Tematikus trkpezsi alapismeretek dr Jeney Lszl egyetemi adjunktus

  • Slides: 27
Download presentation
Tematikus térképezési alapismeretek dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Térinformatika a vidékfejlesztésben

Tematikus térképezési alapismeretek dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected] elte. hu Térinformatika a vidékfejlesztésben Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Mire jók a térképek? n Amivel ti találkozni fogtok gazdasági-társadalmi elemzések kapcsán… …tematikus térképek…

Mire jók a térképek? n Amivel ti találkozni fogtok gazdasági-társadalmi elemzések kapcsán… …tematikus térképek… … mik ezek? …. mire jók? 2

Régen… n Már az ókori görögök is… 3

Régen… n Már az ókori görögök is… 3

Régen… n Mit ábrázoltak? : n e – Utak, városok, falvak, világtérképek – Telkek

Régen… n Mit ábrázoltak? : n e – Utak, városok, falvak, világtérképek – Telkek mérete, elhelyezkedése adózáshoz – Katonai térképek b é m ö Z t a m s u ik k e p é k r é t te 4

Régen… n n n Fáradságos felmérés… Nehézkes kivitelezés… Változások nehezen követhetők… 5

Régen… n n n Fáradságos felmérés… Nehézkes kivitelezés… Változások nehezen követhetők… 5

Ma n n Műholdak hálózata Jelfogó berendezések, melyek egyben fel is dolgozzák a jelet

Ma n n Műholdak hálózata Jelfogó berendezések, melyek egyben fel is dolgozzák a jelet akár vizuális megjelenítés is Térképkészítő, grafikai szoftverek adatokból térképet generálnak Legismertebbek: Arc. GIS, Map. Info, ERDAS Imagine, Geo. Media, Surfer 6

Térképek osztályozása n Általános földrajzi térképek: a l é n k e s é

Térképek osztályozása n Általános földrajzi térképek: a l é n k e s é z m e l s e u i k t i e t l a Tematikus m e t Terü térképek: a k a b b i r – A földfelszínre vonatkozó, térbeli elterjedést mutató o k a y g g k e e l természeti és társadalmi jelenségek tulajdonságait, p é k r é t – Földfelszín ábrázolása az általános tájékozódás szempontjából n szerkezetét és funkcióit ábrázolják n Világűrtérképek: – Földön kívüli égitest felszínére, vagy több égitest egymáshoz viszonyított helyzetére vonatkozó 7 információkat tartalmaz

Tematikus térképek osztályozása n Térképtárgyak ismérvei alapján: 1. Kvalitatív térképek politikai, földtani 2. Statikus

Tematikus térképek osztályozása n Térképtárgyak ismérvei alapján: 1. Kvalitatív térképek politikai, földtani 2. Statikus térképek adott időpontra vonatkozó állapot (ilyen a legtöbb tematikus térkép) 3. Dinamikus térképek elemek térbeli (ingázás) v. időbeli (településfejlődés) változását ábrázolják n Az ábrázolt témák és kapcsolata alapján: 1. Analitikus térképek egyetlen kiragadott téma ábrázolása (foglalkoztatottak aránya) 2. Komplex térkép több téma, szorosabb kapcsolat nélkül. (településszintű térképen kistérségek megjelenítése gazdaságföldrajzi adatokkal) 3. Szintetikus térkép több egymással szoros kapcsolatban álló témáknak 8 együttes ábrázolása

A GIS alapfogalmai, kialakulása, története dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Térinformatika

A GIS alapfogalmai, kialakulása, története dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected] elte. hu Térinformatika a vidékfejlesztésben Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Térképi ábrázolás módszerei n n n n Jelmódszer Pontmódszer Felületi módszer Kartogrammódszer Diagrammódszer Izovonalmódszer

Térképi ábrázolás módszerei n n n n Jelmódszer Pontmódszer Felületi módszer Kartogrammódszer Diagrammódszer Izovonalmódszer Mozgásvonalak módszere 10

Jelmódszer n A legfontosabb, a legtöbbet alkalmazott módszer n n n Helyzethű Gyakoribbak a

Jelmódszer n A legfontosabb, a legtöbbet alkalmazott módszer n n n Helyzethű Gyakoribbak a képszerű jelek Különféle lépcsőfokozatok (lineáris, logaritmikus)

Felületi módszer n A tárgyak, jelenségek elterjedési területeinek a bemutatására és elkülönítésére szolgál n

Felületi módszer n A tárgyak, jelenségek elterjedési területeinek a bemutatására és elkülönítésére szolgál n n Éles határvonalak, vagy átmeneti sávok. Színek, sraffozás, vagy egyéb térkitöltő jelek.

Pontmódszer n Kisebb méretarányban a pont értékegységgé alakul n n Egyféle tematika ábrázolására célszerű

Pontmódszer n Kisebb méretarányban a pont értékegységgé alakul n n Egyféle tematika ábrázolására célszerű használni A pontok mérete minimális

Diagrammódszer n Különböző mennyiségi összetevők egyidejű bemutatása vagy időbeli változások szemléltetése n Több, egymással

Diagrammódszer n Különböző mennyiségi összetevők egyidejű bemutatása vagy időbeli változások szemléltetése n Több, egymással kapcsolatban álló adat ábrázolása

Kartogrammódszer n Pontos vonatkozási hely nélküli, felületre vonatkozó mennyiségi adatokat ábrázoljuk térbelileg hű formában

Kartogrammódszer n Pontos vonatkozási hely nélküli, felületre vonatkozó mennyiségi adatokat ábrázoljuk térbelileg hű formában n n Értékviszonyok ábrázolására Gyakran egységnyi területre vonatkoztatott

