SZVEGSZERKESZTS Szvegfeldolgozs szmtgppel n Szveg feldolgozsa szmtgppel elnyk




























































































- Slides: 92

SZÖVEGSZERKESZTÉS

Szövegfeldolgozás számítógéppel n Szöveg feldolgozása számítógéppel – előnyök: Könnyen javítható, átszerkeszthető n Keresés, csere automatizmusok n Formázási lehetőségek n Ábrák, képek, egyenletek, egyéb objektumok elhelyezése a szövegben n Tartalomjegyzék, tárgymutató, hivatkozások készítése n Körlevél lehetőségei n Helyesírás ellenőrzése n Ismétlődő feladatokra: makró készítés n

Szövegfajták Egyszerű szövegek (e-mail, readme. txt) n Programok forrásszövege n Iratok (irodai dokumentumok, levelek, űrlapok, dolgozat, jegyzet, szórólap) n Kiadványok (könyv, újság, magazin) n Internet szövegei – honlapok n Multimédia - prezentáció n

Szövegszerkesztők feladata n Szöveg bevitele, mentése, javítása, keresése, cseréje, mozgatása, másolása, formázása, nyomtatása

MELYIK?

A "szövegszerkesztők" egy csoportosítása n “EGYSZERŰ” n Karakteres, formázás nélküli, kézi sortörés n n (DOS-Edit, Jegyzetfüzet, commanderek editorai) “FEJLETT” n Formázott szöveg objektumokkal n (Word. Pad, Word. Perfect, Ms. Word, Open Office Writer) n KIADVÁNY szerkesztők Nyomdai előkészítő munkára n (Ventura, Publisher, Page Maker, Quark n

WYSIWYG típusú szerkesztők n What You See Is What You Get n Amit látsz, azt kapod Grafikus felület n Nyomtatási képhez hű a szöveg látványa szerkesztés közben n Irodai szerkesztők, kiadványszerkesztők n

TEX, LATEX n Karakteres terminálok korából származik n n Alkalmas egyszerűbb formázott szöveg, vagy akár kiadvány előállítására Szöveg és formátumának leírását tartalmazza n Például: n H 2 O $H_2 O$ n Dőlt textit{Dőlt} n Szöveget egy fordítóprogram lefordítja, azaz elkészíti a grafikus képet a szövegről.

verziók MS WORD n Word for Windows 2. 0, 6. 0 n Word for Windows 7. 0 n Word for Windows 8. 0 n Microsoft Word 2003 n Microsoft Word 2007 n Microsoft Word 2010 n (DOS) (WIN 3. 1) (WIN 95 -)

papírméret A” méretű papírok, az A 0 kiinduló ív felezésével keletkeznek. Az egyre kisebb alakok a sorozatban A 1, A 2, A 3 stb. A szám azt adja meg, hogy hányadik felezéssel kaphatjuk meg az illető méretet. n A „B” sorozat tagjai elsősorban a nyomdászatban terjedtek el. A B 0 a kiinduló ív. n A „C” sorozat a borítékok méretét adja meg, amelyekbe az „A” lapokat lehet elhelyezni n

mértékegységek pont pt 1 pt = 0. 0351 cm n inch in, ” 1 in = 72. 27 pt =2. 54 cm n cm cm 1 cm = 28. 54 pt n mm n sor, line li 1 line = 12 pt n pica = 12 pt (m betű szélessége) n A 4 210 * 297 mm n Letter 8. 5” * 11” ~ 216 * 279 mm n

A 4 -es lap felosztása (210 x 297 mm)

HOGYAN HASZNÁLJUK?

WORD - Munkakörnyezet n Ablakok n n n Alkalmazás és dokumentum ablak Menüsor Eszköztárak Vonalzók Állapotsor Eszközök / Beállítások n Megjelenítés, Szerkesztés, Nyomtatás, Helyesírás, Mentés stb.

