Tancsok a kzpszint rsbeli rettsgihez trtnelembl 180 perc

Tanácsok a középszintű írásbeli érettségihez történelemből

• 180 perc • Történelmi atlaszt + helyesírási szótár • I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok – 50 pont • II. Szöveges (kifejtendő) feladatok – 50 pont

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok • Egyértelmű válaszokat adj egyértelmű jelölésekkel! • A feladat ismertetése után a forrásokra vonatkozó kérdéseket olvasd el, majd a forrást! • A forrásokban jelölések használata ajánlott: aláhúzások, bekarikázások stb.

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok • néha a „sorok között” kell megtalálni a választ • Csak a feltett kérdésre válaszolj a lehető legtömörebb formában, a kihagyott helynek megfelelően! • Ne lépd túl a rendelkezésre álló helyet! • Csak annyi válaszelemet írj, amennyit a feladat kér!

Szöveges (kifejtendő) feladatok Két típusú kifejtendő feladatot tartalmaz a feladatlap: • problémamegoldó (rövid) feladat: 100 -130 szóban (12 -16 sor) szerkesztett szövegben kell megoldani (egyetemes történelem) • elemző (hosszú) esszé: 210 -260 szóban (26 -32 sor) szerkesztett szövegben kell megoldani (magyar történelem)

Szöveges (kifejtendő) feladatok • 2 rövid (egyetemes) és 2 hosszú (magyar) esszé közül lehet választani kettőt: • 1 rövidet • 1 hosszút • a két választott feladat nem vonatkozhat ugyanarra a történelmi korszakra (az egyik 1849 előtti, a másik 1849 utáni korszakra vonatkozzon) • FONTOS A JÓ FELADATVÁLASZTÁS

Szöveges (kifejtendő) feladatok • Források használatával, értelmezésével és értékelésével + saját ismereteinek segítségével önálló szöveget kell alkotni. • A felvetett problémát célirányosan, de több szempontból (problémaközpontúan) kell megoldani.

Rövid esszé Szempontok Feladatmegértés globális értékelés Elérhet ő pont 2 Tájékozódás térben és időben T 1 idő T 2 tér 1 1 Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 2 K 1 általános és konkrét fogalmak K 2 nyelvhelyesség Ismeretszerzés, a források F rögzítés (1) megállapítás (2) használata Eseményeket alakító tényezők E 1 rögzítés (1) megállapítás feltárása, kritikai és (2) problémaközpontú E 2 rögzítés (1) megállapítás gondolkodás (2) Összesen 2 3 3 3 17

Hosszú esszé Szempontok Feladatmegértés globális értékelés Tájékozódás térben és időben T 1 idő T 2 tér Kommunikáció, a szaknyelv K 1 általános fogalmak alkalmazása K 2 konkrét fogalmak K 3 nyelvhelyesség Ismeretszerzés, a források használata Elérhető pont 2 2 2 F 1 rögzítés (1) megállapítás 3 (2) F 2 rögzítés (1) megállapítás (2) 3 F 3 rögzítés (1) megállapítás (2) 3 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás E 1 rögzítés (1) megállapítás 3 (2) E 2 rögzítés (1) megállapítás 3 (2) E 3 rögzítés (1) megállapítás (2) 3

Szöveges (kifejtendő) feladatok • Érdemes az esszé megírása előtt rövid vázlatot készíteni (fontos nevek, helyek, fogalmak, események, időpontok). • Érdemes ellenőrizni, hogy a fenti szempontoknak megfelel-e a válasz. • Érdemes kiemelni vagy aláhúzni a forrás fontos információit – azonosítsuk a közöttük lévő logikai kapcsolatokat

Szöveges (kifejtendő) feladatok • Az esszét tagolni kell: • bevezetés (térben és időben való elhelyezés, felvezetés, felhívni a figyelmet a feladat lényegére, érdekességére), • tárgyalás – annyi részre tagoljuk, ahány kérdésre válaszolunk, • befejezés (összegzés – újból kihangsúlyozzuk a téma leglényegesebb összefüggéseit VAGY zárszó – új összefüggések megfogalmazása, a téma következményei, saját vélemény és felmerült kérdések leírása). • FIGYELJÜNK AZ ARÁNYOKRA!