Izovonal-módszer n Folyamatosan változó földrajzi eloszlású jelenségek szemléltetésére n n Fontosak a kitöltő színek:

Izovonal-módszer n Folyamatosan változó földrajzi eloszlású jelenségek szemléltetésére n n Fontosak a kitöltő színek: harmonikus színsorok Álizovonalak is lehetségesek

Mozgásvonalak módszere n Tárgyak vagy jelenségek helyváltoztatásának ábrázolására alkalmazzuk n n Irány ábrázolására nyilat

Mozgásvonalak módszere n Tárgyak vagy jelenségek helyváltoztatásának ábrázolására alkalmazzuk n n Irány ábrázolására nyilat alkalmazunk A kitöltés utal a minőségre, a vastagság a mennyiségre

A tematikus térképszerkesztés általános elvei 18

A tematikus térképszerkesztés általános elvei 18

Színkategóriák számának meghatározása n Ne legyen túl sok szín – 6– 7 -nél több

Színkategóriák számának meghatározása n Ne legyen túl sok szín – 6– 7 -nél több szín nehezen átlátható (főleg projektoron, kinyomtatva) – Nehéz 10 elütő színt találni egy színárnyalatban – Sok az egy elemű színkategória (főleg a nagy értékeknél) – Cél a modellalkotás csoportosítás n Színek száma függ az elemszámtól (régiók számától) – Színkategóriák száma ≈ (elemszám+7)/5 – Kevesebb színkategória lehet

Színkategória-határok megállapításának szempontjai 1. 2. 3. 4. 5. n A színkategóriák nagyjából hasonló elemszámúak

Színkategória-határok megállapításának szempontjai 1. 2. 3. 4. 5. n A színkategóriák nagyjából hasonló elemszámúak legyenek (ne legyen üres kategória) egyenlő elemszámú csoportosítás (medián, tercilis stb. ) A kategóriák nagyjából azonos értéktartományonként következzenek egyenlő osztályközű csoportosítás Jelenjen meg bizonyos értelmezhető értéktartalom (pl. átlagfelettiség) kitüntetett értékekhez (pl. átlag) igazodó csoportosítás Könnyen értelmezhető kategóriahatárok kerek számokhoz igazodó csoportosítás Hasonló értékű régiókat ne válasszon ketté színkategória-határ adatsor jelentősebb töréseihez igazodó csoportosítás Nincs általános elfogadható recept a fenti szempontok kombinálása szükséges

1. Egyenlő elemszámú csoportosítás n Előny: – Minden kategóriához tartozik régió (méghozzá arányosan) inkább

1. Egyenlő elemszámú csoportosítás n Előny: – Minden kategóriához tartozik régió (méghozzá arányosan) inkább nagy elemszámnál n Hátrány: – Olykor erőltetett határok (pl. Bács-K és Borsod-A-Z között) – Eltérő értéktartományú kategóriák – Nem jelenik meg az átlag

2. Egyenlő osztályközű csoportosítás n Előny: – Kategóriák azonos intervallumonként következnek – Többféleképpen is

2. Egyenlő osztályközű csoportosítás n Előny: – Kategóriák azonos intervallumonként következnek – Többféleképpen is meg lehet határozni a határokat n Hátrány: – Nem minden kategóriához tartozik régió (pl. 11 -15 ezer €/fő) – Nem jelenik meg az átlag – Olykor erőltetett határok

3. Kitüntetett értékekhez igazodó csoportosítás n Előny: – Megjelenik bizonyos értéktartalom – Kategóriák általában

3. Kitüntetett értékekhez igazodó csoportosítás n Előny: – Megjelenik bizonyos értéktartalom – Kategóriák általában azonos intervallumonként következnek – Többféleképpen is meg lehet határozni a határokat n Hátrány: – Olykor erőltetett határok (pl. Hajdú-Bihar és Baranya között)

4. Kerek számokhoz igazodó csoportosítás n Előny: – Kategóriák általában azonos intervallumonként következnek –

4. Kerek számokhoz igazodó csoportosítás n Előny: – Kategóriák általában azonos intervallumonként következnek – Többféleképpen is meg lehet határozni a határokat n Hátrány: – Nem minden kategóriához tartozik régió (pl. 10 -15 ezer €/fő) – Olykor erőltetett határok

5. Adatsor jelentősebb töréseihez igazodó csoportosítás n Előny: – Minden kategóriához tartozik régió (ha

5. Adatsor jelentősebb töréseihez igazodó csoportosítás n Előny: – Minden kategóriához tartozik régió (ha nem is egyenletes megoszlással) n Hátrány: – Eltérő értéktartományú kategóriák – Nem jelenik meg az átlag

Színválasztás n Ne legyen benne fehér, fekete – Fehér: nincs adat, vizsgálaton kívüli, fekete

Színválasztás n Ne legyen benne fehér, fekete – Fehér: nincs adat, vizsgálaton kívüli, fekete feliratok miatt n n n Sokféle szín helyett egy vagy két színárnyalatai Irányultság legyen a színárnyalatok között Egy színárnyalatai: – Vagy sötét világos vagy világos sötét – (Sötét figyelemfelhívóbb válság- vagy a sikertérségekre akarunk fókuszálni? ) n Két színárnyalatai: – Vagy hideg meleg vagy meleg hideg – Két dimenzió: intenzitás (sötétség), irány (szín) – (Csak színesben látszik ritkábban használjuk inkább + és – értékeknél, pl. migráció) n Jelmagyarázat mindig fel legyen tüntetve

A hideg–meleg színezés hátránya n Hibás ábra

A hideg–meleg színezés hátránya n Hibás ábra