Gépelési szabályok ENTER használata n Betűnagyság, betűtípus n Szóközök használata (formázásra TILOS!) n Egyéb, nem látható jelek használata: n Sortörés (Shift+ENTER) n Oldaltörés n Szó elválasztás n Nem törhető szóköz, nem törhető elválasztójel, stb. n

Gépelési szabályok 2. n TILOS: egymás után több szóközzel vagy több tabulátor jellel pozícionálni, behúzás helyett szóközt, tabulátorjelet használni n szóközzel betűt ritkítani n térköz helyett ENTER-eket ütni n - jelet szóelválasztásra használni n n AJÁNLOTT (hosszú szövegnél) n stílusok használata a teljes szövegre.

SZERKESZTÉSI tudnivalók Mozgás a szövegben n Kijelölések n Vágólap (Kivágás, Másolás, Beillesztés) n Formátum másolása n Keresés (speciális funkciók!) n Csere (speciális funkciók!) n Ugrás n Dokumentum térkép (tagolt szövegnél) n

Szerkesztés lépései szöveg bevitele, ellenőrzése n a nyers szöveg mentése, n nyomtató beállításai, n objektumok beillesztése, n formázások (először a nagyobb egységeket), n mentés, n nyomtatás. n

2. Szerkesztő műveletek n Kivágás: a kijelölt szövegrész a vágólapra kerül, és az eredeti helyén törlődik. n Másolás: a kijelölt szövegrész a vágólapra kerül, és az eredeti helyén is megmarad. n Beillesztés: a vágólap tartalma a kurzor pozíciójához kerül.

vágólap

Formázott szöveg keresése, cseréje, szövegformátum keresése

Speciális jelek keresése, cseréje

A szöveg nézetei n Nyomtatási elrendezés n n Normál n n Közeli/távoli nézet, nagyjából a nyomtatással azonos Jól kezelhetők a tördelések (szakasz, oldal), de nem látható például a margó, élőfej, kép, hasáb, viszont gyorsabb a megjelenítés Vázlat n Címsorok áttekintése, szerkesztése Élőfej / Élőláb n Nyomtatási Kép n

FORMÁZÁS

A szöveg részei (formázási egységek) Betű (karakter) n Bekezdés (paragrafus) n Szakasz (fejezet) n Dokumentum n Master (fő dokumentum) n

Szövegegységek Betű n Szó n Mondat n Sor n Bekezdés (végjele: enter (¶)) n Teljes dokumentum-file n Téglalap alakú blokk (kijelölése: Ctrl+Shift+F 8) n

A betű … BETŰ Karakterkód n Betűtípus n Betűméret n n (1 pont = 1/72 inch ~ 1/3 mm) True Type és pixeles típus n jellemzők: n n n félkövér, dőlt, szín, aláhúzások, alsó, felső index, betűköz, emelt, süllyesztett stb. Betűstílus

Karakterkódok n ASCII kódrendszer: n n 0− 31 -ig: vezérlőkódok (sorvégjel, lapdobás, etc. ) 32− 127 -ig: angol kis-és nagybetűk, számjegyek, néhány írásjel, egyéb karakterek, vezérlőkarakterek (7 bit). ASCII kiegészítve a 8. bittel: n 128 -256 ékezetes betűk n ISO-8859 -1 Ű (más néven Latin-1) – nincs benne Ő,

Karakterkódok n Unicode 1991 - Unicode Consortium (www. unicode. org) n 256 (8 bit) helyett 65536 (16 bit), majd 32 bites kódrendszerrel próbálják a világ valamennyi természetes nyelvét egységes kódrendszerbe foglalni. n n UTF-8 n 8 -bit Unicode Transformation Format, 8 bites Unicode átalakítási formátum) egy veszteségmentes, változó hosszúságú

Betű nagysága n didot-pont(p): 1 m = 2660 p (európai) n n n pika-pont(pt): 1" ≅72 pt (angol-szász) n n �� 1 p ≅0, 3759 mm �� 12 p = 1 cic(cicero) ≅4, 511 mm ��a számítógép ezt használja �� 1 pt≅0, 3514 mm �� 12 pt= 1 pi(pika) = 4, 2164 mm relatív hosszmértékek (tipográfiában használják) n n 1 ex: az aktuális betűszem-magasság, vagyis pl. az x betűmagassága 1 em: az aktuális betűmagasság, ez kb. megegyezik az m betű szélességével