Rövid esszé • pontos, tényszerű ismertetés • már az első, bevezető mondatban el kell helyezni időben és térben az eseményeket • minden fontos információ szerepeljen a szövegben • ne lépd túl a megszabott keretet • a végén összegzés, a kérdésben felvetett problémára kell válaszolni

Hosszú esszé • van lehetőség a bővebb kifejtésre – azonosítsuk a részfeladatokat • a szerkesztés ne legyen aránytalan • használd fel az összes forrást, a megfelelő szakszavakat • történelmi folyamat bemutatása esetén figyelj az ok-okozati összefüggések időrendi bemutatására • ne legyen túl sok bekezdés – az szétdarabolja a szöveget • végén összegzés vagy emeld ki a téma legfontosabb megállapítását

Mintafeladat – rövid esszé A feladat az első világháborúval kapcsolatos. Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az Osztrák–Magyar Monarchia hadba lépésének körülményeit! (A hadműveletekről nem kell írnia. ) Használja a középiskolai történelem atlaszt! (rövid) „Az a rendelkezésem, amellyel Boszniában és Hercegovinában teljesített háromévtizedes áldásos békemunka után ezekre az országokra kiterjesztettem uralkodói jogaimat [vagyis 1908 -ban Bosznia–Hercegovina a Monarchia része lett], Szerbiában a féktelen szenvedély és elkeseredett gyűlölet kitöréseivel fogadtatott […] Nem teljesült az a reménység, hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormányomnak hosszú tűrését és békeszeretetét […]. Mindig magasabb hullámokat vet az Ellenem és Házam ellen érzett gyűlölet. Mindig leplezetlenebbül lép előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetartozó [szerbek lakta] területek elszakítására irányul. ” (Ferenc József „Népeimhez” című kiáltványa, amely a hadüzenet napján jelent meg)

Műveletek tartalmak Pont Feladatmegérté A vizsgázó alapvetően az első világháború kirobbanásának körülményeit (az Osztrák–Magyar 0– 2 s Monarchia hadba lépését) mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás T Rögzíti, hogy a Monarchia trónörököse (Ferenc Ferdinánd) ellen Szarajevóban / Bosznia 0– 2 térben és Hercegovinában követtek el merényletet, és a hadüzenetre 1914 nyarán (július 28 -án) került sor. időben Kommunikáció, K 1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. merénylet, 0– 2 a szaknyelv ultimátum, hadüzenet, világháború. alkalmazása K 2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos 0– 2 nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Ismeretszerzés, F Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a Monarchia és Szerbia között Bosznia–Hercegovina 0– 3 a források annektálása miatt alakult ki ellentét, Ferenc József a szerbek ellenséges magatartásával használata indokolta a két ország között kialakult feszültséget, veszélyben látta a Monarchia területi egységét), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a Monarchia megakadályozta a balkáni szerb terjeszkedést / a délszláv államszövetség létrehozását, Ferenc József a szerb kormányra hárította a felelősséget a háború kirobbanása miatt, a szerb nacionalizmust tette felelőssé a háborúért). Eseményeket E 1 Rögzíti a Monarchia trónörökösének (Ferenc Ferdinándnak) a meggyilkolását, és tesz egy 0– 3 alakító érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a trónörökös egy hadgyakorlatot tekintett meg, a tényezők merénylet mögött szerb nacionalisták álltak, a merénylet után a Monarchia ultimátumot adott feltárása, Szerbiának / Szerbia függetlenségét sértő követeléseket fogalmazott meg). kritikai és E 2 Rögzíti, hogy a Monarchia hadat üzent Szerbiának, és tesz egy érdemi megállapítást erre 0– 3 problémaközpo vonatkozóan (pl. Szerbia visszautasította a függetlenségét sértő ultimátumot, Tisza István / a magyar kormány kezdetben elutasította a hadüzenetet, a hadüzenet kérdésében az uralkodóé ntú gondolkodás volt a döntő szó, a Monarchiát Németország biztatta a hadüzenetre, Oroszország a támogatásáról biztatta Szerbiát, az európai hatalmak néhány héten belül hadat üzentek egymásnak, a szövetségi rendszerek szembenállása miatt kirobbant az első világháború). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is.

