Sztereotpik s a kultrakzi rintkezs fejlesztse Szerz Lzr

Sztereotípiák és a kultúraközi érintkezés fejlesztése Szerző: Lázár Imre Lektor: Hidasi Judit TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Bevezető • Ebben az elektronikus tananyagban a hallgató megismerkedhet a gondolkodás szerveződésének kognitív séma elméletével, a sztereotípiák kialakulását illető elgondolásokkal, a sztereotip tudás elemzésével és annak társadalmi következményeinek értelmezésével különös tekintettel a kultúraközi kommunikáció kontextusára. • A hallgató a sztereotip tudásról való ismeretek tükrében érinti az előítélet problémakörét, kutatását, a diszkriminatív magatartás kialakulásának kérdését, vizsgálatát és a megelőzését illetve kezelését, a beavatkozás lehetőségeit. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Tartalom • • • Első rész: A sztereotípiák Sémák, sztereotípiák és a 4 t modell A séma A sztereotípiák értelmezései A sztereotípiák sajátosságai A sztereotípiák kockázatai A sztereotípiák alapjai, jellemzői és funkciói A sztereotip tudás az információ-feldolgozási paradigma tükrében Kulturális sztereotípiák formái A kulturális sztereotípiák a kultúraközi kommunikáció során TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

• • • Második rész: Az előítélet Előítélet, diszkrimináció Az előítélet forrásai és az intervenció lehetőségei Az előítélet kutatásának etikai aspektusai A csoportközi fenyegetettség és sztereotípiák integrált elmélete A csoportközi fenyegetettség és sztereotípiák mérése • • Harmadik rész: Vizsgálatok és beavatkozási lehetőségek Beavatkozási lehetőségek Előítélet kezelés kora gyermekkorban A sztereotípiák és az előítéletesség befolyásolási lehetősége Sztereotípiák módosítása A csoportközi előítéletek kezelése Irodalom TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Első rész A sztereotípiák TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Sémák, sztereotípiák és a 4 T modell • T 1 mint természeti meghatározottság A mentális reprezentációk, sémák, sztereotípiák hátterében evolúciós pszichológiai és kognitív etológiai törvényszerűségek által megalapozott, a szelekciós folyamatok során fennmaradt adaptív kognitív mechanizmus játszik szerepet, melynek (moduláris) neurobiológiai alapjai vannak. A sémák, és sztereotípiák neurobiológiai alapzatának kialakulásában ökoszemiotikus és epigenetikus folyamatok játszanak közre. • T 2 mint társadalmi meghatározottság A sztereotípiák a társadalmi történések magyarázatát kínálják a saját csoport iránti pozitív diszkrimináció hangsúlyával a másik (outgroup) csoporttal szemben. A sztereotípiák a csoporton belüli konszenzus indikátorai, ha a sztereotípiák ellentmondásossá válnak a konszenzus erősítésére kollektív folyamatok indulnak be, melyek mentén konfliktusos irányzatokra tagolódhat a csoport, finomíthatják, tagolhatják a sztereotípiákat, vagy megegyezhetnek egy új, közösen elfogadható sztereotípiában. • T 3 mint technológiai meghatározottság A tömegkommunikáció képes a sémákat, sztereotípiákat a személy tapasztalatait felülíró módon befolyásolni, és új, a hatalmi, ideológiai kontextusnak–megfelelő sztereotípiákat közvetíteni. Az ellenzéki politikai csoportok az új médiumok segítségével a sztereotípiák újratematizálásával növelhetik befolyásukat. Alakíthatnak új társadalmi csoportot. • T 4 mint ideológiai, kulturális meghatározottság A sztereotípiák számos műfajban (commedia dell’arte, karikatúra, reklámgrafika, filmipar, szépirodalom) elterjedtek, hangsúlyosak. Valójában minden szellemtörténeti korszak kialakítja a maga uralkodó kliséit, sémáit, sztereotípiáit, melyek az adott korszakra és műfajra jellemzőek. A strukturalista meseelemzés illetve a narratív elemzés feltárja ezen sémák, és klisék szerepét a jelentésadásban. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A séma etimológia "σχήμα" (skhēma), alak, terv A sémák a kogníció építőelemeiként szervezett memória struktúrák kialakulásához vezetnek, melyek a világról alkotott reprezentációhoz kapcsolódó elvárásainkat is magukba foglalják. Így a tudás nem más, mint sémának nevezett kognitív konstrukciók, mentális keretek hálózata, mely az emlékezetbe idézhető információkat szervezi, és segít a sémákhoz kapcsolódó viselkedés felidézésében, módosításában, illetve a helyzetek valószínű kimenetének becslésében. A sémás feldolgozás az új mintázatot a már létrejött sémák egyikével veti össze automatikusan, rutinszerűen, tudatos reflexió nélkül. A gyors művelet része a tárgyak, emberek, események és helyzeteket osztályozásának. Torzítás forrása lehet, ha nem illeszkedik az új kép valamely sémához. Rumelhart szerint a”sémák tudásreprezentációk minden szinten – az ideológiáktól, a kulturális vélelmektől a szavak jelentéséig vagy egy-egy betűhöz rendelt idegi ingerületmintázatokig. Tapasztalatink, és elvonatkozatott elméleteinket minden szintén sémák szervezik. Sémáink valójában azonosak tudásunkkal. Általános tudásunk minden eleme sémákba ágyazódik. ” • A sémák jellemzői (Rumelhart és Norman) • Aktív felismerési eszközök • A tojás sémája : rögzített központi fogalmi mag, változók • Absztrakt és konkrét fogalmakat takarnak a sémák • A séma rendszerű (Ulrich Neisser) • Sematikus és rekonstruktív az emlékezet. • A sémarendszer irányítja az információk rögzítését , amely át is alakulhat az információk hatására. • Az általános személyiség sémákat sztereotípiáknak nevezzük. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotípiák • Etimológia: sztereo’ - ‘tüposz’ szilárd forma • A sztereotípia kategorizációs keret, mely az információk egyszerűsítésére, és rendszerezésére szolgál, egyszerűsíti az azonosítás, felidézés, jóslás és a válasz magatartás folyamatát, ez szociális tekintetben adott kulturális csoportokban egyeztetett és elfogadott módon más kulturális csoportok tagjaira vonatkozó megítélést tartalmaz, mely konzervatív, rögzült és a változásnak ellenálló látásmód ill. meggyőződés. Bár a sztereotípiák mint személyiség sémák hozzájárulnak az elme gyors és hatékony adatfeldolgozásához, és a sztereotípia segíti az agy információosztályozó működését, de a sztereotípia révén rögzített adatok sokszor pontatlanok, ugyanakkor a tömeges információ feldolgozásban hasznosak. A sztereotípiák fennmaradását elősegíti annak önbeteljesítő hatása, amikor viselkedésünket az így rögzített séma elvárásaihoz igazítjuk. Egyben elvárunk és tudni vélünk az egyénnél esetleg nem létező viselkedés mintákat is. • • • Magyarázó szerep Igazoló funkció Csoportközi differentáció Önkategorizáció Társadalmi befolyás és konszenzus Fiske, Susan T. ; Cuddy, Amy J. C. ; Glick, Peter; Xu, Jun (2002). "A Model of (Often Mixed) Stereotype Content: Competence www. cos. gatech. edu/facultyres/Diversity_Studies/Fiske_Stereotype. Content. pdf. Journal of Personality and Social Psychology American en. wikipedia. org/wiki/American_Psychological_Association 82 (6): 878– 902. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotípia értelmezései Sztereotípia mint mentális reprezentáció A sztereotípiák az adott társadalmi csoportok vélt jellemzőit tartalmazzák, melyek társadalmilag egyeztetett és elfogadott hiedelemrendszereket alkotnak. A sztereotípia így a szociális kategóriák mentális reprezentációjának tekinthető. Sztereotípia és az attribúció Az attribúció során az emberek a saját és mások viselkedésének okait magyarázó szabályokat, feltevéseket, elképzeléseket illesztenek sztereotípiáik közé, melyek révén egy személy vagy csoport viselkedéséből személyiségvonásokra lehet következtetni. Sztereotípiák pszichoanalitikus szemszögből A sztereotípiák közötti konfliktus az etnikai csoportok között tarthatatlan tudatalatti motivációk tudattalan projekcióinak eredménye. A sztereotípia mint kategorizálás A sztereotípiák társadalmi csoportoknak vagy rétegeknek tulajdonított jellemzők strukturált halmaza, melyek a szociális kategóriák rendszerébe illeszkednek. A sztereotípia mint kép A sztereotípiák képszerű mentális konstrukciók, és a negatív illetve pozitív minősítésű környezeti körülmények, társadalmi kihívásokra adott válasz kialakításában játszanak szerepet az előítéletek kialakulásához is hozzájárulva. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotípiák sajátosságai Jellemzői • Általánosító - Egy vagy néhány ember viselkedése, jelleme alapján kialakított véleményt kiterjeszti az illető személy vagy személyek csoportjára. • Leegyszerűsítő - Egy vagy néhány ember viselkedése, jelleme alapján kialakított véleményt kiterjeszti az illető személy vagy személyek csoportjára. • Revízió rezisztens – meggyőződésszerű, nagy tehetetlenségű, nehezen változtatható vélemény, mely az önazonosítás erőterében a mi – mások tájékozódást szolgálja ki Fajtái • Egyéni sztereotípia: egyéni hiten alapul a sztereotípia, • Konszenzusos (kollektív sztereotípia) a konszenzusos hiten alapuló felfogás szerint a sztereotípiák kollektív hitek összessége egy embercsoport személyes tulajdonságairól (pl. Gardner 1972, Ashmore & Del Boca 1981). • Autosztereotípia: A magunkról alkotott klisék, sémák és mások rólunk alkotott kliséi, sémái. • Heterosztereotípia: kognitív struktúra, mely tartalmazza az észlelő tudását, hitét és elvárásai egy emberi csoportról. Az általunk másokról alkotott sztereotípiák. A másokról alkotott sztereotípiái. • Pozitív és negatív sztereotípia: • A negatív sztereotípiát általában előítéletnek nevezzük. • A szociotípiák mint az adott társadalom leírásának empirikusan bizonyítható sztereotípiái „igaz sztereotípiák” (Triandis 1994). TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotípiák kockázatai A sztereotípia mint fenyegetés • Ha az egyének tisztában vannak a csoportjukat illető negatív sztereotípiákkal, az szorongással tölti el őket, és akaratlanul a sztereotípiáknak felelhetnek meg. A sztereotípia fenyegetése ronthatja az intellektuális teljesítményt. Attributív kétértelműség • Az attributív kétértelműség arra a bizonytalanságra utal, amelyet a sztereotípizált csoport tagjai tanusítanak az irántuk mutatkozó vélemények, viselkedések okait illetően. Az attributív kétértelműség érintheti a sztereotípiának kitett csoport tagjainak önbecsülését is. Önbetöltő jóslat • A sztereotípiák mentén az adott csoporttól a környezet elvárhatja a sztereotípiát igazoló cselekményeket, mely így a társas interakció keretében az egyént a sztereotípiának megfelelő viselkedés felé sodorja a sztereotípiát igazoló módon. Diszkrimináció • A sztereotípiák a társadalmi valóságot leegyszerűsítő és egyben igazoló voltukkal az emberek személyészlelését és viselkedését mélyrehatóan befolyásolhatják. Az ilyen diszkriminatív viselkedés jogsértő következményekkel járhat a munkaerőpiacon az etnikai vagy szexuális kisebbségekkel szemben. Önsztereotipizálás • A sztereotípiák az énkép részévé is válhatnak, mely az adott csoportról kialakított negatív kép elemeinek internalizálásával jár együtt és gyakran vezet depresszióhoz. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotípiák alapjai, jellemzői és funkciói A sztereotípiák alapjai A sztereotípiák kialakulását elősegítik a történelmi tények, általánosítás, egyszerűsítés, felnagyítás, túlzás, illetve kulturális attribútumok bemutatása megszokottként, természetesként, valamint rasszista, szexista és más diszkriminációs formák keretében. A sztereotípia jellemzői A sztereotípiák megnyilvánulhatnak mint meggyőződések, ismétlődő verbális vagy motoros viselkedésformák, automatizmusok, szélsőséges megjelenésük a mentális vagy idegrendszeri zavarok tünete. A sztereotípiák akkor nem károsak, ha leíró és nem kritikai, értékelő jellegűek, objektív adatokon, észlelésen és megfigyeléseken alapulnak, és ha rugalmasak, azaz új információk alapján változtathatóak. A sztereotípiák funkciói Az első funkció: a személyek megismerésének felszíni információkon alapuló kategorizáló módja, mely gyakran sztereotipikus megítéléssel társul. A második funkció: az ön-megkülönböztetés motívuma. Az adott csoportjellemzőinek magunkra vonatkoztatásával határozzuk meg magunkat. A harmadik funkció: a saját csoport sztereotip leírása, és az ebből fakadó előírások. A negyedik funkció: sztereotípiák mint a társadalomban való eligazodás eszközei. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotip tudás magyarázó jellegű, mely segíti a csoport és tagjainak jellemzőinek és a 1. csoportközi viszonyok azonosításában. Jost and Banaji (1994) szerint az adott társadalmi-politikai rendszerek belső viszonyait igazoló ideológiát erősítik a sztereotípiák. Ez a tudás a kontextusok széles körét fedi le és a konkrét kontextussal mindig összefüggésben kínál sztereotip leírást. Az önkategorizáló sztereotípiák elmélete szerint ez háttértudásként szervezi az aktuális észlelési 2. -értékelési folyamatokat. Az észlelő a már korábban megértett és azonosított kategóriák szerint észleli az új jelenségeket. A sztereotípián alapuló tudás segít a hasonlóságok és eltérések azonosításában, „könyvelésében”. 3. (Oakes, Turner & Haslam, 1991). Az adott osztályozási rendszerben foglalt tudásnak harmonizálnia kell az észlelt eltérésekkel és azonosságokkal, és az adott tudásnak magyarázatot kell adnia az eltérések és azonosságok mibenlétére is. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotip tudás II. A sztereotíp tudás explicit és implicit vonatkozásokkal egyaránt jellemezhető. Higgins (1996) szerint a sztereotip tudás hozzáférhető és aktiválható, más része tudattalan vagy 4. szubszimbolikus formában érhető, és megint más tartományát a könnyen kommunikálható, szimbolikus jelleg jellemzi. 5. A sztereotip tudás részét képezik a kategóriák is, ahol a kognitív rendszernek rendelkeznie kell a kategorikus osztályozás képességével. 6. A sztereotip tudás hierarchikus struktúrákban szerveződik. Olyan helyzetek kezelésében is segítenek, amikor a kategóriák átfedést mutatnak, vagy másik kategória befoglaló vagy részhalmazaként jelennek meg. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotip tudás az információ-feldolgozási paradigma tükrében A környezetből érkező információ hatalmas mennyiségével csak úgy tudnak megküzdeni, ha az információkat csoportosítják, ill. kategorizálják közös jellemzők vagy sajátosságok alapján. A rendszerezett információ az a tudás, amelyet a környezetünkben lévő emberekről birtokolunk. A sztereotípia nem más, mint egy racionális kategória, a kategóriáknak egy speciális válfaja, melynek három fő funkciója van: - a környezet leegyszerűsítése, - elvárások alkotása, - nagyobb információmennyiség hatékony feldolgozása. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Kulturális sztereotípiák formái mi mások Pozitív és negatív autosztereotípiák Pozitív és negatív heterosztereotípiák Kép magunkról Kép másokról szóbeli, (pl. viccek) irodalom, és művészet által közvetített hagyomány szocializációs befolyás. szóbeli, (pl. viccek) irodalom, és művészet által közvetített hagyomány szocializációs befolyás. Mások képe rólunk Mások képe egy másik csoportról Történelmileg kialakult illetve a sajtó, aktuális társadalmi tematizáció által is erősen befolyásolt illetve az irodalom és egyéb művészetek által közvetített hagyomány, szocializációs befolyás. Történelmileg kialakult illetve a sajtó, aktuális társadalmi tematizáció által is erősen befolyásolt illetve az irodalom és egyéb művészetek által közvetített hagyomány, szocializációs befolyás. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A kulturális sztereotípiák a kultúraközi kommunikáció során • A kulturális sztereotípiák megtévesztőek lehetnek és elfedhetik az egyén jellemzőit, de új helyzetben segíthetnek a megfelelő viselkedésmegválasztásában. • Gibson utal arra, hogy az interkulturális kommunikációban szét kell választanunk a személy kulturális hátterét jellemző elemeket az egyén saját lélektani, személyiség és magatartásjellemzőitől. • Bár az általánosításokat és kategóriákat gondolkodásunk részeinek tartja, de ha azok rugalmatlanok, gátolhatják a helyzet helyes felmérését és értelmezését. (Gibson 2000) • Adler szerint a kulturális sztereotípiák segíthetik az új helyzet felmérését, és a megfelelő cselekvés megválasztását, ha a sztereotípia tudatosan alkalmazott, leíró, és nem értékelő jellegű, ha pontosan jellemez, és a további megfigyelés és tapasztalat alapján módosul. • A sztereotípia hátránya, hogy elfedi a kultúrákon belüli eltérő változatokat. A sztereotípiák túlzásaival nagyon leszűkített képet ad a kultúra adott magatartás-formáiról. Erősíti azt a