sztnzs a kzoktatsban Horn Dniel MTA KRTK KTI

  • Slides: 14
Download presentation
Ösztönzés a közoktatásban Horn Dániel MTA KRTK KTI és ELTEcon Közgazdasági Nobel-emlékdíj 2016 Szerződéselméleti

Ösztönzés a közoktatásban Horn Dániel MTA KRTK KTI és ELTEcon Közgazdasági Nobel-emlékdíj 2016 Szerződéselméleti alkalmazások 2017. Március 9. Magyar Tudományos Akadémia

Ösztönzés a közoktatásban – lehetséges? „Tanárnak születni kell!” 1) 2) 3) 4) - A

Ösztönzés a közoktatásban – lehetséges? „Tanárnak születni kell!” 1) 2) 3) 4) - A standard megbízó-ügynök modell Több feladat Intertemporális problémák Közszféra: a) Több megbízó b) Megfigyelési gondok c) Csoportmunka d) Belső motiváció „No Child Left Behid” - Perverz hatások Burgess és Ratto (2003)

Standard modell • Tegyük fel, hogy az ügynök y mennyiségű a megbízó számára hasznos

Standard modell • Tegyük fel, hogy az ügynök y mennyiségű a megbízó számára hasznos kibocsátást (termék vagy szolgáltatás) állít elő. Az ezért kapott jövedelme w=s+by, ahol w az összes jövedelme, s a fix bére, és b az egységnyi kibocsátásért kapott jövedelem; Ha a kibocsátás jól megfigyelhető, ez a bérezés Pareto optimális erőforrás szintet eredményez. • De y nem megfigyelhető, így a megbízó egy p indikátort vesz helyette figyelembe, így w=s+bp • Tegyük fel, hogy p indikátort befolyásolhatja „a” erőfeszítés és egy „e” zaj. p=a+e Minél kockázatkerülőbb az ügynök, minél nagyobb a zaj és minél drágább az erőfeszítés annál kisebb ösztönzés kell (b↓) Holmstrom és Milgrom (1987) Gibbons (1988),

Több feladat • Holmström és Milgrom (1990, 1991) bemutatja, hogy befolyásolja a többfeladat (multi-tasking)

Több feladat • Holmström és Milgrom (1990, 1991) bemutatja, hogy befolyásolja a többfeladat (multi-tasking) jelenléte az ösztönző rendszereket. • Leegyszerűsítve: a feladatok (erőfeszítések) összefüggései befolyásolják az ösztönzés erejét. Ha a feladatok helyettesítők, az erős ösztönzőknek nem kívánt hatásai lehetnek. • Egy egyszerű példával élve, ha p=a 1+2*a 2 de y=2*a 1+a 2 az ügynök inkább fektet energiát a 2 -be, mint a 1 -be (hiszen egységnyi energia befektetés kétszer annyi megfigyelhető kibocsátással jár), pedig a megbízónak ennek épp az ellenkezője állna érdekében. • Lásd még „On The Folly of Rewarding A, While Hoping for B” (Kerr 1975)

Több feladat (folyt. ) • Amennyiben a feladatokat (erőfeszítéseket) eltérő hibával lehet mérni, az

Több feladat (folyt. ) • Amennyiben a feladatokat (erőfeszítéseket) eltérő hibával lehet mérni, az optimális környezetben a pontosabban mért feladatot (erőfeszítést) nagyobb ösztönzővel kellene jutalmazni. • Ha a feladatok összefüggnek, az ügynöknek érdeke a pontosabban mért feladatra koncentrálnia. (pl. tesztre tanítás) Holmström és Milgrom (1990, 1991)

Intertemporális problémák • Racsni hatás („ratchet effect”): ha az ügynök jól teljesít az időszak

Intertemporális problémák • Racsni hatás („ratchet effect”): ha az ügynök jól teljesít az időszak első részében, a megbízó azt hiheti, hogy könnyű a feladat, így csökkentheti az ösztönzés mértékét (b↓) (Gibbons 1987) • Viszont, ha a megbízó előzetesen nem ismeri az ügynök képességeit, az időbeliség lehetővé teszi ezek megfigyelését. • Karrier: időben ismételt interakciók esetében, nagy bizonytalanság mellett* az megbízó erősebb ösztönzőkkel elősegítheti a magasabb erőfeszítést az ügynök részéről (ez épp az ellentéte a nem ismételt esetnek) (Holmström 1982, Dewatripont et al. 1999) (*ha ez a képességek meg nem figyeléséből fakad)