Betű leírása n Raszter font Felbontás adott n Külön képernyő és nyomtató font n Méretenként külön el kell készíteni n n Vektor font Betű középvonalát vektorokkal írja le n Tetszőlegesen nagyítható, kicsinyíthető n

Betű leírása n Körvonalas font n n az egyes betűk kontúrját Bézier-görbék segítségével írja le, a belsejét kitölti (pl. True. Type fontok) nagyítható, kicsinyíthető, forgatható eltorzulhat Alávágási táblázat

Betű típusok n n Betűtípus: azonos grafikai elv szerint megtervezett betűk, egyéb írásjelek. Betűtípushoz tartozó változatok: n Vonal vastagság szerint: n n Szélesség szerint: n n Álló, dőlt (italic), kiskapitális Díszitettség: n n Keskeny, normál, széles Funkció szerint: n n Normál, félkövér (bold), kövér Alsó-felső index, domború, vésett Betűcsalád: egy betűtípus változatai alkotják

Betűtípusok osztályozása 1. n Serifes (talpas, antikva) betűk A papíron jobban olvasható, a talpak vezetik a szemet n TIMES NEW ROMAN, GEORGIA n n Sans serifes (talp nélküli, groteszk) betűk Képernyőn, táblázatban könnyebben olvashatók n ARIAL, VERDANA n

Betűtípusok osztályozása 2. n Rögzített szélességű Régi írógépes szövegek, karakteres terminál – a betűk azonos szélességűek n COURIER NEW n n Arányos (proporcionális) n A betűk szélessége változó m, i, e, w, l

Mit tud a WORD?

Szimbólumok n Symbol, Windings, Webdings

Különleges karakterek n Feltételes kötőjel, nem törhető szóköz

Karakterformátum I n Betűtípus (font) proporcionális (Times Roman, Ariel) n fix szélességű (Courier) n 256 karakterből álló karakterkészlet adott nyomtatótípushoz kötődik karakterformátum másolható


Tudáspróba 1. Milyen hibához vezet, ha szóközökkel ritkítjuk a szöveget? l Mi a különbség az alsó index és a süllyesztett betűforma között? l Mire szolgálnak a következő nem nyomtatandó jelek a szövegben: l

BEKEZDÉS n n Bekezdéseket a szövegtükörbe helyezi el Függőleges igazításuk felülről lefelé (de állítható, lásd szakaszok) Bekezdés végét az Enter jelzi Sortördelés automatikus, újsort a SHIFT+ENTER-rel kezdhetünk

Bekezdés jellemzői 1. n n igazítás behúzás mértéke (VONALZÓ!) n n n első sor beljebb függő behúzás jobb oldali behúzás sorköz térköz vázlatszint („kakukktojás”) - a címeket határozza meg

Bekezdés jellemzői 2. n n Beállításai az oldalakra tördelést szabályozzák Címeknél: n n n Kenyér szövegnél: n n n Együtt a következővel Új oldal Fattyú és árvasorok Egy oldalra „Kakukktojás: ” sorok számozása nélkül

Fattyú és árva sorok n n Nyomdász kifejezés Árva sor: az oldal (hasáb) alján helyezkedik el a bekezdés első sora, a második, harmadik és többi pedig a következő oldal tetején

Fattyú és árva sorok n Fattyú sor: a bekezdés utolsó, tört hosszúságú sora átkerül a következő oldal (hasáb) tetejére

Tudáspróba 2. l Miért nem szabad a cím alatt üres bekezdést használni térköz helyett? l Milyen hibához vezet, ha a bekezdések távolságát nem térközzel, hanem üres bekezdésekkel állítjuk be (pl. címlap) l Beállítható-e, hogy egy bizonyos bekezdés ne törhessen ketté az oldal alján?

