Takcs Pter LLAMNEVEK SZEMLYNEVEK NPEK NEMZETI NYELVEK A

Takács Péter ÁLLAMNEVEK – SZEMÉLYNEVEK, NÉPEK – NEMZETI NYELVEK

A NEVEK JELENTŐSÉGÉRŐL „A nevek mi magunk vagyunk. ” – „A nevek világa – a mi világunk. ” Milyen lenne a világ, ha az embereknek nem neve lenne, hanem száma? - Filozófiai vonatkozások Platón: Kratüllosz, Szentírás (pl. Péter, a névadás jelentősége) középkori univerzálé-vita (a nominalisták szerepe) (a „rózsa neve”-probléma) posztmodern filozófiában is, pl. J. Derrida: „A nevekről” Mit ad, aki nevet ad? „Amikor meghalunk, nem marad belőlünk más, csak a nevünk”. - Társadalmi vonatkozások személynevek: jelzi, kifejezi és teremti a társadalmi helyzetet Pl. az „y” jelentősége a vezetéknévben a „németes” , „szlávos”, „zsidós”, stb. hangzású nevek (névmagyarosítás, név-visszanémetesítés, szév-szlovákosítás) (név-héberesítés) Izrael gyakorlata - Etikai vonatkozások anonimitás , álnév (más nevének felvétele) – az „álorczosság” kérdése a „névtelen levelek” problémái („felszabadít”? ) - Jogi vonatkozások névadás szabályozása a névviselés szabályai „kollíziós” kérdések (kedv. honosítás: a kárpátaljaiak esetén mi legyen az „apai” névvel? ) - Közigazgatási vonatkozások döntési kompetenciák (hatáskörök) - térképek: városok, utcák nevei stb. - Politikai vonatkozások „névharcok” (utcák, terek, falvak, országok elnevezése) államok neve

AZ ÁLLAMNEVEK FAJTÁI ORSZÁGNÉV – mint államnév ÁLLAMNÉV szoros értelemben vett államnév például: Franciaország Lengyelország Oroszország (RÖVIDALAKOS RÖVID ) ÁLLAMNÉV (terminológia) például: Francia Köztársaság Lengyel Királyság Oroszországi Föderáció – HOSSZÚ (HOSSZÚALAKOS )ÁLLAMNÉV „FORMÁLIS” „NEM-FORMÁLIS” ÁLLAMNÉV – ÁLLAMNÉV „NEM-HIVATALOS” – „HIVATALOS” ÁLLAMNÉV TELJES ÁLLAMNÉV ALKOTMÁNYOS ÁLLAMNÉV

„NÉVRENDSZEREK” 1. NORMÁL ESET Jordánia Mauritánia Izrael � Kína A NORMÁL ESET Dominika Albánia & Albán Köztársaság Dánia & Dán Királyság Oroszország & Oroszországi Föderáció VÁLTOZATAI Jordán Hásimita Királyság Mauritániai Iszlám Köztársaság Izraeli Állam Kínai Népköztársaság Dominikai Közösség 2/A. ALKOTMÁNYOS ÁLLAMNÉVBŐL ORSZÁGNÉV (Amerikai) Egyesült Államok Cseh Köztársaság Dominikai Köztársaság Egyesült Arab Emírségek Közép-afrikai Köztársaság Amerikai Egyesült Államok Cseh Köztársaság Dominikai Köztársaság Egyesült Arab Emírségek Közép-afrikai Köztársaság 2/B. ORSZÁGNÉVBŐL ALKOTMÁNYOS ÁLLAMNÉV Grúzia Japán Kanada Magyarország Malajzia Mongólia ® ® ® Grúzia Japán Kanada Magyarország Malajzia Mongólia 3. EGY NÉVVEL RENDELKEZŐ ÁLLAMOK Írország – – – Kongói Köztársaság Kongói Demokratikus Köztársaság Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