Közszféra: több megbízó • Ha több megbízó van, ezek mindegyike más feladatot másképp jutalmazhat

Közszféra: több megbízó • Ha több megbízó van, ezek mindegyike más feladatot másképp jutalmazhat • Ez negatív externális hatásokkal járhat a másik megbízóra • Minél több a megbízó, annál kisebb az ösztönzés az egyes kimenetekre • Ha az ügynök erőfeszítése helyettesítő az egyes megbízókra nézve, az ügynök annak a megbízónak fog nagyobb erőfeszítéseket tenni, ahonnan nagyobb ösztönzést kap. • Pl. oktatási szektor: • Megbízók – állam, fenntartó, szülők, (igazgató, tanár) • Ügynök – iskola, igazgató, tanár, diák Bernheim és Whinston (1986), Holmström és Milgrom (1988), Dixit (1996, 1997)

Közszféra: megfigyelési gondok • Bár a megfigyelés a magánszektorban sem egyszerű, a közszférában még

Közszféra: megfigyelési gondok • Bár a megfigyelés a magánszektorban sem egyszerű, a közszférában még bonyolultabb: • A legtöbb esetben az ügynökök önálló döntéshozók (vö. tanár), nagyon zajosan mérhető kimenetekkel • A megbízónak nem mindig van egyértelmű célja (vö. Mi az oktatás célja? Mi az iskola célja? ) • Legtöbb esetben a kimeneteket nem azon a szinten lehet megfigyelni, ahol létrejönnek. Pl. iskolasorrendek • Illetve ha van is egyéni kimenet, viszonylag kevés dimenzióban és drága a fenntartása (közfinanszírozást igényel) Burgess és Ratto (2003)

Közszféra: csoportmunka • A több megbízó ellentettje: egy megbízó több ügynököt alkalmaz, akik ugyanazon

Közszféra: csoportmunka • A több megbízó ellentettje: egy megbízó több ügynököt alkalmaz, akik ugyanazon célért dolgoznak, és az erőfeszítéseik nem függetlenek egymástól. -> potyautas probléma • Az optimális ösztönzési mód függ a kimenet mérésének bonyolultságától és a csoport nagyságától (Holmström 1982)

Közszféra: belső motiváció • A közszféra esetében feltehetjük, hogy az ügynököknek egyéni hasznuk is

Közszféra: belső motiváció • A közszféra esetében feltehetjük, hogy az ügynököknek egyéni hasznuk is van a kimenetek előállításából (vö. Holmström és Milgrom 1991). • Az ilyen kimenetekre adott ösztönzés kontra-produktív is lehet (Kreps 1997) („rossz szignál”) • illetve nem hatékony (Holmström és Milgrom 1991) • ha a megbízó hitelesen tudja képviselni, hogy az ügynökök erőfeszítésének emelése nem jár más erőforrások csökkentésével (Francois 2000)

NCLB 2001 No Child Left Behind • Mérföldkő a közoktatás ösztönzési szempontjából (is) •

NCLB 2001 No Child Left Behind • Mérföldkő a közoktatás ösztönzési szempontjából (is) • A NCLB minden (föderális állami) közpénzből gazdálkodó iskola számára előírja, hogy évente standardizált tesztekkel mérje a diákok teljesítményét. • Tagállamonként eltérő mértékű ösztönzés. • Számos tagállamban (pl. Texas, Észak- és Dél Karolina, stb. ) szofisztikált elszámoltathatósági rendszerek alakultak ki. • Összességében az eredményességre gyakorolt hatása matekból pozitív, szövegértésből nulla (Dee és Jacob 2010) De…

Perverz hatások • Tesztre tanítás (Koretz 2002) • Erőforrások átcsoportosítása (Deere és Strayer 2001,

Perverz hatások • Tesztre tanítás (Koretz 2002) • Erőforrások átcsoportosítása (Deere és Strayer 2001, Jacob 2002 és Burgess, Propper, Slater és Wilson 2005) • Csalás (Jacob és Levitt 2004) • „Edzősködés” (coaching) • Tanárok szelekciója (Ladd, 2001; Murnane & Levy, 2001). • Diákok szelekciója (Cullen és Reback 2006)

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!

