Szveg Marcus Tullius Cicero Szvegszerkesztst nem nyomdai sokszorosts

Szöveg Marcus Tullius Cicero Szövegszerkesztést nem nyomdai sokszorosítás esetén használjuk

Microsoft Multiplan, Word, Excel.

Történelem Program neve Körülbelüli terjedelme Word 2. 0 5 -6 Mbyte Word 6. 0 (Office 4. 2) 8 -12 Mbyte Word 7. 0 (Word ’ 95, Office ’ 95) Office: 15 -50 Mbyte Word 8. 0 (Word ’ 97, Office ’ 97) Office: 25 -100 Mbyte Word 9. 0 (Word 2000, Office 2000) Office: 100 -500 Mbyte Word 10. 0 (Word XP, Office XP) Office: 250 -800 Mbyte

Papír • Papír mérete • ISO 216 -os szabványos papírméretek határozzák meg a lapok oldalainak hosszát. Ezek a papírméretek közös oldalarányokon alapulnak ld. fent. • A 3 -as lap torzulás nélkül nagyítható A 2 esre. • A legnagyobb szabványos papírméret az A 0 -ás. Ennek a területe 1 négyzetméter. Ebből a méretből A 1 -et a lap félbehajtásával kapunk. X • A papír tömege • A másik jellemző a négyzetmétertömeg. Ebben az egységben adjuk meg a nyomdának, vagy a kiadónak, milyen vastag papíron szeretnénk a munkát viszontlátni. (g/m²). Egy általános irodai nyomtató papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy A 4 -es lap tömege így 5 g. 1

Alapfogalmak • szó • Két darab SPACE közötti betűk halmaza. Lehetőleg valami értelmes kifejezés. • mondat • Több szó egymás után, a végén valamilyen mondatzáró jellel. (felkiáltó jel, kérdőjel, pont) • bekezdés • Két ENTER közötti mondat(ok) halmaza. • dokumentum • A teljes bevitt szöveg.

Oldalbeállítás

Stílusok • Több alcím is van, és ezeket azonosra szeretnénk formázni. • Bekezdéseket azonosra szeretnénk formázni • Felsorolást azonosra szeretnénk formázni. Nem szeretnénk egyesével mindegyiknél beállítani a betűméretet, betűtípust, stb A stílus egy „formázáscsomag”: tartalmazza rengeteg más beállítás mellett a betűtípust, betűméretet, bekezdésbeállításokat, de még a szöveg nyelvét vagy keretezését is.

Miért kell a Stílus • más gépeken is úgy fog „kinézni”, mint az enyémen • a munka is lényegesen egyszerűbb, • gyorsabb, • a beállításokat elég egyszer meghatározni, • ha közben meggondolnánk magunkat, megváltoztathatók a stílusokhoz rendelt értékek,

Előre meghatározzuk • a szöveg jellegzetességei, szerkezeti felépítése, célja alapján előre kitaláljuk, • hányféle és milyen címfokozatra lesz szükségünk, • a szöveg formátuma néhány mozdulattal megváltoztatható Később megváltoztathatjuk

Alapértelmezett stílusok Átállunk Címsor 1 Formázás felfedése

Decimális tabulátor

Stílus módosítás

Új stílus létrehozása • A Wordben már van néhány stílus alapértelmezetten: Normál, Címsor, célszerű eltérően elnevezni az új stílusokat. • Egységes megjelenés: a stílus módosításakor ezzel a stílussal készült tartalom egységesen módosul. • a Következő bekezdés stílusa: ezzel megadhatjuk, milyen legyen a következő stílus, ha ütünk egy entert.

Betűk • • FONT: A számítógépen egy-egy külön fájlban rögzített, névvel ellátott karakterek összességét fontnak nevezzük, ez általában 255 jelet tartalmaz, többnyire kevesebbet, mint amennyire szükség lenne. A betűtípus typeface azonos grafikai elven megtervezett ábécé. A betűalak lehet: keskeny (kondenz, narrow) normál (antikva) széles (wide) kisbetű (kurrens, minuszkula) nagybetű (verzál, majuszkula) kiskapitális (kapitälchen, small caps) kurzív betű (dőlt, italic) talpas (serif) talpatlan (sans serif) A betűkép vonalvastagság szerint: világos (light) normál (normal, regular) félkövér (semi bold, bold) kövér (fat, extra bold, black)

Formátum Betűtípus

Betűméret Pontrendszer régen. A számítógép elterjedésével a picapont. Ezt a pontméretet találjuk a • A nyomdászatban Didotgrafikai programokban is: pont volt. : • 1 p = 0, 376 mm • 1 pt = 0, 351 mm = 0, 0138" 1/72" • 12 p = 1 ciceró = 4, 513 • 12 pt = 1 pica = 4, 2164 mm mm • 1 pica = 0, 166" = 1/6" • 20 cic = 9 cm • 72 pt = 0, 996" ? 1" = 2, 54 cm Értékek, amelyeknek nevük • 1 mm = 2, 845 pt is van. • 6 p - nonpareille • 1 m = 2845 pt A két rendszer egymáshoz viszonyított • 8 p - petit aránya • 10 p - garmond • (Didot-p : pica-pt) 1, 07 : 1 és 1 : • 12 p - ciceró 0, 935

Behúzás és térköz • Igazítás: Balra, jobbra, középre zárt, sorkizárt. • A Behúzás • (nincs): a bekezdések kezdete egybeesik a margóval, • Első sor: minden bekezdés első sora a Mértéke értékkel beljebb kezdődik, • Függő: az első sor kezdődik a margóval egy vonalban, a bekezdés összes többi sora a Mértéke értékkel beljebb kezdődik

Behúzás és térköz • Térköz részben a bekezdések közötti távolság pontban előtte/utána • Sorköz részben a bekezdés sorai közötti távolságot állíthatjuk

Képek körbefuttatása szöveggel

Élőfej, élőláb • hogy minden oldalra tehetünk különböző feliratokat a lap legtetejére és/vagy legaljára. Lehetőségünk van arra is, hogy beszúrjuk az aktuális dátumot, időt, oldalszámot, illetve tetszőlegesen formázott szöveget vagy logót.

Tárgymutató A tárgymutató a kinyomtatott dokumentumban a keresett szavak, fogalmak, vagy mondatok oldalszámát adja meg. • kijelöljük a szerepeltetni kívánt szöveget, • formátumot választunk • majd összeállítjuk a tárgymutatót.

Tartalomjegyzék A tartalomjegyzék a dokumentum adott szintű címeit sorolja fel, és megadja oldalszámukat. Frissítés: katt. a tartalomjegyzékbe és nyomjuk meg az F 9 gombot. Vagy: kattintsunk az egér jobb gombjával, és válasszuk a Mezőfrissítés parancsot.

Varázslók

Egyenletszerkesztő