A NEVEK FUNKCIÓI 1. DENOTÁCIÓ (megjelölés, rámutatás ) 2. INVOKÁCIÓ (megszólítás) 3. IDENTIFIKÁCIÓ (azonosítás ) 4. KOMMUNIKÁCIÓ (információk közlése a megnevezettről ) 5. REPREZENTÁCIÓ (a megnevezett megjelenítése) szimbolikus vagy expresszív módon is 6. DESKRIPCIÓ (a megnevezett jellemzése) („beszélő nevek”) 7. EMLÉKEZTETÉS (a megnevezett múltjára való emlékeztetés) 8. IDENTITÁSVÉDELEM 9. ÚJ IDENTITÁS KIALAKÍTÁSA ÁLLAMNEVEK esetén (a megnevezett önazonosságának őrzése) (a megnevezett önazonosságának megteremtése vagy módosítása) SZEMÉLYNEVEK esetén

AZ ÁLLAMNEVEK SAJÁTOSSÁGAI & FUNKCIÓI - PÉLDÁK identitás-védelem Mianmar (1989 -től) Nagy-Britannia, Kanada és az USA szóhasználatában: Burma emlékeztető funkció Venezuelai Bolívari Köztársaság - Simón Bolívar (1783– 1830) & Uruguayi Keleti Köztársaság – Montevideó az elődje az Uruguay folyótól keletre eső területek közigazgatási központja „beszédes államnév” Brunei Darussalam Állam: ﺍﺭﺍڬﻦ ﻳﻨﻮﺭﺏ ﻣﺎﻟﺴﻼﺭﺍﺩ = Brunei népe, ahol a béke lakozik Montenegró (Crna Gora) = „a fekete hegy országa” - Sierra Leone: Serra de Leãó - Oroszlánok hegye Szingapúr (szanszkrit: स ह simha, és पर (pura, város) = Oroszlánváros. legitimációs funkció „demokratikus”, „szocialista”, „arab” vagy „iszlám” köztársaság & „népköztársaságnak” Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija. kb. népi köztársaság, népi közösség, tömegek állama. N névharcok – államnév-harcok Македонија (Macedónia) - Република Македонија (Macedón Köztársaság) átnevezés elfogadottsága (idő? ) Burma – Mianmar: 27 év Ceylon – Srí Lanka Német Kelet-Afrika - Tangany. és Zanz. Dél-Rhodesia – Zimbabwe 30 -40 év 44év Észak-Rhodesa – Zambia 30 -40 év Abesszínia - Etiópia , Sziám – Thaiföld Délnyugat-Afrika - Namíbia 23 év Felsô-Volta –

Svájci Államszövetség (la Confédération Suisse – Confederazione Svizzera, rétorománul: Confederaziun svizra) , ám Svájc ma: szövetségi állam Ausztrália Commonwealth of Australia: hivatalos magyar fordítás: Ausztrál Államszövetség; helyesebb: Ausztráliai Állam NSZK Bundesrepublik Deutschland 1: Német Szövetségi Köztársaság, 2: Németországi Szövetségi Köztársaság Írország - 1937. évi alkotmány – Írország nem köztársaság (az 1916 -os ún. húsvéti felkelés „Ír Köztársaság” elnevezés annak az államnak jár majd, amely az egész ír szigetet egyesíti) - Egy 1948 -ban elfogadott törvény: description of the State shall be the Republic of Ireland (The Republic of Ireland Act, 1948, 2. cikk). Grúzia Georgia (vö. γεωργός, georgicus). A grúzok önmagukat kartvelebinek, országukat pedig Szakartvelónak nevezik, s exonimaként (külsô névként) fogadják el a Georgiát 2

A MAGYAR ÁLLAM NEVÉNEK MEGVÁLTOZÁSA = KÖZJOGI & KÖZJOGI A TÁRSADALMI-POLITIKAI REND JELENTŐS VÁLTOZÁSA („rendszerváltozás = államnév-változás”) Államforma-változások a XX –XXI. századi magyar történelemben: 1918 – 1919 – 1920 – 1946 – 1949 – 1989 Rendszerváltozások a XX –XXI. századi magyar történelemben: ORSZÁGNÉV (rövid államnév) Magyar Királyság Magyar Köztársaság (3) Magyar Népköztársaság Tanácsköztársaság Mo-i Magyar Népköztársasá g Az állam nevének változása a XX –XXI. századi magyar történelemben: 1918 előtt: Szent István koronájának országa(i) ALKOTMÁ NYOS ÁLLMNÉV: 1918 – 1919 – 1920 – 1944/45 – 1948/49 – 1989 – 2010/13 Magyar Népköztársaság Magyar. Köztárország saság Magyarország Magyarország Magyarország Az államok nevének történeti, jogi, nyelvi és társadalom-lélektani, meg-, el- vagy átnevezésének pedig mindezek mellett jövőt formáló, s ebben az értelemben politikai jelentősége van.