Az első világháború az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbiának küldött hadüzenetével (1914. július 28. ) T, idő vette kezdetét. A Monarchia és Szerbia viszonyának elmérgesedése vezetett ahhoz, hogy egy szerb nacionalista meggyilkolta a Monarchia Szarajevóba T, tér látogató trónörökösét, Ferenc Ferdinándot, ami miatt a Monarchia ultimátumot küldött Szerbiának. Az ultimátum Szerbia függetlenségét sértő feltételeket tartalmazott (például a merénylők felkutatására vonatkozóan). E 1 A szerb kormány, – amelyet Oroszország a támogatásáról biztosított –, visszautasította az ultimátumot. Ezt követően került sor a hadüzenetre, amellyel kapcsolatban a döntő szót az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, Ferenc József mondta ki. E 2 Kiáltványában a szerbek ellenséges magatartásával indokolta a hadüzenetet, a belgrádi kormányra hárítva ezzel a felelősséget. F A casus belli tehát a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet volt, amely után Ferenc József hadüzenetével vette kezdetét az első világháború, amely 1918 -ig tartott.

Feladatmegértés, tématartás • a feladat, téma azonosítása – a megadott problémáról, témáról, korszakról kell írni • tématartás, lényeg kiemelése – lényegre törően a feladatban felvetett problémára kell koncentrálni • a konkrét és általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott legyen • Ne térj el a megadott feladattól!

Tájékozódás térben és időben • érdemes a bevezetésben írni róla • az adott problémát el kell helyezni – mikor és hol volt jellemző az adott történelmi esemény, probléma • évszámok: zárójelben vagy mondatba fűzve (ha nem tudjuk, akkor évszázad vagy évtized pontosítása) • segítséget jelenthet a történelmi atlasz

Szaknyelv alkalmazása • a megíráskor gondold át, hogy milyen a korszakhoz, témához kapcsolódó szakkifejezéseknek, fogalmaknak kell szerepelni az esszében – ezeket építsd bele a válaszba • fontos, hogy a fogalmakat helyesen használd

Források használata • nézd meg a forrás címét, szerzőjét, keletkezésének időpontját – ez segít abban, hogy a téma mely eleméhez kapcsolódik a forrás • a forrásból egy témához kapcsolódó lényegi elemet kell kiemelni, saját szavaiddal megfogalmazva (rögzítés) • a forrás szövegét kimásolni, az esszébe átmásolni TILOS • Ezt követi a megállapítás, ami a rögzített tény egy fontos okának, következményének vagy jelentőségének megvilágítása • sok esetben a szó szerinti értelmezés nem visz közelebb a probléma bemutatásához – forráskritikai eszközökkel kell élni, a sorok között kell olvasni • nevezd meg a forrást, ha utalsz rá (pl. törvényszöveg, grafikon, karikatúra stb. )

Eseményeket alakító tényezők feltárása • saját ismeretek bemutatása a témáról + a feladatnak megfelelő szempontok alapján több oldalról megközelíteni • tartalmi mélység, kifejtettség – a megállapításoknak és következtetéseknek megfelelően összetettnek kell lenniük, legyenek a probléma szempontjából relevánsak • történelmi események okainak, következményeinek feltárása + példák + feltételezések megfogalmazása • rövid esszé: 2 -3 legfontosabb szempont kiválasztása • hosszú esszé: több szempontból, de végig a kérdésben meghatározott problémára koncentrálva tárja fel az eseményeket alakító tényezőket

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség • válaszod legyen koherens, tagolt, arányos • figyelj a helyesírásra és a nyelvhelyességre – használd a helyesírási szótárt • a kerettantervben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők • olvasd át elkészített esszéidet, javítsd ki a hibáidat

• Kerüld el a nagyon éles véleménynyilvánítást! • Egy történelmi kérdésnek inkább sokrétű, több szempontú és lehetőleg forrásokon alapuló elemzését várják el tőled. • Állításaidat érvekkel és a megadott forrásokkal, illetve azok elemzésével támaszd alá! Ügyelj a logikai rendre! • A befejezésben utalj a téma, probléma jelentőségére!

Ellenőrzés • A megadott témát fejtettem ki a megadott terjedelemben? • Ésszerű és áttekinthető módon fogalmaztam? • Térben és időben elhelyeztem a témát? • Utaltam a téma történeti előzményeire? • Felhasználtam és jól értékeltem a megadott források információit?