Irodalom • Bernheim, B. D. , Whinston, M. “Common Agency”, Econometrica, 54(4), 1986, pp.

Irodalom • Bernheim, B. D. , Whinston, M. “Common Agency”, Econometrica, 54(4), 1986, pp. 923 -942. • Burgess and Ratto (2003) The role of incentives in the public sector: Issues and evidence, Oxford review of economic policy, 19 (2): 285 -300. • Burgess, S. , Propper, C. , Slater, H. , & Wilson, D. (2005). Who wins and who looses from school accountability? The distribution of educational gain in English secondary schools. CMPO working paper, 05(128), 1 -36. • Cullen, J. B. , & Reback, R. (2006). Tinkering Toward Accolades: School Gaming Unde Performance Accountability System. NBER Working Paper(12286). • Dee, Thomas and Brian A. Jacob. 2010. “Evaluating NCLB. ” Education Next (Summer): 54– 61. • Deere, D. , & Strayer, W. (2001). Putting Schools to the Test: School Accountability, Incentives and Behavior. Private Enterprise Research Center Working Paper, Texas A&M University(114). • Dewatripont, M. , Jewitt, I. , Tirole, J. “The economics of career concerns, Part II: Application to missions of accountability of Government Agencies”, Review of Economic Studies, 66, 1999, pp. 199 -217. • Dixit, A. “ The Making of Economic Policy: A Transaction-Cost Politics Perspective. ” Cambridge, MA: MIT Press, 1996. • Dixit, A. “Power of incentives in private vs public organisations”, American Economic Review Papers and Proceedings, 87, 1997, pp. 378 -382. • Francois, P. “’Public service motivation’ as an argument for government provision”, Journal of Public Economics 78, 2000, pp. 275 -299. • Gibbons, R. "Piece-Rate Incentive Schemes", Journal of Labor Economics, 5(4), 1987, 413 -429. • Gibbons, R. (1998). Incentives in Organizations. Journal of Economic Perspectives, 12(4). • Holmström, B. “Moral hazard in teams”, Bell Journal of Economics, 13, 1982, pp. 324 -340. • Holmström, B. Milgrom, P. “Regulating trade among agents”, Journal of Institutional and Theoretical Economics, vol. 146(1), 1990, pp. 85 -105. • Holmström, B. , Milgrom, P. “Common Agency and Exclusive Dealing”, Yale University, School of Management, working paper, 1988. • Holmstron, B. , & Milgrom, P. (1991). Multitask Principal-Agent Analyses: Incentive Contracts, Asset Ownership and Job Design. Journal of Law, Economics, & Organization, 7(Special Issue: [Papers from the Conference On the New Science of Organization, January 1991]), 24 -52. • Jacob, B. A. (2002). Accountability, Incetives and Behavior: the Impact of High-stakes Testing in the Chicago Public Schools. NBER Working Paper(8968), 1 -69. • Jacob, B. A. , & Levitt, S. D. (2004). To Catch a Cheat. Education Next(winter), 68 -75. • Kerr, S. (1975). On the Folly of Rewarding A, While Hoping for B. The Academy of Management Journal, 18(4) • Koretz, D. M. (2002). Limitations in the Use of Achievement Tests as Measures of Educators' Productivity. The Journal of Human Resources, 37(4). • Kreps, D. M. “Intrinsic motivation and extrinsic incentives”, American Economic Review, 87(2), 1997, pp. 359 -364. • Ladd, H. F. (2001). School-Based Educational Accountability Systems: The Promise and the Pitfalls. National Tax Journal, LIV(2). • Murnane, R. J. , & Levy, F. (2001). Will Standard-Based Reforms Improve the Education of Students of Color? National Tax Journal, LIV(2).