Formázás A dokumentum arculatát határozza meg n Formázási paraméterek definiálhatók az egyes szintekhez n A formázés mindig a kijelölt dokumentumrészen hajtódik végre n lépések: n 1. kijelölés 2. formázás

Lehetőségek Karakterformátum n Tördelés n n Menü használata esetén minta látható

Tördelés n Sorok n lapok n hasábok n a tördelés automatikus, de paraméterei beállíthatók kényszerített töréspontok: shift+enter soremelés bekezdésen belül n ctrl+enter lapemelés n


SZAKASZ Szakasz végét a szakasztörő jelek jelzik n Oldaltördelés automatikus n Jellemzők: n margók, papírméret, tájolás stb. n élőfej/élőláb n bekezdések igazítása n n Hasábok

Szakasz tulajdonságainak beállítása

Szakasz, Dokumentum margó n lapállás (tájolás) n lapméret n tükörmargó n fejléc, lábléc n oldalszámozás n hasábszám n Bevezetés 1

Élőfej / élőláb n Egy szakaszon belül (oldalbeállítástól függően): n n Azonos Bal és jobb oldal más Szakasz első oldala eltérő Szakaszok öröklik az élőfejet az előző szakasztól, ez a tulajdonság megszüntethető (eszköztárról)

Beszúrások Oldalszám n Dátum, idő n Lábjegyzet, végjegyzet n Kereszthivatkozás n Könyvjelző n Hiperhivatkozás n Képaláírás n Ábrajegyzék n Tárgymutató n Tartalomjegyzék n Kép n File n Objektum n

Objektumok Egyenlet n Táblázat n Diagram n Rajz n Térkép n Kép n Mozgókép n

Egyéb formázások 1. n Felsorolások n n Hatókör: bekezdés Három fajta: n n Szimbólummal történő felsorolás Sorszámozott felsorolás Többszintű felsorolás Címek felsorolása, számozása


Egyéb formázások 2. n Szegély és mintázat n Hatókör lehet n szöveg n bekezdés n szakasz – oldalszegély Bekezdés szegély mindig a bal és jobb oldali behúzáshoz igazodik! n Élőfej / élőláb – díszes szegéllyel választható el n



Egyéb formázások 3. n Hasábok Tördelés típusa: elrendezés és a hasábok száma állítható be (egy, kettő, három) n Hasábok száma lehet több is n Hasábok közé tehetünk választóvonalat is n Hatókör: a kijelölt szöveg vagy a teljes dokumentum n


Egyéb formázások 4. n Tabulátorok Balra, jobbra, középre és decimális igazítók, függőleges vonal (táblázatszerű szöveg) n Kitöltés pontsorral, vízszintes vonallal űrlapokhoz, aláíráshoz n Tabulátorok hatóköre: 1 bekezdés n



Táblázatok Beszúrás előre megadott sor és oszlopszámmal, vagy rajzolás n Bővítés, formázás, alakítás, szöveg elforgatása n Szöveghez való viszonya (körbefuttatás) n Szegélyezés n Rendezés n Konvertálás n n Szöveg táblázattá, táblázat szöveggé


Objektumok Kép n Rajzeszköztár segítségével: n szövegdoboz, rajzelemek n Word. Art n Egyenletszerkesztő n Hang, mozi n Program n


Kép n Kép szövegbe illesztése: n n szövegbe, vagy szövegen kívülre Szövegen kívül: körbefuttatás n szöveg alá helyezés n Méretezés, levágás n Képtípus (MÉRET!) n Vágólap (Irányított beillesztés) n


A DOKUMENTUM

DOKUMENTUM n Egy szövegfájl szöveg n adatlap n stílusok, beállítások, makrók n n Konverzió n megnyitásnál, mentésnél

Fő/master dokumentum n Hosszabb szöveg készítése: fejezetenként külön szövegfájl n AZONOS SABLON! n n Fejezetek összeépíthetők egy nagy szöveggé: tördelés, nyomtatás n tartalomjegyzék, tárgymutató készítése n

PROFI SZINTEN

STÍLUSOK n Betű és bekezdés stílus létrehozás, módosítás, törlés n alkalmazás n Sablonban/dokumentumban n Stílus jellemzői n Stílusok egymásra épülése n Normál, Címsor 1, 2, …, 9 n