Ellenőrzés • Kellően kidomborodnak a fő megállapítások és problémaközpontú az írás? • Ezek alá vannak támasztva forrásokkal, érvekkel? • Felhasználtam egyéb, a korszakkal kapcsolatos ismereteimet, illetve a történelmi atlaszt? • Összefüggő a szöveg, nem csapongó? • Helyesen alkalmaztam a szaknyelvet és jó a helyesírásom?

A szöveges feladatok megoldásának munkamenete • 1. Helyezd el térben és időben a feladatban megjelölt problémát! • 2. Használd föl a feladat megértéséhez a forrásokat, a történelmi atlaszt! • 3. Gyűjtsd össze azokat az általános fogalmakat, illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat, amelyekkel az adott probléma bemutatható! • 4. Építsd be a fogalmazásba a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! • 5. Ha szükséges, készíts vázlatot, illetve piszkozatot!

A szöveges feladatok megoldásának munkamenete • 6. Tárd föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! • 7. Fogalmazz meg feltételezéseket, magyarázatokat! • 8. Építsd be mondanivalódba önálló ismereteidet, nézőpontjaidat, véleményedet! • 9. Ügyelj arra, hogy mondataid világosak legyenek! • 10. Szerkeszd meg szövegedet és figyelj a helyesírásra!

Forráselemzés • 1. a szöveg figyelmes elolvasása • 2. lényeges részek kiemelése (csak a legfontosabb szavakat húzzuk alá) • 3. logikai vázlat készítése • 4. a szerző viszonyának feltárása az általa írt témához • 5. ne az általunk tudott vagy tudni vélt ismereteket akarjuk kiolvasni a szövegből

Forráselemzés 2 • 6. alkalmazzunk forráskritikát – lehetőséget ad más megközelítések bemutatására, a szövegben lévő ellentmondások, elhallgatások és torzítások feltárására • 7. forrás részletes elemzése – a logikai vázra és a saját tudásra épüljön, nézeteinket indokoljuk is • 8. forráshivatkozások – a szöveg egy részének idézése vagy a szöveg lényegének saját szavainkkal való megfogalmazása (de utalni kell a szerzőre)

Forráselemzés 3 • Mit kell tudnunk a forrásról? : Mi a forrás műfaja? Ki a szerzője? • Milyen információk olvashatók ki a forrásból? • Mi a jelentősége annak, amiről a forrás hallgat, illetve amiről ellentmondásos dolgokat állít? • Milyen további következtetést vonhatunk le a forrásból? • Minek érdemes utánanézni a szereplők sorsáról, amit nem tudhatunk meg a forrásból?

Képelemzés • Milyen jellegű a kép (pl. karikatúra, festmény, fénykép, rajz, portré, plakát stb. ), miért éppen ezt a formát választhatta a szerző, alkotó, volt-e a választásának alapja, célja, indoka? • Milyen célból készülhetett a kép? • Melyik történelmi korszakra vonatkozik? - a képen látható elemek alapján bizonyítsuk ezt • Melyik országra, régióra, térségre, földrajzi területre vonatkozik? – igazoljuk állításunkat • a képen látható információk leolvasása

Képelemzés 2 • Milyen mögöttes tartalmat, üzenetet hordoz a kép? (nem látható háttérinformációk leolvasása) • Mikor és hol élt a kép készítője? Milyen eszközökkel éri el a kívánt hatást? • a kép alkotójának viszonya a témához, • a kép által bemutatott történelmi jelenség elemzése

Propagandakép elemzése • Mit kíván propagálni a kép? • Milyen eszközökkel éri el az alkotó ezt a hatást? • Milyen tematikához sorolható? (pl. politikai, társadalmi, gazdasági, szociális jellegű? ) • Milyen szimbólumok játszanak közre a propaganda kifejtésében? • Milyen történelmi szituációban keletkezett? Milyen szándék, érdek sarkallhatta a propagandakép készítőjét, kiadóját a mű publikálásakor?

Propagandakép elemzése 2 • Milyen jellegzetes jegyeket fedez fel a háttérben, a motívumokban, a szimbólumokban, a részletekben? • Ezek a jegyek egymással hogyan függnek össze, milyen üzenetre fűzhetők fel? • Mely motívumok, szimbólumok a leghangsúlyosabbak? Miért építette az alkotó ezekre az elemekre a művét, és miért nem választott más elemet?

