Tanulsi technikk ltalnos bevezet Mi a tanuls s
Tanulási technikák Általános bevezető
Mi a tanulás és miért is kell tanulnunk? n n a tanulás viszonylag tartós viselkedésváltozás, mely nem mindig nyilvánul meg Bizonyos változások kizárhatók: betegség, drog, érési változások, sérülés csak átmeneti változás változó környezet és adaptáció az evolúció hatása a tanulásra: minél értelmesebb a faj, annál több időre van szükség, hogy az egyed elsajátítsa a fajra jellemző viselkedésmintákat adaptációs szempontból létezhet: • obligát tanulás • fakultatív tanulás
A tanulás formái n n n egyes tanulási formák automatikusak: pl. nyálazás az étel látványára, félig automatikusak, pl. úszástanulás, nyelvtanulás, nem automatikus, pl. sakktanulás imprinting habituációs tanulás asszociatív tanulási formák: • klasszikus kondicionálás • operáns kondicionálás komplex tanulás
Az imprinting n n követési reakció, egy korai, gyors és mély bevésődés (Lorenz) a születés utáni szenzitív periódusban alakul ki, mely rövid időre korlátozódik a kioltásnak ellenáll a bevésés hatékonyabb, ha rövid időközökkel többször látja az újszülött állat a bevésődött állatot vagy tárgyat
A habituációs tanulás n n a habituáció-diszhabituáció latens tanulási forma igen korán kimutatható, újszülöttek és csecsemők könnyen habituálódnak
A klasszikus kondicionálás n n n alapvető tanulási forma a hívóingerre a válasz mindig bekövetkezik a tanulás során egy semleges ingert és egy feltétlen ingert többszörösen társítunk, melynek eredményeként létrejön a tanulás (Pavlov)
Pavlov kondicionáló kísérletei n Az emésztés vizsgálatától a tanulás felfedezéséig: • a gyomorba helyezett táplálék nem eredményezett elegendő szekréciót • az emésztőnedv szekréciója a táplálék látványára is elkezdődött • a nyálazás a kísérletvezető látványára is beindult
Pavlov kísérleti berendezése
A klasszikus kondicionálás alapterve n n ucs - feltétel nélküli inger ucr - feltétel nélküli válasz cs - feltételes inger cr - feltételes válasz
Hétköznapi példa a klasszikus kondicionálásra villámlás dörgés villámlás összerezzenünk
n n n megerősítés: a semleges ingert követő feltétel nélküli inger alkalmazása próba: a feltételes és feltétel nélküli inger együttes bemutatása kioltás: a megerősítés sorozatos elmaradása a feltételes válasz kimaradását (gátlását) eredményezi. A spontán kiújulás bármikor visszatérhet. generalizáció: amikor a feltételes választ az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltják diszkrimináció: az eredeti ingerek szelektív megerősítése szelektív válaszhoz vezet. Pl. Pavlov az ellipszis és kör diszkriminációjának kísérlete kutyáknál.
Az operáns kondicionálás n n az o. k. -ban a tanulás az organizmus valamilyen cselekvésének az eredménye a választ ezért tanuljuk meg, mert annak következményei vannak a kondicionálás során az organizmusnak valamit tennie kell! szerepe van benne a személy involválódásának, motivációjának
A klasszikustól az operáns kondicionálásig n n n Thorndike (1931), elmélete átmenet a klasszikus és operáns kondicionálás között a „problémaketrec”: macska bent, hal kint, az ajtó szerencsével nyitható ezért próba-szerencse tanulás ebben a tanulási helyzetben a véletlennek is szerepe van
n n a megfigyelés: a macska először véletlenül nyitja ki az ajtót, majd egyre gyakrabban sikerül ezt megtennie törvények: • gyakorlás t. : ha két esemény időben egymáshoz közel fordul elő, akkor megtanuljuk a köztük lévő kapcsolatot • effektus t. : ha egy cselekvést (+) megerősítés követ (jutalom), akkor ez növeli a viselkedés jövőbeni megjelenésének gyakoriságát. A viselkedést annak következményei irányítják.
