Talajjavts szennyezs mentests I Bartfi I Krnyezettechnika 2000

Talajjavítás, szennyezés mentesítáés I. Barótfi I. , Környezettechnika, 2000 Anton A. szerk, Talajszennyeződés, talajtisztítás Stefanovics, Talajtan

Egy nem megfelelő analitikai eljárás

Talajjavítás okai

Fizikai talajjavítási módszerek • • • Altalajlazítás Talajcsövezés Lecsapolás Mélyforgatás Homokzónás planirozás Altalaj trágyázás

Kémiai talajjavítás • Meszezés (5 -20 t/ha) • Meszes altalj terítés (pl. lösz), 5 -7 cm ráhordás, beforgatás • Gipszezés • Lignitporos javítás • Biológia talajjavítás (vetésforgó, zöldtrágyázás) A fenti módszereket kombinálva is alkalmazzák.

Savanyú talajok hátrányai • Nem történik meg a humuszanyagok koagulációja • p. H< 5, 5 az Al és Mn oldható, ami toxikus egyes növényekre; korlátozott a P, Mg, Ca és Fe felvétel • kultúrnövények csökkent biológiai aktivitást mutatnak Javítás főleg meszezéssel

Szikes talajok hátrányai • Romlott vízgazdálkodás • Romlott talajszerkezet • Gyenge tápanyagforgalom • Növények mérgezése Javítás • Vízrendezés (csövezés, öntözés csökkentése) • Kémiai javítás (gipsz, mészkőpor, lösz) • Fizikai javítás

Homoktalajok hátrányai • Kis humusz tartalom (kolloid szegénység), • Csekély víztartóképesség, • Deflációs veszteségek (rögök hiánya), Javítás Altalaj-trágyázás Fóliázás Meszezés

Talaj szennyezésének eredetei

Talajszennyezések arányai különböző országokban

Peszticidek hatásai

Szennyezés sorsa a talajban Perzisztens szennyezők akár több évtizedik is megmaradnak.

Szennyezés mérgező hatás függ: • • • A szennyező anyag toxicitási erősségétől, Az szennyezés koncentrációjától (oldhatóság), Szennyezés időtartamától (perzisztens), Mátrix hatástól, (szinergeizmus), Szervezetbe való bejutás módjától Az élő szervezett korától állapotától Akut- krónikus toxicitás Biomagnifikáció, bioakkumláció, perzisztencia

Dioxin izomerek eltérő mérgező hatása A legmérgezőbb, az egységnyi mérgezési faktorral rendelkező (TEF) 2, 3, 7, 8 -dibenzop-dioxin (2, 3, 7, 8 -TCDD), szerkezete

Nehézfémek oldhatóságának p. H függése Az oldhatóságot befolyásolhatják a komplexképző humin anyagok.

Talajszennyezettség fokozatai és következményük

Szennyezettség fokozatai A: háttér koncentráció, B: szennyezettség határérték, Ci: intézkedési érték, D: kármentesítési határérték,

Kategóriák a terület érzékenysége szerint • Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C 1 • Érzékeny területek, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C 2 • Kevésbé érzékeny területek, , ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C 3

Fokozottan szennyező anyagok • Ásványolaj termékek • Szervetlen ionok: nehézfémek (Hg, Pb, Cu, Cr(V), Ni), As, CN • Szerves mikroszennyezők – – Peszticidek (DDT, atrazin, 2, 4, 5 -T, kloroform, PCB) Ipari melléktermékek (PAH, dioxinok) Gyógyszerek (fogamzásgátlók, antibiotikumok) Háztartási kellékek (fertőtlenítők, mosószerek)

Magyarországi határértékek talajokra

Talaj biológiai szennyezettségi határértéki

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási határértékei

Szennyezésmentesítés lépései • Felmérés • A szennyezés terjedésének megakadályozása (lokalizáció) • Részleges mentesítés • Teljes mentesítés, helyreállítás

Beavatkozás sürgősségét befolyásoló tényezők • • Szennyezők toxikus hatása Vízbázisok veszélyezettsége Potenciális vízbázisok veszélyezettsége Lakott terület közelsége • Szennyező gyors terjedése

Remediáció folyamatábrája

Mintázás különböző szennyezési profiloknál Mintavétel általában fúrással, gyakran talajvízig.

Szennyeződési profilok felszíntől függően

Mintaszám és a mérés hitelessége

Szennyezések formái a talajban Lehet teljes átitatás, elárasztás is

Extrakció szilárd mátrixból Fázisegyensúly Diffúzió - konvekció Nedvesítés Szemcseméret (Soxlet, ultrahang, mikrohullám, ASE)

Oldékonyság szerinti kioldás (Speciáció) Förstner módszer I. kicserélhető (NH 4 OAc) Nemzetközi módszer A kicserélhető/karbonátos (H 2 O) II. karbonátos B könnyen redukálható (2 M HCl) (HOAc) III. könnyen redukálható C oxidálható (8 M HNO 3) (NH 4 OCl) IV. közepesen redukálható (NH 4 OH) V. oxidálható frakciót (H 2 O 2/NH 4 OH) Maradék feloldása: HF + HNO 3

Szennyezések terjedése a talajban

Szennyezés útja a forrástól a kútig

Olajszennyezés tovaterjedése és a talajvízszint kapcsolata

Terjedés függ a szennyező anyag tulajdonságaitól

Mentesítés módjai • A talaj kiemelése nélkül (in-situ) • Talaj kiemelésével (ex-situ) – A telephelyen (on-site) – A szenyezés elszállítása után (off-site)

Tisztítási eljárások • • • Pneumatikus (könnyen illók, in-situ) Termikus (könnyen és közepesen illók, in-situ) Talajmosás (in-situ, ex-situ) Biológiai bontás(in-situ, ex-situ) Égetés (ex-situ)

Tisztítási technológia kiválasztását befolyásoló tényezők • Szennyező illékonysága • Szennyező oldhatósága vízben, szerves oldószerekben (hidrofil-hidrofób) tulajdonságok) • Szennyező kémiai, biológiai bonthatósága

Ex-situ termikus eljárások • • • Alacsonyhőfokú deszorpció (100 -300°C) Magas hőfokú deszorpció (350 -540°C) Vitrifikáció, talaj megolvasztása üvegesítése Égetés (870 -1200°C) Pirolizis (350 -540°C)