Teleplsfldrajz 1 Elads A teleplsfldrajz trgya alapfogalmai Vzlat

Településföldrajz 1. Előadás A településföldrajz tárgya, alapfogalmai

Vázlat • A településföldrajz tárgya, kialakulása, kutatási irányai. • A település fogalma, tulajdonságai, típusai. • A települések fejlődésének hatótényezői, – természetföldrajzi és – gazdasági-politikai tényezők. Irodalom: • Kovács Z. (2002): Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p. • Mendöl T. (1963) Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. 567 p. • Tóth J. (szerk) (1998) Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus, Pécs. 486 p.

A településföldrajz tárgya A településföldrajz a társadalomföldrajz egyik ága • • a települések kialakulásával, belső felépítésével (morfológiájával), társadalmi és gazdasági jelenségeikkel, a településhálózat térbeli rendjével, a településhierarchiával foglalkozik. • Két nagy ága a faluföldrajz és a városföldrajz.

A település fogalma • A település az emberek által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely • lakó- és gazdasági célú épületekből, valamint a • hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl. utak, hidak, közterek) áll. • A település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége (Mendöl Tibor).

Településhálózat, településhierarchia • A településhálózat egy földrajzi egység (ország, régió stb. ) településének összefüggő rendszere (településállomány). • A településhierarchia a településhálózat elemeinek funkcionális szempontból alá- és fölérendelt viszonya.

• Magyarország: 3145 település • Főváros (kerületek) • 22 megyei jogú város • 229 város • 2893 falu Főváros kerületek Falu Nagyözség Város Megyei jogú város Megyeszékhely

A településföldrajz kialakulása • A modern geográfia kezdetei: – Alexander von Humboldt (1769 -1859) – Karl Ritter (1779 -1859) • Korai előfutárok: – – Johnn Georg Kohl (1808 -1878) Friedrich Ratzel (1844 -1904) Alfred Hettner (1859 -1941) Ferdinand von Richthofen (1833 -1905) XX. század: a településföldrajz százada • August Meitzen (1822 -1910) • Wilhelm Arnolds (1826 -1883) • A nagy iskola: Otto Schlüter (1872 -1959), Kurt Hassert (1868 -1947), Robert Gradmann (1865 -1950) és Hugo Hassinger (1877 -1952). • Hans Bobek (1903 -1990) • Walter Christaller (1893 -1969)

A települések csoportosítása • • • A hasznosítás módja szerint: – állandó települések – ideiglenes települések (pl. nomád népek tábora). – Átmenet: állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt szezonális települések (pl. hegyi pásztorszállások, nyaralótelepek). A lakóépületek száma alapján – egy-két épületből álló magános vagy un. szórványtelepülések (pl. tanya, farm) és – több házból álló csoportos települések (pl. falu, város). A településhálózatban betöltött szerepkör alapján – központi funkcióval rendelkező (városok), és – központi funkció nélküli települések (falvak). • Gazdasági jellegük szerint – mezőgazdasági, – ipari és – szolgáltató funkcióra szakosodott (pl. üdülőhelyek, vasúti csomópontok) – tisztán lakófunkcióra épült alvótelepülések. • Méretük alapján (népességszám szerint) : – Óriásváros: 10 millió felett – világváros: 1 -10 millió – regionális központ: 500 ezer – 1 mill. – nagyváros: 100 -500 ezer – középváros: 20 -100 ezer – kisváros: 10 -20 ezer – óriásfalu: 5000 -10. 000 – nagyfalu: 2000 -5000 – kisfalu: 500 -2000 – aprófalu: 100 -500 – törpefalu: 100 alatt

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSÁRA, FEJLŐDÉSÉRE HATÓ TÉNYEZŐK 4 különböző tényezőcsoport: A. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK B. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK C. TÁRSADALMI TÉNYEZŐK D. POLITIKAI TÉNYEZŐK • Szerepük időről időre változott, A fokozatosan halványul, gyengül; B, C, majd D lép be fokozatosan.

A. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK • HELYI ENERGIÁK : Tér egy adott pontján található előny (kihasználható adottság), plusz fejlesztő előny, ha már odatelepült a város • HELYZETI ENERGIÁK: Valamilyen relatív földrajzi helyzetből adódó előny (fekvés). • ( Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Fodor Ferenc és Mendöl Tibor )