A neobehaviorizmus és az operáns kondicionálás n n n B. F. Skinner és a viselkedéslélektan előretörése a mentális esemény csupán a viselkedés egy formája a belső állapotok szubjektívek és közvetlenül nem mérhetőek
n n n erőteljesen befolyásol minket az, hogy mi történik a környezetünkben a Skinner-doboz: a pedál és táplálék ha az állat megtanulja, hogy a pedál lenyomásával táplálékhoz jut, akkor egyre gyakrabban nyomogatja azt
Megerősítések Potenciálisan elsődleges megerősítők Potenciálisan másodlagos megerősítők Általában pozitív (kapsz) - megszerzés Étel Víz Szex Alvás Érzékleti inger Pénz Rang Státusz Tisztelet, megbecsülés Elfogadás Általában negatív (elvesznek) - elkerülés Fájdalom Áramütés Magas hőmérséklet Erős zaj Kinevetés, gúnyolás Személyes tér megsértése Alacsony önbecsülés Kizárás valamiből
n n pozitív megerősítés: a válasz utáni megerősítés növeli a válasz újólagos előfordulásának valószínűségét (jutalom) negatív megerősítés: ha a személy valamilyen választ produkál, akkor valami kellemetlen, negatív dolog megszűnik. pl. lenyomja a pedált, hogy az áramütés megszűnjön, tehát a pedálnyomás megerősítőként hat büntetés: más mint a negatív megerősítés, mert ez esetben a viselkedéshez egy averzív, kellemetlen következményt kapcsolunk kioltás: a megerősítés hiánya, a frusztráció következménye
A büntetés n n a leggyakrabban használt viselkedésmódosító módszer, bár nem eredményezi konzisztensen a nemkívánt viselkedés megszűnését A nemkívánt viselkedés fennmaradásának okai: • a büntetett viselkedés önmagában jutalmazó jellegű • a viselkedés a személy felindult állapotában történik. pl. a halálbüntetés nem csökkenti a gyilkosságok számát • a kioltott viselkedés nem tűnik el teljesen. pl. visszaeső bűnözők
Hatékony büntetési módszerek n n alternatív válasz: a pozitív viselkedést vonzóvá kell tenni a büntetéssel párhuzamosan konzisztens büntetés: a leghatékonyabb, hogy a nemkívánt viselkedést a megjelenés után mindig büntetjük, következetesen azonnali büntetés: ha sok idő telik el a vislekedés és büntetés között, akkor a büntetés nem hatékony megfelelő, arányos büntetés: meg kell magyarázni a viselkedés miért helytelen, illetve ne csak ekkor figyeljünk oda a büntetettre
Problémák a büntetéssel kapcsolatban n n az erős büntetés agressziót vált ki a büntetettből, vagy tehetetlenséget a büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést a büntetés metódusa lemásolható, utánozván az agresszivitás nő a szorongó személy „kívánhatja” a büntetést, mert ezáltal csökkenti belső szorongását
Megerősítési tervek n n folyamatos megerősítés: a kívánt viselkedést mindig megerősítjük. Új választanuláskor ez a leghatékonyabb. részleges megerősítés: a megerősítés nem követi minden alkalommal a viselkedést (válasz- és időarány)
n részleges megerősítési tervek • rögzített válaszarány: a megerősítés meghatározott számú helyes viselkedést követ (pl. három pirospont jegyre váltható) • változó válaszarány: változó számú választ erősítünk meg (pl. vadászó oroszlán, vagy „félkarú rabló”) • rögzített időarány: meghatározott, állandó idő után kapja az alany a megerősítést (pl. hétvégén magaviseleti értékelő) • változó időarány: az alany nem tudja, hogy mennyi idő után kap megerősítést (pl. a horgász dugója nem azonos időként tűnik el)
Operáns kondicionálás az oktatásban n n Skinner és a programozott oktatás: a programok az ingerek olyan szerveződései, melyek a kívánatos eredmény fele visznek (terminális viselkedés) a tanítás technológiája: • apró lépések megerősítése • a megerősítés az egyes lépések teljesítésétől függ • lineáris vagy elágazó programok n
