Termszeti erforrsok gazdasgtana Dr Szigeti Ceclia Az erforrsok

Természeti erőforrások gazdaságtana Dr. Szigeti Cecília

Az erőforrások relatív szűkössége és megújíthatósága Erőforrás Szűkös Nem szűkös Nem megújuló Fosszilis energiahordozók Réz Korlátlanul megújuló Víz Napenergia Korlátozottan megújuló Vadállomán Levegő y

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Megújuló természeti erőforrások Kimerülő természeti erőforrások Reciklálhatók Korlátlanul megújuló Megújuló energiaforrások: nap, szél, víz Nem reciklálhatók Korlátozottan megújuló Élettelen: Élő: Összetett: víz, növények, állatok talaj levegő vízi élőhely

Magyarország energiaszerkezete KSH adatok alapján

Primer energiafelhasználás mennyisége összesen, TJ 1, 400, 000 1, 200, 000 1, 000 800, 000 600, 000 400, 000 200, 000 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. KSH 2017

Energiafelhasználás források szerint 1, 000 900, 000 800, 000 700, 000 600, 000 500, 000 400, 000 300, 000 200, 000 100, 000 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Hazai 2008. 2009. Behozatal 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Energiaszerkezet 1, 400, 000 1, 200, 000 1, 000 800, 000 600, 000 400, 000 200, 000 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. Szén és széntermékek Kőolaj és kőolajtermékek Földgáz Megújuló energiaforrások Nukleáris Villamos energia nettó import

Végső felhasználás ezer toe 20, 000 18, 000 16, 000 14, 000 12, 000 10, 000 8, 000 6, 000 4, 000 2, 000 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Ipar Közlekedés (belföldi közúti, vasúti, vízi közlekedés) Lakosság Kereskedelem és közcélú szolgáltatások Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 2015.

Végső felhasználás ezer toe 20, 000 18, 000 16, 000 14, 000 12, 000 10, 000 8, 000 6, 000 4, 000 2, 000 0 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Ipar Közlekedés (belföldi közúti, vasúti, vízi közlekedés) Lakosság Kereskedelem és közcélú szolgáltatások Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 2014. 2015.

EU energiapolitikája EU energiapolitikájának fő céljai a következők: • az energiapiac működésének biztosítása; • az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül; • az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; valamint • az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. Az EUMSZ 194. cikke megosztott hatáskör alá rendeli az energiapolitika egyes területeit, ami a közös energiapolitika felé való elmozdulást jelzi. Ugyanakkor valamennyi tagállam megőrzi a jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá a különböző energiaforrások közötti választásra és energiaellátásuk általános szerkezetének meghatározására (194. cikk, (2) bekezdés).

MEGÚJULÓ ENERIAFORRÁSOK

Biomassza • Az energetikai célra hasznosítható biomasszát szerves anyagok, hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett növényi nyersanyagok alkotják.

Biomassza csoportjai • Növényi (szalma, kukoricaszár stb) • Állati (zsírok) • Vegyes (kommunális hulladék) • Elsődleges: szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, . • Másodlagos: állatvilág és az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. • Harmadlagos a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai http: //www. biomasszaeromuvek. hu/biomassza

Biomassza, mint energiaforrás • Közvetlen elégetéssel hő- és villamos energia termelésére, • Levegő kizárásával erjesztve hő- és áram termelésére lehetőséget nyújtó biogáz gyártására, • Levegő jelenlétében erjesztve utazáshoz és a szállításra szolgáló járművek üzemanyagának előállítására. pálhalmai biogáz erőmű, forrás: www. fenntathatofejloves. net

Napenergia 1900 -2000 napsütéses órák száma • Napelem http: //www. gleisdorf. at/index. php? seiten. Id=41 http: //www. nlcafe. hu/otthon/20080620/intim_fenyek_a_kert ben_nyari_hangulatvilagitas_/

Napenergia • Napkollektor Cél: meleg víz előállítás, fűtés rásegítés- akár házilag is „sörkollektor” http: //www. zoldbolt. hu/cikkek. php? cikk _id=38

Szélenergia • Szélerőmű 1. Szélerőmű 2000 -ben épült http: //www. mszet. hu/index. php? mid=54

Vízenerga Bős- Nagymaros • 1977. szept. 16. • 1984. augusztus 1. Megalakul a Duna Kör, a vízlépcsőrendszer építése ellen küzdő civil szervezet. . 1985 decemberében alternatív Nobel díjjal ismerik el a Duna Kör és vezetője, Vargha János tevékenységét. • 1989. május 24. Németh Miklós magyar miniszterelnök személyes találkozón jelenti be Ladislav Adamec cseh-szlovák miniszterelnöknek a nagymarosi http: //www. youtube. com/watch? v=Kmd. MH építkezés felfüggesztését. CB-S 8 k&feature=related

Vízenergia Jó példák is vannak! Több mint 100 éves Ikervári erőmű 31 vízerőmű összteljesítménye 55 MW Dr. Zátonyi Sándor: Az Ikervári Vízerőmű

Güssing A projektsorozat megvalósításával, másfél évtized alatt a település 1100 új munkahelyet hozott létre. Mivel a település vezető testülete határozza meg a fűtés díját - s ez alacsonyabb az ausztriai átlagnál - ösztönzőleg hatott a kis- és közép méretű vállalkozások adó- és járulékbevételeket pedig újabb városfejlesztésekre fordították. Éves átlagban - mintegy 210 millió kilowattóra fűtőenergiát és 45 millió kilowattóra energiát állítanak elő, környezetbarát módon.

