sztnzsi problmk a hazai kiegyenlt energia piacon Paizs

Ösztönzési problémák a hazai kiegyenlítő energia piacon Paizs László MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont MTA, Verseny és Szabályozás 2007, 2008. május 14.

Kutatás tárgya • A hazai kiegyenlítő energia piac árazási rendszere elősegíti-e a villamos energia piac biztonságos, de egyúttal takarékos (alacsony tartalék-kapacitások melletti) működését?

Kiegyenlítés I. • A villamos energia speciális termék mert: a keresletet és a kínálatot folyamatos egyensúlyban kell tartani, miközben a villamos energia nem tárolható. • A tervezett és a tényleges fogyasztás közötti különbséget a hálózat üzemelésért felelős szereplő az erőművek (fogyasztók) fel- és leszabályozása révén egyenlíti ki. • A kiegyenlítés költségei beépülnek a villamos energia végfelhasználói árába. • Liberalizált piaci környezetben a kiegyenlítő energia beszerzése és értékesítése elkülönült piacokon történik.

Kiegyenlítés II.

Kiegyenlítő energia beszerzése • Lekötött tartalékkapacitások: 1300 MW (vö. : összes beépített kapacitás: 8700 MW; éves csúcsfogyasztás: 6500 MW) • A beszerzés napi rendszerességgel tartott aukciókon történik. • A rendszerszintű szolgáltatások költsége: kb. 35 Mrd forint évente, kb. 1 Ft/k. Wh.

Kiegyenlítő energia elszámolása • A villamosenergia-piac szereplői (termelők, kereskedők, nagy fogyasztók) mérlegkörökbe szerveződnek. • A mérlegkör felelős (kereskedő) naponta összesíti a mérlegkör tagok tervezett másnapi termelését és fogyasztását és a kiegyensúlyozott menetrendet leadja a rendszerirányítónak. • A negatív egyenlegű mérlegkörök kiegyenlítő energiát vásárolnak a rendszerirányítótól. • A pozitív egyenlegű mérlegkörök kiegyenlítő energiát adnak el a rendszerirányítónak.

Az elszámoló árakkal szembeni követelmények • Ösztönözniük kell a menetrendtartásra: – pontos tervezés (az eltérések „ne legyenek túl nagyok”) – a tervezett/becsült fogyasztással megegyező menetrend • Robosztusnak kell lennie a rendszerirányítás fizikai- és pénzügyi stabilitását veszélyeztető arbitrázs tevékenységgel szemben

Kiegyenlítő energia elszámoló árai PPKE (pozitív kiegyenlítő energia ára) • Erősen szankcionáló rendszer, • de aszimmetrikusan büntető árakkal: – – P (nagykereskedelmi vill. energia ára) PNKE (negatív kiegyenlítő energia ára) Deficit költsége: PPKE – P = 6 Ft/k. Wh Suffucit költsége: P – PNKE = 14 Ft/k. Wh • Ezért alultervezésre ösztönöz. PPKE = Max{1, 5*Pközüzem; Pfelszabályozás} PNKE = Min{0, 08*Pközüzem; Pleszabályozás}

Kiegyenlítő energia igénybevétel szerkezete • A kereskedők alultervezése miatt az országos mérleg egyenlege jóval többször volt deficites mint szufficites.

Következtetések • A kiegyenlítés társadalmi költsége feltehetően magasabb az optimálisnál mert: – a büntető árrendszer a kereskedőket vélhetően az optimálisnál pontosabb tervezésre ösztönzi, – ugyanakkor az aszimmetrikus árrendszer és az időről-időre felmerülő arbitrázs lehetőségek a kereskedőket az alultervezésben teszi érdekeltté, ami felszabályozási többletköltségeket eredményez.

Lehetséges megoldások • A kiegyenlítő energia beszerzési árához igazított elszámoló árak – probléma: piaci erőfölény a szabályozó energia piacon. • Választott megoldás (2008 -): PPKE = Max{EEXbaseload; Pfelszabályozás} PNKE = Min{EEXbaseload; Pleszabályozás}

Köszönöm a figyelmet!