Tengerentli fldrszek gazdasgfldrajza Ausztrlia felfedezse benpeslse lakossga Ausztrlia

Tengerentúli földrészek gazdaságföldrajza Ausztrália felfedezése, benépesülése, lakossága

Ausztrália a „legek” kontinense n A legidősebb kontinens, mert területének több, mint n n n kétharmada ősi kontinensmag A legkisebb területű kontinens A legalacsonyabb kontinens Az egyetlen kontinens, amelyen jelenleg nincs jéggel borított terület A legszárazabb kontinens, mert > 2/3 -a sivatag-félsivatag A legutoljára felfedezett kontinens a lakott világ szárazföldjei közül

Ausztrália felfedezése n Az első embercsoportok a jégkorszak idején kb. 40 000 n n n évvel ezelőtt érkeztek Délkelet-Ázsia felől – a tenger szintje jóval alacsonyabb volt, 60 km-es tengeri utat kellett csak leküzdeni 20 000 évvel ezelőtt vadászó- gyűjtögető hordák már szétszóródtak a kontinensen A XVIII. Sz. végén az európai gyarmatosítás kezdetén az ausztraloid emberfajtához tartozó bennszülöttek száma 300 000 Elsőként a ptolemaioszi térképre rajzoltak egy nagy déli kontinenst, hogy kiegyensúlyozza az északi félteke lakott világát

Aboriginalok

Ausztrália felfedezése n 1564 -ben Ortelius n 1587 -ben Mercator konkrét ismeretek nélkül rajzolták a világtérképre n n n a Terra Australis Incognita nevű déli kontinenst Valószínűleg a kínaiak találták meg először - Zheng He juthatott el elsőként ide Az északi és nyugati partokat a hollandok fedezték fel: 1605. Willem Jansoon Jávából Új-Guinea, Carpentaria-öböl partvidéke 1611 -1628. Holland hajósok Fokföldről Jávába tartva feltérképezték a nyugati partot Abel Tasman a Chile felé vezető út keresésekor 1642 -ben felfedezte Tasmániát, s továbbhajózva rábukkant Új-Zéland déli szigetére (Úgy hajózta körül Ausztráliát, hogy a partjait egy pillanatra sem látta meg) A szárazföld Új-Hollandia néven rákerült a térképre

Abel Tasman útja

Wiliam Dampier útja

Ausztrália felfedezése n 1769 -ben James Cook Tahitiból Új-Zélandra tartott – n n n rájött, hogy a két sziget nem része a „déli kontinensnek” Nyugatra tartva rábukkant legdélkeletibb pontjára; észak felé felmérte a partot a Nagy-Korallzátonyig Elérte a York-fokot és keresztülhaladt a Torres-szoroson, bizonyítva, hogy Ausztrália és Új-Guinea különálló terület Cook felfedezőútja után az angolok gyarmatukká nyilvánították 1788. Benépesítés megindulása Először növénytermesztésre támaszkodva terjeszkedtek a telepesek 19. sz. közepére nagyjából benépesült > 1 mó fó

James Cook

Ausztrália benépesülése n 1788. A benépesítés megindulása fegyenctelep létesítésével n Először növénytermesztésre támaszkodva terjeszkedtek a n n n telepesek 19. sz. közepére nagyjából benépesült > 1 mó fó 1850 -1900. Népesség növekedésének első viharos szakasza – aranyláz százezreket vonzott 1870. Helyben születettek száma meghaladta az új telepesekét 1900 -1950. 8 millióra nőtt a népességszám 1996 18 millió fő 2006

Népsűrűség n 3 települési zóna: Sűrűn benépesült parti sáv – a népesség 79%-a n Parti sávot kísérő belső zóna – a népesség 18%-a n Ausztrália „halott közepe” – a népesség 3%-a n A Föld legvárosodottabb kontinense n Népességének 85 %-a városi településekben él n 5 kiemelkedő nagyváros (SYDNEY, MELBOURNE, BRISBANE, ADELAIDE, PERTH) agglomerációjában él az ország népességének 60 %-a, a városlakók 70 %-a n

A népesség összetétele n Etnikai összetétel egyhangú volt – Túlnyomóan brit n n n származásúak 1947 -1990 A Brit-szigetekről érkezett legtöbb új bevándorló – a jelenlegi népesség 7 %-a Ázsiai származásúak aránya 3. 5 % Olaszok 1. 7 % Új-zélandiak 1. 4 % Görögök 0. 9 % A bevándorlási többlet évi 100 -130 ezer fő