A magyar állam átnevezésének társadalmi-politikai KÖRNYEZETE 2011/12 -ben ELŐZMÉNYEK: A NYELV, A POLITIKA ÉS JOG FELFOKOZOTT KAPCSOLATA 2010 UTÁN - „Újbeszél” ? 1984 (1948) „a háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő”. 2010/14: „békemenet: harc”, a „nemzeti együttműködés: engedelmeskedés”, a „hatalom: tudás” Szintaxis: Szókészlet: „nemzeti hitvallás”, „emberi erőforrások”, „kiszervezés” - A nyelv ügyére való odafigyelés: A NYELV ÜGYE = ÁLLAMÜGY, POLITIKAI ÜGY utcák közterek átnevezése & visszanevezése jó erkölcs vagy Jóerkölcs Kormányjavaslat: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér FNB-javaslat: „Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest-Ferihegy ” városok, falvak átnevezése: Ø

A magyar állam átnevezése 2011/12 -ben Az átnevezés módja: A JOGI ELJÁRÁS Alaptörvény Alapvetés A. cikk: „HAZÁNK neve Magyarország. ” neve Magyarország 2011. április 25. Magyarország Alaptörvénye indokolása: „[a] Javaslat világossá teszi, hogy a magyar állam neve – mind a hazai használat során, mind a külkapcsolatokban – Magyarország. ” (2014. márc. 14. ) ? „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával […] összhangban kell értelmezni”. R. cikk (3) bekezdés Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény (2011. december 31. ) 307 törvény 427 helyének módosítása 322/2011. (XII. 27. ) Kormányrendelet (FNB hatásköreiről & egyéb kérdésekről) Az FNB 79/722. számú állásfoglalása: az FNB „tudomásul veszi Magyarország Alaptörvényének az ország elnevezésére vonatkozó megállapítását” „Negyedik Alkotmánymódosítás: „Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. ”

A magyar állam átnevezése: A NYELVI MEGOLDÁS AZ „ORSZÁG” ÉS AZ „ÁLLAM” SZAVAK SZEMANTIKÁJA állam ország államnév országnév állam rövidalakos hosszúalakos államnév államnév Balaton, Alföld Kékestető Dunakanyar + ÁLLAM ország Országgyűlés, Kúria, Központi Statisztikai Hivatal, Veszprémi Bányakapitányság az ország és állam szavaink szemantikája szokásos (politikailag nem befolyásolt) nyelvhasználatban haza az ország és állam szavaink szemantikája az 1970 -es évek politikai nyelvhasználatában és a 2011 -es alkotmányban Példa hasonló szemantikai megoldásokra „Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság!” („felvonulási jelszó”, 1971) „HAZÁNK neve Magyarország. ” (Alaptörvény Alapvetés A. cikk) (2011)

ÁLLAMNÉV ÉS ÁLLAMFORMA A MAGYAR ÁLLAM ÁTNEVEZÉSÉNEK FELTÉTELEZHETŐ INDOKA 195 (196) állam: 156 - az alkotmányos névben szerepel államforma-megnevezés 39 - az alkotmányos névben nem szerepel államforma-megnevezés ebből: 25 állam esetén: hosszú alakos név = rövid alakos név 14 állam esetén: egyéb (ált. : Állam, Unió) Izraeli Állam, Kuvaiti Állam, Szamoai Független Állam, Amerikai Egyesült Államok, Oroszországi Föderáció, Svájci Államszövetség, Comore-szigeteki Unió 19 Európán kívüli (pl. Japán, Malajzia, stb) 6 európai 1 Nyugat-Európa (Írország) 5 Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Magyarország, Ukrajna, Románia, Egyéb, megemlítendő esetek: Lengyelország (Rzeczpospolita Polska) Bosznia-Hercegovina, Montenegró Szerbia