Helyi energiák Klasszikus helyi energiák • Domborzat – folyóterasz (árvízmentes térszínt jelent), végmorénasáncok, kárfülkék széltıl védett alsó részei, törmelékkúpok, réteglépcsők lábai • Víz – – • kezdetben létszükséglet (I. ivóvíz), ez vezetékek révén csökken, majd (II. ) nyersanyag , gazdaságserkentő tényező, ezután (III. ) energia, majd (IV. ) termálvíz szerepe miatt jelentős (pl: Zalakaros, Hévíz, Harkány) Ásványkincs – – ércek > középkori bányavárosok só > Parajd építőanyagok energia-lelőhelyek (szén, szénhidrogének) Modern helyi energiák • A táj szépsége – újkeletű, idegenforgalommal összeköthető • Történelmi események – nagy csaták > idegenforgalom (pl: Mohács, Waterloo, Kápolna)

Helyzeti energiák • Eltérő jellegű tájak érintkezése – hegyvidék-alföld között – talajtájhatár (eltérő talajok mentén kialakuló határok) pl: Hajdúság (kukorica, búza) – Nyírség (dohány, zöldség, gyümölcs) → csere: Debrecen – sivatag peremén (pl. Timbuktu, Kartúm, Jarkend) – tengerpartok – vásárvonal pl. Alföld - Kisalföld, Felvidék, Erdély, Dunántúl → , jelentős piacterek; gazdálkodásbeli eltérés → 2 vagy több táj termékeinek cseréje • Homogén tájak központja – – – • medencék földrajzi középpontja, pl: Kárpát-medence → Budapest; Ile de France → Párizs; Londoni-medence → London; Klagenfurt; Tapolca; Balassagyarmat szárazulat (árvízmentes térszín), pl: kiskunvárosok, Tiszafüred, Kunszentmárton tengeri sziget középpontja, pl: Ciprus, Korfu, Madagaszkár Kedvező forgalmi helyzet A földrajzi tér leküzdése a középkortól fontos, de szerepe a hajózás és a vasút megjelenésével erősödött. – folyami átkelıhely > Buda, Pest, Győr, Szolnok (ezekből lesznek később a hídivárosok) – szárazföldi folyótorkolat pl. Lyon, Szeged – tengeri folyótorkolatok (tölcsértorkolat volt előnyösebb, ma már mindegy) pl. Bréma, Hamburg – tengeröböl pl. Rijeka – tengerszoros, pl. Isztambul, Dover, Gibraltár – földszoros, pl. Szuez, Korinthosz – árok, völgyek kijárata pl. Tatai-, Móri-, Pilisvörösvári-árok – vasúti csomópont pl. Szolnok, Nyíregyháza – határátkelő pl. Záhony

VÁSÁRVONALAK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN • Forrás: Kovács Zoltán: Népesség és településföldrajz

Tengeri folyótorkolat

A helyi és helyzeti energia kapcsolata A HELYI ENERGIA ÉS A HELYZETI ENERGIA NEM JELENNEK MEG ILYEN ELKÜLÖNÜLTEN, A TÉRBEN ÖSSZEADÓDNAK, EGYMÁST ERŐSÍTIK pl: Buda + Pest számos helyzeti és helyi energiával rendelkezik → vásárváros, folyami átkelőhely, medence középpontja, →folyóterasz, víz megléte (ivóvíz, ipari víz), környező hegységek építőanyaga, táj szépsége

B. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK • Az ipari forradalomtól kezdve erősödik meg igazán a szerepe, • eleinte az ásványkincs lelőhelyek (szén, érc) lendületet adnak a városfejlődésnek → ipari üzemek • közé út-, és vasúthálózat épül → nagyvárosok létrejötte. • 1970 -es, 80 -as évektől az ipar szerepe lecsökken, DE(!) nem szűnik meg, • azonban megnő a tercier funkció(k) szerepe

C. TÁRSADALMI TÉNYEZŐK • Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe. • Ahol a társadalom összetétele kedvezőbb – pl. fiatalos korszerkezet, – magasabb átlagos iskolai végzettség (→ magas kvalifikációs szint), – kedvező etnikai összetétel (→ etnikai összecsapástól” mentes környezet) a jellemző, ott • a városfejlődés is dinamikusabb.

D. POLITIKAI TÉNYEZŐK • Az abszolutizmusig az uralkodók döntik el a „város-nem város” kérdést. • A XX. sz. -ban a politika tudatosan belenyúl a térbe (egyik • város fejlődését támogatja, másikét nem) – pl. szocialista városok létrehozása (pl: Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros=Tiszaújváros), – fejlesztése (pl: Ózd, Tatabánya); – a többi várost nem támogatják (pl: Esztergom, Balassagyarmat). • OTK 1971: Magyarország összes települését kategorizálják: – központi funkcióval rendelkező települések (ezeket hierarchiába sorolják be • 1. felsőfokú kp. • 2. középfokú kp. • 3. alsófokú kp. ) – központi funkcióval nem rendelkező települések • de pl. angliai újvárosok is !