SZVETTAN 2011 masszr vfolyam Definci egy adott funkci

SZÖVETTAN 2011 masszőr évfolyam

Definíció: • egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű) sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközötti állomány együttese. • A sejt és a sejt közötti állomány együtt képez működő szövetet. (felépítésük, részvételi arányuk szövetféleségenként jelentős eltérést mutat)

A szövetek csoportosítása 1. hámszövet 2. kötő- és támasztószövet 3. izomszövet 4. idegszövet

1. Hámszövet • feladata: elhatárolás, védelem, kapcsolatteremtés • sejtjeik szorosan záródnak, a sejtmembránok között sajátságos összeköttetések vannak • nem jellemző a sejtközötti állomány • mindig egy alaphártyán helyezkednek el a sejtek, a tápanyagot diffúzióval kapják

• • • A - egyrétegû laphám (vese, tüdő, kapilláris. . . ) B - egyrétegû köbhám (mirigyek kivezeto csöve, vesecsatornák fala. . . ) C - egyrétegû hengerhám (bél, női ivarutak. . . ) D - többmagsoros csillószőrös hengerhám kehelysejtekkel (légutakban. . . ) E - többrétegû hengerhám (férfi húgycső. . . ) F - többrétegû laphám (bőr, szájüreg, garat, nyelo cso , végbél, hüvely. . . )

A hámszövet csoportosítása (funkcionálisan!) • fedőhám: – feladata: a felületet beborítja, védi – egyrétegű: laphám, köbhám, hengerhám, csillós hengerhám, több magsoros – többrétegű: • elszarusodó (pl. : bőr) • el nem szarusodó (pl. : szájüreg, garat, nyelőcső. . . )

egyrétegû laphám egyrétegû hengerhám egyrétegû köbhám Többmagsoros csillószőrös hh

Többrétegû el nem sz. laphám Többrétegű elsz. laphám Többrétegű hengerhám

• mirigyhám – külső elválasztású, feladata: váladéktermelés, kiválasztás, egy- vagy többsejtű (faggyúmirigy, verejtékmirigy) – belső elválasztású, feladata: hormontermelés (pl. pajzsmirigy, mellékvese)

Tipikus belső elválasztású mirigy (pajzsmirigy)

• pigmenthám: fényelés, árnyékolás az emberi szem) (pl.

• érzékhám: érzékelés, az ingerek felfogása (pl. a nyelv ízlelőbimbői, tapintást érző szerv)

2. Kötő- és támasztószövet • Közös jellemzőjük a jelentős nagyságú sejt közötti állomány. • A sejtek alakja és működése igen változatos. • A sejt közötti állományt az alapállomány alkotja, melyben kötőszöveti rostokat találunk. Ezek vízben nem oldódó fehérjerostok vagy rácsrostok.

• Embrionális kötőszövet: – az összes többi kötõszövet kezdeményeként az embrionális fejlõdés során jelenik meg – Hol marad? köldökzsinórban

• laza, rostos kötőszövet: szerveket rögzít, elválaszt, üregeket tölt ki. Sok ér, idegvégződés található a rostok között. • tömött, rostos kötőszövet(=ínszövet): a rostok szorosan helyezkednek el, kevés az alapállomány főleg kollagén, amely összenyomja a sejteket → lassú anyagcsere, gyógyulás

• Retikuláris kötőszövet: vérképzo - és limphatikus szervek (nyirokszervek (pl. lép, mandulák, nyirokcsomók) vázát képezi

• zsírszövet: kevés alapállomány, mechanikai védelem, vitaminok raktározása, a bőraljában halmozódik fel (fehér/barna)

• vér: folyékony sejtközötti állomány: anyagok szállítása(O 2, CO 2, hormonok), immunrendszer,

2. Kötő- és támasztószövet keményebb, szilárdabb sejtközötti állomány • porcszövet: a sejtek csoportokban helyezkednek el – Üvegporc: ízületi felszíneket borítja – Rugalmas rostos: sok elasztint tartalmaz (pl. a fülkagyló. . . ) – Kollagén rostos porc: csigolyák közötti porckorongok

Rugalmas rostos porc Üvegporc

• csontszövet: – szilárd sejtközötti állomány • szerves (fehérjék) • szervetlen ((Ca 3(PO 4)2; Ca. CO 3 ) anyagok építik fel – sejtek: nyúlványokkal rendelkező, orsó alakú sejtek, amelyek egy-egy vérér körül koncentrikus körökben helyezkednek el.

3. Izomszövet • összehúzódás és elernyedés, mindig az izom hossztengelyének irányában. Az összehúzódás az aktin és a miozin elrendeződésének, kapcsolódásának eredményeként jön létre. – simaizom: lassú, hosszú ideig tartó mozgás (pl. belső szervek fala) – vázizom: gyors, nagy erejű mozgás: hely- és helyzetváltoztatás – szívizom: a kettő előnyeit egyesíti, harántcsíkokkal rendelkező izomsejtjei speciális módon kapcsolódnak egymáshoz, melynek eredményeként úgy működnek, mintha rostok volnának. Akarattól függetlenül, a szervezet igényének megfelelően húzódik össze.

szívizomsejt Harántcsíkolt izomsejt Simaizomsejt

4. Idegszövet • kétféle sejt: – idegsejt (neuron): az idegrendszert érő ingerek felvétele, feldolgozása, továbbítása támasztósejt (gliasejt): kitöltik az idegsejtek és a vérerek közötti teret, táplálják és támasztják az idegsejteket, segítik az ingerület terjedését

Köszönöm a figyelmet!