Talajjavts Talajjavts fogalma Talajjavtsnak neveznk minden olyan eljrst

Talajjavítás

�Talajjavítás fogalma: Talajjavításnak nevezünk minden olyan eljárást amely valamely talajhiba megszüntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja. • Talajhibának nevezzük a talaj azon kedvezőtlen tulajdonságait amelyek a talaj termőképességét csökkentik

A talajjavítás módszereit 3 csoportba sorolhatjuk: 1 Fizikai talajjavítás 2 Kémiai talajjavítás 3 Biológiai talajjavítás Használat előtt figyelembe kell vennünk hogy ezek a módszerek hatással vannak a talaj többi tulajdonságára is például egy Fizikai módszernek lehetnek Kémiai vagy Biológia hatásai is és ez ugyan így igaz a Kémiai és Biológiai talajjavításra is!

A Fizikai talajjavításnak nevezzük azokat a módszereket mely során a talajhibákat mechanikai úton szüntetjük meg. Ilyen módszerek például: � Mélyforgatás � Altalajlazítás � Drénezés (csövezés) � Lecsapolás � Réteges homokjavítás � Márgázás � Rónázás

Mélyforgatás A talaj 50 cm-nél is mélyebben lévő részének az átforgatását jelenti. Forgatáskor a felső talajréteg a barázda aljára, az alsó talajréteg pedig a felszínre kerül. Fő feladata a trágyaanyagok, a tarlómaradványok és a gyomnövények alátakarása, valamint a talajrétegek fölcserélése.

Mélyforgatás

Altalajlazítás A hosszú távú művelés tömörödött és kemény talajt eredményezhet. Ezek rossz víz- és oxigéngazdálkodás kialakulásához vezetnek. Az altalajlazítás célja a talaj elveszett tulajdonságainak helyreállítása amely magában foglalja az összetömörödött talajrétegek fellazítását a szántási mélység alatt is anélkül hogy a rétegeket felforgatná.

Altalajlazítás

A Drénezés Lényege a talajvíz, a talajszint alatt kialakított csőhálózatban történő áramoltatása, célszerű irányítása. A hálózat zárt rendszer esetén szívó, gyűjtő és főgyűjtő csővezetékből áll, amelyek közül a főgyűjtő vezeték a befogadó mederbe torkollik. Nyitott rendszerű megoldással a szívók közvetlenül a csatornákba torkollanak.

Drénezés

�Lecsapolás: Lényegében a felszínen található vizet vezetik el tárolókba. Segítségével nagyobb területeket lehet termelés alá vonni �Réteges homokjavítás: Lényege az, hogy a talajban 40, ill. 60 cm mélyen elhelyezett két (kb. 1– 3 cm vastag) összefüggő trágyaszőnyeg fékezi a víz és a tápanyagok lefelé mozgását. Javul a feltalaj víztartó képessége és tápanyag-ellátottsága. �Márgázás: A márgázás az az eljárás, amely során a homoktalajok kolloidtartalmát igyekszünk növelni. Az eljárás során a talaj felületére a közelben kitermelt kisebbnagyobb agyagtartalmú anyagot terítünk el és munkálunk be. �Rónázás: Rónázás során a néhány méteres magasságkülönbségeket egyenlítik ki. Az egyenetlen felszínű homokterületek kiemelkedő hátságainak anyagát a mélyedésekbe hordjuk le.

Kémiai talajjavításnak nevezzük azokat a módszereket mely során a talajhibákat kémiai eljárásokkal szüntetjük meg. Ilyen eljárások például: �Meszezés �Gipszezés �Kombinált eljárás Mész + Gipsz használata �Digózás �Lignitpor használata

Meszezés A meszezéshez használt anyagok: �Mészkőpor – akár 90 -95%-os Ca. CO 3 tartalom �Cukorgyári Mésziszap – Könnyen oldódik foszfort és szerves anyagot is tartalmaz 50 -60% Ca. CO 3 tartalom �Lápi mész ~ 50% Ca. CO 3 tartalom könnyen oldódik

A meszezés menete �Ha eredményesen akarunk dolgozni készítsük elő jól a talajt. A táblán ugyanúgy kell elvégezni a talajmunkákat, mintha vetni akarnánk. �Ezután egyenletesen elszórjuk a meszező anyagot. Az egyenletes elosztásra fokozottan ügyeljünk �Kiszórás után a meszet tökéletesen bekeverjük a talajba. Erre legalkalmasabb eszközök a tárcsa és a fogas. �A szénsavas mész oldódása elősegíthető egyidejű istállótrágyázással. A szerves anyag bomlásakor keletkező szén-dioxid ugyanis fokozza a szénsavas mész oldó-dását, ezzel növeli hatékonyságát

Meszezés hatásai �Meszezés következtében a Ca. CO 3 hatására az adszorbeált H+ -ionok Ca 2+-ionokkal cserélődnek ki. �Talaj p. H értéke növekszik –> intenzívebb talajélet -> javuló tápanyag-feltáródás -> javuló termés átlagok. �A meszezés javítja a műtrágyák érvényesülését �a mész elősegíti a jó szerkezet kialakulását, mely a talaj jobb víz- és levegőgazdálkodásátvonja maga után

Gipszezés A gipszezés menete: �A magas gipsz tartalmú anyagot vagy talajt a javítandó terület felszínén elterítjük �Az elterített gipsz anyagot belemunkáljuk a talajba.

Digózás A digózás vagy más néven sárgaföld terítés során 5 -8 cm vastagságban terítenek és munkálnak be a szikes talajokba olyan anyagokat, amelyek 10 -20 % meszet és 2 -3 % gipszet tartalmaznak. Már az 1800 -as évektől elterjedt.

A Lignitpor használata A lignitpor 40– 50%-ban szerves anyag. Hatóanyaga: a benne lévő 2– 3%-nyi elemi kén, illetve pirit (Fe. S 2), valamint a kisebb mennyiségű vas- és alumíniumszulfát; p. H-ja 3– 6 közötti. Kéntartalma a talajban kénsavvá oxidálódik, s az csökkenti a talaj lúgosságát, illetve oldatba viszi a talajban levő Ca. CO 3 -ot.

Biológiai Talajjavítás Biológiai talajjavításnak nevezzük azokat a módszereket mely során a talajhibákat biológiai módszerekkel szüntetjük meg. Ilyen eljárás például: �Westsik-féle zöldtrágyázásos homokjavítás �Erőteljes gyökérzetű növények telepítése

Westsik-féle zöldtrágyázásos homokjavítás A javítás lényege, hogy a vetésforgóba csillagfürtzöldtrágyát állítunk be. A csillagfürtöt fővetésben vagy tarlóvetésben termesztjük. Ezzel az eljárással a terméseredmények három-négyszeresére nőttek.

Erőteljes gyökérzetű növények telepítése Ilyenek például: �Olajretek �Mustár �Somkoró

Köszönöm a figyelmet!