A komplex tanulás n n a hangsúly nem az asszociatív kapcsolatokon van az inger lényeges, de a válasz a kontextustól és a memóriában tárolt kognitív információktól függ
Belátásos tanulás n Köhler (1917): csimpánz, ketrec, banán, bot kísérlet • a csimpánz átszervezi az észlelési keretet • a csimpánz nem választ tanul, hanem eszköz-cél relációt (viszonylatot)
A belátásos tanulás ismérvei n n n hirtelen felfedezett megoldás (ahaélmény) a transzfer képessége, azaz a tanulás átvihető analóg helyzetekre „mentális próba-szerencse” módszer, ezért tűnik hirtelennek a felismerés
n Lewin mezőelmélete, alaklélektani megközelítés • az élettér: ahhoz, hogy megértsük a személynek a környezetére adott reakcióit ismerni kell életterét: fizikai és pszichológiai környezet, idő, motivációk, minden ami az egyén életterébe tartozik • valencia vagy felszólító jelleg: az egyén szükségállapotától függ, hogy mire fog reagálni • a megfigyelés nem korlátozódhat külső megfigyelésre, „szubjektívnek kell lenni”
Látens tanulás n n n a tanulás nem valamilyen specifikus cél vagy szándék miatt történik, sokszor „rejtett” marad a viselkedésváltozás Tolman és Hansik (1930): a patkány a labirintust akkor is megtanulja, ha nincs táplálék benne. Az lapvető drive-okon túl az exploráció igénye is mozgat, az egyszerű kíváncsiság a puszta exploráció is hatékony, ám még hatékonyabb a kognitív kíváncsiság motiválta tanulás: ha lelkes a kísérletvezető a személyek többet tanulnak (! az érzelmi involváltság szerepe a tanításban)
Tolman – látens tanulás megerősítés a 11. naptól folyamatos megerősítés Ha egy jóllakott patkányt teszünk a labirintusba, hogy szabadon szaladgálhasson, akkor kiéheztetve hamarabb találja meg a táplálékot, mint a labirintusban járatlan patkányok – tanulás azonnali megerősítés nélkül is lehetséges
A látens tanulás ismérvei n n n a tanulást nem demonstrálja a viselkedés a tanulás pillanatában jutalom nélkül megy végbe amikor a megfelelő jutalom feltűnik, hirtelen használni lehet
Tanulási stratégiák a stratégia komplex ismeret elsajátításának tervezésére és szervezésére vonatkozik Három alaptípus: - mélyrehatoló tanulási stratégia: a dolgok megértésére törekszik, összefüggések megragadása, rendszerszemlélet dominál n
- szervezett tanulás stratégia: rendszeresség jellemzi, a jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül - mechanikus tanulási stratégia: részletek megjegyzésére épül, pontosságra törekszik és szöveghűségre
Viselkedésmeghatározó működések n n n a viselkedésnek eltérő belső komplexitást feltételező irányítórendszerei vannak a tanulási formák bonyolultsága nő a komplexebb tanulási formákkal csökken a függés az ingerektől, s növekszik a belső szerveződés, s ezzel a szervezet által teremtett múltbeli kontextusok szerepe
Eltérő bonyolultságú tanulási működések Szerveződési elv Jelleg Folyamat Hajlékonyság Meghatározottság Szerveződés Feltétlen reflexek Egyedi hatás Automata válasz Merev Determinált Szinaptikus Feltételes reflexek Egyedi hatás Nyílt válasz Hajlékony Determinált Biológiai Emlékek Epizodikus múlt Hatás nyoma Hajlékony Valószínűségi Képzet Gondolatok A múlt rendje Modellalko- Hajlékony tás Tartalmában hajlékony Séma, kép, kijelentés Kulturális rendszerek Átfogó rend Elméletkialakítás Is-is Elmélet Beállítandó
- Slides: 39