Stílusok használata n Alakítsuk ki a szöveg szerkezetét n n n Találjunk ki stílust az egyes szövegrészekhez n n n Tagolás: címek, alcímek, folyó szöveg Folyó szöveg bekezdéseinek funkció szerinti osztályozása (például egy példatár esetén: feladat, tipp a megoldáshoz, útmutató az új ismeretekhez, megoldás menete) Címekhez, különféle funkciójú bekezdésekhez Lehetőleg minden bekezdésnek stílus adja a formáját, attól ritkán térjünk el Előnyei: n n Szebb megjelenés Könnyen változtatható, átformázható

SABLONOK n Normál sablon: normal. dot alap beállítások (eszköztárak, menüsor, eszközök/beálltások) n oldalbeállítás n stílusok n n Makró n n VÍRUS! Előre gyártott sablonok

Szerzői munka n Helyesírás ellenőrző n helyesírás, nyelvhelyesség, elválasztás Lábjegyzet, végjegyzet n Tartalomjegyzék és tárgymutató n n n mezőként épül a szövegbe, nyomtatás előtt mindig frissíteni kell! Korrektúra

Nyelvi elemek Nyelv beállítása /bekezdésenként/ (Language) n Helyesírás ellenőrzése (spelling) n Nyelvtani ellenőrzés (grammar) n Automatikusan is n Automatikus javítás (auto-correct) n Rövidítésszótár (auto-text, kész szöveg) n Saját szótár n Szinonimaszótár (Thesaurus) n

TARTALOMJEGYZÉK n Stílusok alapján automatikusan készíthető Címsor 1, 2, …, 9 n Saját stílusok alapján (szöveg vázlatszintje!) n Tartalomjegyzék stílusa TJ 1, 2, …, 9 n Szerkezet (címek, szövegszintek) megtekintésére, szerkesztésére a vázlat nézet használható n Tartalomjegyzék egy mező n n nyomtatás előtt ajánlatos a frissítése!

TÁRGYMUTATÓ n Jelölések készítése kézzel (jelölés ablakkal) n automatikusan (fájl alapján) n n Tárgymutató egy mezőként kerül a szövegbe n n nyomtatás előtt frissítés! Tárgymutató stílusa n hasáb, bekezdés stílus

KÖRLEVÉL n Törzsdokumentum szöveg n adatmezők (adatforrásból) n word mezők (programozható) n n Adatforrás Word dokumentum (táblázat) n Access, Excel, d. Base, címjegyzék (outlook) n n Összefuttatás

MAKRÓ készítés Makró felvevő n Visual Basic nyelven programozható n

Tudásmérő - 3 l Soroljon fel öt olyan formázási jelet, amelyek a szövegben nyomtatáskor nem jelennek meg, de fontos szerepük van a szöveg formázásában!

Tudásmérő - 4 l l l l Mi az a legkisebb szövegegység, amelyre a következő formázások alkalmazhatók: margó, behúzás, szegély, kiskapitális, sorkizárt, ritkított, nyelv, felsorolás, élőjej/élőláb Teljes dokumentum: Szakasz: Oldal: Bekezdés: Sor: Betű/betűcsoport:

Tudásmérő - 5 l l l l Mi az a legkisebb szövegegység, amelyre a következő formázások alkalmazhatók: margó, behúzás, szegély, kiskapitális, sorkizárt, ritkított, nyelv, felsorolás, élőjej/élőláb Teljes dokumentum: Szakasz: margó, élőfej/élőláb Oldal: Bekezdés: behúzás, sorkizárt, felsorolás Sor: Betű/betűcsoport: szegély, kiskapitális, ritkított, nyelv

Tudásmérő - 6 l Melyik a kakukktojás, és miért? Arial, aláhúzott, felsőindex, térköz előtte/mögötte, süllyesztett, ritkított, rejtett Térköz, mert az bekezdés formázás, a többi pedig betű/betűcsoportra vonatkozik.

Tudásmérő - 7 l Mi a mező, sorolj fel 5 tanult mezőt! Mező: a dokumentum (esetleg automatikusan) változó/változtatható adata, általában szövegként jelenik meg és viselkedik (formázható), de nem szöveg, értéke függ az aktuális dokumentumtól! Oldalszám, aktuális dátum, tartalomjegyzék, tárgymutató jelölés, tárgymutató, körlevél adatmezői, dokumentum neve, aktuális dátum …

VÉGE