Alaptörvény Alapvetés B. cikk (2) bek: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI EREDMÉNY „Magyarország államformája köztársaság. ” A magyar állam = magyar köztársaság, köztársaság Neve: „Magyarország”, ami hangsúyozottan nem-köztársaság. Tradícióink: Tradícióink - ma POLITIKAI ÁLLÁSPONT 2011 ELŐTT ÉS 2011 UTÁN: 1. KIRÁLY NÉLKÜLI KIRÁLYSÁG Királyság, ahol nincs király (Öt pengős érme, 1930 -ból) 2. EGY NÉPKÖZTÁRSASÁG, AHOL A NEM A NÉP URALKODIK. (Egy népköztársaság, ahol gyilkolják a népet – megtorlás 1956 -ban és utána) Címervita végeredménye az 1990 -es évekből: ÁLLAMCÍMER EGY KÖZTÁRSASÁGBAN (jobb oldalon) (Egy „koronás köztársaság”)

A NEVEK ÉS SZEMÉLYNEVEK KÉRDÉSE A „NEMZETISÉGI TÖRVÉNYEINKBEN” 1849. július 28. A képviselőház határozata a nemzetiségek jogairól (Szeged) 1868: XLIV. törvényczikk A NEMZETISÉGI EGYENJOGÚSÁG TÁRGYÁBAN "A magyar birodalom területén lakó minden népiségek nemzeti szabad kifejlődése, a következőkben ezennel biztosíttatik" Az állam hivatalos nyelve: magyar, de "az országban divatozó más nyelvek" használatára lehetőség nyílik a következő területeken: "az iskolák oktatási nyelve, az anyakönyvezés és az egyházi ügyek nyelve mindig az illető község illetve egyházközség nyelve. " 1907. XXVII tc. a nem állami elemi iskolák jogviszonyairól s a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól (Lex Apponyi) 4800/1923. ME sz. rendelet a trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtására Az 1993. évi LXXVIL törvény A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAIRÓL A vallás- és közoktatásügyi miniszter 110478 VIII. a. sz. rendelete a 4800/1923. ME sz. rendelet 18. §ában foglalt rendelkezések végreh-ról Az 1924: 11. törvénycikk a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztosításáról Az 1924. évi 7500. ME sz. rendelet a közhivatalokban megüresedő állásokra a kisebbségi nyelvekben jártas személyek alkalmazásáról kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa. (… helység és utcaneveket megjelölő… táblák …) 12. § (1) A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is. (2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb személyi okmányok kiállítása - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - kétnyelvű is lehet.

2005. évi CXIV. törvény A NEVEK ÉS SZEMÉLYNEVEK KÉRDÉSE A „NEMZETISÉGI TÖRVÉNYEINKBEN” A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról (2) (Kisebbségi önkormányzatok) : … a kisebbségi utónévjegyzék összeállításáról, a kisebbségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről… 2011. évi CLXXIX. törvény A NEMZETISÉGEK JOGAIRÓL Preambulum: Magyarország [a magyar állam] … biztosítja … a saját nyelven való névhasználat jogát 16. § … (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén használja a családi és utónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos elismeréséhez. (2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetiségi nyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is. (3) Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetiségi nyelven is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetiségi nyelven is tartalmazza. 18. § A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő jogaik gyakorlása során joguk van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához.

ÁLLAM– nyelv – NEVEK ÁLLAMTERÜLET – NÉPTERÜLET – NÉVTERÜLET Tarnó Szőcsvásár Várhely Galac Károlyváros Gyurgyevó