Karikatúra elemzése • Mely korszakra vonatkozik? - igazolás • Mely országra, régióra, térségre vonatkozik? • Milyen témát karikíroz a tárgyalt kép? Milyen szerepe, jelentősége volt az adott korszakban ennek a témának? • Mennyiben tudja a karikatúra szerzője objektíven láttatni a tárgyalt jelenséget, történeti problémát?

Karikatúra elemzése 2 • Melyik (politikai, gazdasági stb. ) felet (pl. kormánypárt, ellenzék, kisebbség stb. ) szolgálja a karikatúra? Mennyiben bizonyul hatékonynak az eredendő szándék? • Minősítse a kifejezésmódot, pl. ironikus, tartalmilag adekvát, frappáns, az adott korszakhoz illeszkedő, gondolatébresztő stb.

Térképelemzés • a térképen ábrázolt jelenségek gondos megfigyelése, beazonosítása • a témával kapcsolatos történelmi ismeretek felidézése • Milyen típusú a forrás, mi a forrás műfaja? • Milyen tematikájú az adott térkép? Milyen korszakra vonatkozik? (indoklás) • Milyen térségre vonatkozik? Milyen jelenséget, folyamatot hivatott bemutatni? • Milyen információk olvashatók le a térkép(ek)ről? • Milyen következtetéseket vonhatunk le a térkép adataiból? • Milyen jelmagyarázat segíti a tájékozódást, a térkép értelmezését?

Térképelemzés – hadi események • Melyek a fő- illetve mellékhadszínterek? • Mi a szemben álló felek haditerve? • Mire utalnak a csapatmozgások: átkarolás, bekerítés, biztosítás, elterelés, visszavonulás? • Miben áll az ütközet jelentősége, illetve az adott szituációban mi számíthatott sikernek? Az ellenfél megsemmisítése vagy csupán az ellenfél megakadályozása a további előrenyomulásban?

Ábra, grafikon és diagram elemzése • logikai kapcsolatok és a szakmai háttér feltárása, szabályszerűségek feltárása • hiányzó tények feltárása, az adatsorok mögötti történelmi folyamatok kifejtése • jelezni kell a kulcsfontosságú változásokat (változások ténye, szférája – milyen területen, iránya, tendenciája, mértéke) • több adatsor esetén vessük őket össze valamilyen szempont alapján • adjunk választ az okokra, a következményekre, értelmezzük a történéseket, szolgáljunk előrejelzésekkel

Ábra, grafikon és diagram elemzése • Mit kell tudnunk a forrásról? • Milyen információk olvashatók le a forrásról? • Milyen következtetéseket vonhatunk le az adatokból? • Milyen kérdések merülhetnek még fel, amelyekre nem kaphatunk választ a forrásból, de érdemes lehet utánanézni?

Ábra, grafikon és diagram elemzése • Milyen gazdaságpolitikai elv ismerhető fel a változások hátterében? (pl. merkantilizmus, szabadversenyes kapitalizmus) • adókkal kapcsolatos forrás esetén: Ki, kinek, mennyi adót fizet? Milyen formában teljesítik az adófizetők a szolgáltatásokat? (pénzbeli, termény-, munkajáradék) Milyen az adó jellege? (állami, egyházi, földesúri, vármegyei stb. adó) • Milyen szerepet játszanak az adók az adott állam gazdasági életében? (pl. gazdaságélénkítő jellegűek, kizárólag állami érdekeket szolgálnak stb. )

Ábra, grafikon és diagram elemzése • Melyek a felismerhető tendenciák, milyen gazdasági, demográfiai, kulturális folyamatokra lehet következtetni belőlük? • Melyek voltak a korszak fő történelmi folyamatai, illetve a korszakra jellemző szellemi áramlatai?

Tárgyi emlékek elemzése • Mit kell tudni a forrás eredetéről? • Mi a forrás „műfaja”? • Milyen információk olvashatók le a tárgyról? • Milyen következtetéseket vonhatunk le a forrásból?

Építészeti emlékek értelmezése • Mit kell tudnunk a forrásról? : Mi a forrás „műfaja”? Hol, mikor készült? Mennyi idő alatt? Mekkora a mérete? • Milyen információk olvashatók ki a forrásból? • Milyen következtetések vonhatók le a forrásból? • Hogyan segíthet egy forrás értelmezésében egy adott kultúra történek, világképének ismerete? • Milyen kérdés vethető fel az épülettel kapcsolatosan?