø Karsztterületek élettelen és élő természeti értékeinek és a karsztvízkincsnek a kiemelt védelme. Ø Oktatási (alapképzéstől a posztgraduálisig, teljes vertikum) és kutatási együttműködés az Emberi Erőforrás Minisztériummal.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!