„NYELVI URALOM” – A NEVEK RÉVÉN A NYELV & ÁLLAMHATALOM VISZONYA – ÁLTALÁBAN FÖLDRAJZI NEVEK UTCANEVEK példa Magyar- és Felsőgyerőmostor nevei különböző térképeken A NYELVEK STÁTUSZA ÁLTALÁBAN, HEINZ KLOSS SZERINT HEINZ KLOSS (1904 -1987) Abstandsprachen und Ausbausprachen 1800 k 1913 1925 1. Országosan hivatalos nyelv 2. Nagyobb regionális egység nyelve 3. Kisebbségi nyelvhasználat hatósági engedélyezése kül. hivatalos eljárásokban 4. Tolerancia a privát szférában 5. A nyelv „betiltása” „Néha ugyanannak a névnek különböző alakjai használatosak. Találkoztunk olyan magyarral, aki négy különböző változatban használta a nevét. Lakásának ajtaján Szilágyi János felirat állt, a lépcsőházban a levélszekrényen Szilágyi Ioan volt feltüntetve, a János Szilágyi Ioan telefonkönyvben ugyanő Silaghi János néven szerepelt, míg a személyi igazolványában Silaghi Ioan volt feltüntetve. Ezt ő maga nem találta zavarónak vagy Silaghi Ioan következetlenségnek, mivel úgyis mindenki csak Jancsiként emlegette. ” (234. o. ) Jancsi SZEMÉLYNEVEK elv: a személyek neve: csak részben részei a nyelvnek & identitásuk feltétele (társadalmi méretekben tömegesen nem nevezhetők át) gyakorlat: 1. rávehetők arra, hogy „akarjanak” új nevet maguknak (névváltoztatási mozgalmak) 2. A neveket egy nyelv kontextusában használjuk: hivatalos név szociológi ért. -ben vett névmagyarosítás név-elszlovákosítás név elrománosítás, stb.

„Néha ugyanannak a névnek különböző alakjai használatosak. Találkoztunk olyan magyarral, aki négy különböző változatban használta a nevét. Lakásának ajtaján Szilágyi János felirat állt, a lépcsőházban a levélszekrényen Szilágyi Ioan volt feltüntetve, a Szilágyi János Szilágyi Ioan telefonkönyvben ugyanő Silaghi János néven szerepelt, míg a személyi igazolványában Silaghi Ioan volt feltüntetve. Ezt ő maga Silaghi Ioan nem találta zavarónak vagy következetlenségnek, mivel úgyis mindenki csak Jancsiként emlegette. ” Jancsi HEINZ KLOSS sémája 1. Országosan (egy) hivatalos nyelv 2. Nagyobb regionális egység nyelve 3. Kisebbségi nyelvhasználat hatósági engedélyezése kül. hivatalos eljárásokban 4. Tolerancia a privát szférában 5. A nyelv „betiltása” Silaghi Ioan Silaghi János (telefonkönyv) Szilágyi Ioan (levélszekrény) Szilágyi János (lakásajtó) Jancsi (baráti kör) � hivatalos szféra privátszféra � A kisebbségi nyelvhasználat hatósági engedélyezésének hiánya lehetetlenné teszi a név identitás-teremtő funkcióját.

ÁLLAMNEVEK – SZEMÉLYNEVEK TÖRTÉNETI KONTEXTUSA Rendszerváltozások a XIX –XXI. századi magyar történelemben: 1848 – 1867 – (1903) – 1918 /1919 /1920 – 1944/45/49 – 1989/90 – 2010/13 A személynév megváltoztatására irányuló kérelmek száma a XIX –XXI. századi magyar történelemben [NÉVMAGYAROSÍTÁS] 1942: 1943 1898: 7700 7400 6700 1939: 1899 : 5700 3200 1944: 1901 - 1917 4900 évi átlag 2500 1881: 1894 : : 1. 200 860 1945: 1970: 1931 2200 2300 1750 1930 1925: 1050 700 1862: 1948 332 350 1951 évi 1853: 150 26 – 93 15

ÁLLAMNEVEK – SZEMÉLYNEVEK TÖRTÉNETI KONTEXTUSA Rendszerváltozások a XIX –XXI. századi magyar történelemben: 1848 – 1867 – (1903) – 1918 /1919 /1920 – 1944/45/49 – 1989/90 – 2010/13 A személynév megváltoztatására irányuló kérelmek száma a XIX –XXI. századi magyar történelemben [NÉVMAGYAROSÍTÁS] 1942: 1943 1898: 7700 7400 6700 1939: 1899 : 5700 3200 1944: 1901 - 1917 4900 évi átlag 2500 1881: 1894 : : 1. 200 860 1945: 1970: 1931 2200 2300 1750 1930 1925: 1050 700 1862: 1948 332 350 1951 évi 1853: 150 26 – 93 15

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Az előadás alapját képező kutatás a K 108790 sz. A modern állam változásai. Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok. c. OTKA-kutatás keretei között és támogatásával zajlo