Zöld városok Masdar Projekt Abu Dhabi fallal körbekerített zöld városának projektje a világ minden tudását felhasználja. A hat négyzetkilométernyi város megépítésére 20 milliárd dollárt szánnak. Működtetését nap- és szélenergiával kívánják megoldani, emellett hasznosítani kívánják a geotermikus hőt, és víz újrahasznosító rendszert telepítenének. https: //www. youtube. com/watch? v=Nx. D 3 ve 1 Sr 98

Zöld városok Future City – Hainan (Kína) A Future City névre elkeresztelt települést energiahatékony módszerekkel: napenergiával, szélenergiával, víz újrahasznosításával, esővízgyűjtéssel, és biomassza hasznosításával üzemeltetnének. http: //www. alternativenergia. hu/a-jovo-5 -zold-varosa/31151

Hárskúti Megújuló Energia Központ A Hárskúti Megújuló Energia Központ (HMEK) jelenleg 50 embernek ad munkát a megújuló energia hasznosítás valamint az ökológiai gazdálkodás területén. http: //www. megujulo. info/index. php? fmnu=rolunk&amnu=3

Korlátozottan megújuló erőforrások National Geographic, 2004 • Az Aral-tó partja 100 -150 kilométerrel került beljebbre eredeti partjánál. • Valaha évi 44 ezer tonna halat halásztak a tóból, az iparág mára teljesen összeomlott. • 1966 óta 42 ezer négyzetkilométer sós sivatag keletkezett. • A volt szovjet tagállamok közül itt a legnagyobb a gyermekhalandóság. Gyakori betegség a kolera, a tífusz, a gyomorhurut és a nyelőcső-rák.

Aral tó • Az Aral-tó még a 90 -es éveiben két részre, a nagyobb délire és a kisebb északira szakadt. A régió legnagyobb folyója, az Amu-darja által táplált első Üzbegisztán, míg a Szir-darjára támaszkodó második Kazahsztán területén van. A Szir-darja Tádzsikisztánon, Türkmenisztánon és Üzbegisztánon át jut el idáig, s vizére alapozzák ezen országokban a mezőgazdasági termelést. Lényegében ez az öntözéses földművelés az Aral végzete. • Kazahsztán a múlt század 90 -es éveitől tesz erőfeszítéseket a tó saját területére eső részének megmentésére.

Biológiai sokszínűség Élő Bolygó Index http: //wwf. panda. org/about_our_earth/all_publications/living_planet_report/2010_lpr/

Állati populáció Fenntartható hozam

• P 0 -K/2 között a populáció méretének növekedésével párhuzamosan nő a hozam. • K/2 -Pmax között a populáció méretének növekedésével csökken a hozam, míg Pmax-nál nullává válik. • A bármely populációhoz tartozó növekményt fenntartható hozamnak nevezzük (ha csak ezt a mennyiséget halásszuk le, végtelen ideig megmarad a kiindulási populációs szint) • K/2 -hoz tartozik a maximális fenntartható hozam.

Biológiai növekedési törvény • a mennyiségi növekedés függ: – az erőforrás induló méretétől (egyedszám) – a környezet eltartó képességétől • a biológiailag optimális készletnél a növekmény maximális.

KIMERÜLŐ ERŐFORRÁSOK

Felderített Reménybeli Igazolt Következtetett. Hipotetikus Spekulatív Felmért Jelzett E A B Készlet G F Ásványvagyon D H Ismertségi fok növekedése Forrás: Tietenberg, 1992, p. 127. C Növekvő mértékű műrevalóság (gazdaságosság) Gazdaságos Para. Szubmarginális Gazdaságtalan Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása

Hartwick- szabály A Hartwick-szabály vagy Hartwick takarékossági szabálya kimondja, hogy ha a természeti erőforrások kitermeléséből származó díjat, profitot az újratermelhető termelési tényezők – tőke, emberi erőforrások –, illetve az innovációk előállításába ruházzuk be, akkor bizonyos feltételek mellett a termelés és a fogyasztás állandó szintje hosszú időn keresztül fenntartható.

http: //www. ted. com/talks/lang/hun/rob_hop kins_transition_to_a_world_without_oil. htm l

Köszönöm a figyelmet!