nézetet, hogy az ember saját értékrendszere és viselkedésformái a természetesek és általánosak, így ami attól eltér, az helytelen, ez etnocentrizmushoz, sőt rasszizmushoz vezethet. • Az általánosítások hibáit tükrözi, hogy ilyenkor figyelmen kívül hagyjuk az egyén hatását a kulturális normákra. in Falkné Bánó Klára Kultúraközi kommunikáció (2001) TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Második rész Az előítélet TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Előítélet, diszkrimináció • Az előítélet a tényeken, vagy hibás vagy merev általánosításon alapuló előre kialakított vélemény. Az előítélet a gondolkodás gazdaságosságra törekvő tulajdonságának velejárója, mindenki él vele, ha nem is éppen az emberekkel kapcsolatosan, viszont nem azonos az előzetes ítélet fogalmával. • G. W. Allport meghatározása szerint az előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja pusztán annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik. • A diszkrimináció során az előítéletesség kirekesztő viselkedésben is testet ölt. • Szociotípiák olyan hiedelmek, melyeknek egzakt vizsgálati alapja van. (Triandis 1999 idézi Hidasi 2008) • Dal az előítéletről Egy előítélet teszt amerikai változat • magyar változat • Sztereotip kulturális földrajz • Nulladik nap - "Rasszizmus szerintem Magyarországon nincs" • / hvg. hu videó TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Az előítélet forrásai és az intervenció lehetőségei 1. Genetikus és evolúciós mechanizmusok - nehezen változtathatóak 2. A csoportközi viszonyokat illető társadalmi, szervezeti és csoportközi normák és érintkezési formák– pl. : törvények, szabályok, a szegregáció, és a hozzáférés egyenlőtlensége - melyek a domináns csoport hatalmát az alávetettek fölött hívatott fenntartani. 3. A csoporton belüli, a személyközi viszonyokat szabályozó társadalmi befolyás mechanizmusai, tömegkommunikációs hatások az oktatási rendszer, és a munkahelyek strukturális-funkcionális befolyása. Az előítéletes attitűdök és magatartásformák, illetve a sajátos csoportközi attitűdök iránti 4. személyes érzékenység eltérései. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Az előítélet kutatásának etikai aspektusai • Az előítélet kutatása nem értékmentes, hiszen implikálja hogy az előítéletes személy etikai normasértő, sőt az előítélet kutatás magát az adatközlőt, vagy csoportjait is stigmatizálhatja. • Az előítélet elválasztása a szociotípiától érzékeny kutatástechnikai feladat. • Az előítéletességet a vizsgálat során elfedheti a kérdezők elvárásának érzékelése, a nézetek nyilvános felvállalásában való gátoltság, véleménynyomás vagy ignorancia, mely a nézetek pluralizmusából fakad. A válaszadó rejtőzködő voltára utal, ha kontrollálja illetve elválasztja a vizsgálat során véleményét és kinyilvánított és a kérdezőhöz konform, elvártnak tekintett válaszait. • A „rejtett" előítéletek nem jelennek meg az explicit ideológia szintjén, de meghatározhatják a társadalmi magatartást, döntéseket vagy a kiváltott elkerülő magatartást. • A rejtett előítéletesség a felszínen igyekszik megfelelni a politikai korrektség fogalmazási etikettjének, de a viselkedés szintjén megmutatkozik a diszkriminatív magatartás, miközben a másság elismerését hangoztatják. • Az előítélet-kutatások társadalmi cselekvések. • Az előítélet kutatás a politikai, társadalmi elemzések mellett alkalmazható a marketing, a társadalomgazdasági kutatások során is. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A csoportközi fenyegetettség és sztereotípiák integrált elmélete A csoporton kívülről érkező tényleges fenyegetettség A csoporton kívülről érkező szimbolikus fenyegetettség A kognitív vagy tudás-alapú intervenciók csökkenthetik a tényleges vagy szimbolikus fenyegetettség érzetét Csoportközi szorongás A csoportközi interaktív beavatkozások révén csökkenhet a külső csoportot illető csoportközi szorongás, nyugtalanság A külső csoportot illető negatív sztereotípiák A csoportközi interaktív beavatkozások révén csökkenhet a negatív sztereotípiák létrejötte. Stephan, W. G. , & Stephan, C. W. (2000). An integrated threat theory of prejudice. In S. Oskamp (Ed. ) Reducing prejudice and discrimination (pp. 23 -45). Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A csoportközi fenyegetettség és sztereotípiák integrált elmélete Stephan, Diaz-Loving, & Duran, in Stuart Oskamp Reducing prejudice and discrimination Lawrence Erlbaum Associates. 2000 TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A csoportközi fenyegetettség és sztereotípiák mérése Valós fenyegetés - 12 kérdés: bűnözés, drog, betegség, munkahely elvesztése, gazdasági költségek, növekedése (egészség, oktatás, jóllét, segélyezés) köréből. Szimbolikus fenyegetés - Az értékek és hiedelmek különbözőségéből adódó fenyegetettség mérése: a munkát, családi életet, vallást, erkölcsi értékrendet illető különbségek. . Csoportközi szorongás -Az ‘Intergroup Anxiety Scale’ (Stephan and Stephan, 1985) módosításával létrehozott 12 itemes kérdőívvel mérik, hogy az adott bevándorlókkal való találkozás hogyan hat az egyénre. Pl. : érdeklődést keltő, bizalmas, nyugtalanító, szorongáskeltő. Sztereotípia Index - A vizsgálati alanyokat megkérték, hogy becsüljék meg, vajon a (kubai, mexikói, vagy ázsiai) bevándorlók hány százalékára jellemző a megadott 12 jellemző (a teszt előtt társították a bevándorló csoportokkal az olyan jellemzőket mint buta, keményen dolgozó, kedves, a fajtájához húzó, becstelen). A vizsgálati alanyokkal a tulajdonságokat rangsoroltatták, és megfelelő matematikai eszközökkel állapították meg a súlyozott sztereotípia mutatók összértékét. Előítélet - Az előítéletes attitűd mérésére a bevándorlók által kiváltott 12 értékelő vagy emocionális reakciót vizsgálja. Az alábbi reakciókat érzéseket kell rangsorolni: ellenségesség, csodálat, ellenérzület, elfogadás, fensőbbségérzet, vonzalom, megvetés, befogadás. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Harmadik rész Beavatkozási lehetőségek TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Beavatkozási lehetőségek A csoportközi viszonyokat illető társadalmi, szervezeti és csoportközi normák és érintkezési formák fölötti a jogi szabályozás és a közösség által széleskörűen elfogadott normák révén kínálkozik a változtatás lehetősége. A pszichológiai intervenciók a harmadik és negyedik szinten érvényesíthetők. Jogszabályok, törvények, széles körben elfogadott normák. Tömegkommunikációs befolyás – normatív, és informális, passzív és interaktív. Csoport szintű normatív vagy informális, passzív vagy interaktív. Személyszintű pszichoterápiás módszerek, melyek befolyásolják a személyiséget. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Előítélet kezelés kora gyermekkorban • Persona Doll egy gyermek előítélet - és konfliktuskezelő módszer. Segítségével hatékonyan és játékosan dolgozható fel a sztereotípia és az esélyegyenlőség témája az óvodás és alsó tagozatos gyermekek körében, és kreatívan használható a gyermekek között felmerülő konfliktusok kezelésére is. A módszer középpontjában a Persona Doll áll, ami egy életszerű baba. A baba kulturális hátterének megfelelően van felöltöztetve. Ezenkívül a babát személyiségjegyekkel ruházzák fel: családi háttér, jó és rossz tulajdonságok, kedvenc tárgyak stb. • A módszer Kay Taus és Babette Brown (Brown, 2001) nevéhez köthető • A pedagógusok a Persona Doll használata során: • Fejlesztik saját képességeiket az aktív odafigyelésre, pro-aktív módon alkalmazzák a babákat és azonnal reagálnak a felmerülő konfliktusokra. Fontos, hogy olyan kényes kérdésekről is tudnak beszélgetni a gyermekekkel, melyeket korábban esetleg vonakodtak felvetni. Továbbá tudatosítják magukban a bennük élő sztereotípiákat és segítenek a gyerekeknek megbirkózni aggodalmaikkal, félelmeikkel. • A gyermekek a Persona Doll használata során: • Növekszik önbizalmuk, és bővítik szókincsüket. Megtanulnak kiállni önmagukért és azokért az emberekért akik kénytelenek igazságtalanságokat elszenvedni, továbbá megértik saját egyéniségüket, pozitívan tekintenek önmagukra, és saját családi -kulturális hátterükre. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A sztereotípiák és az előítéletesség befolyásolási lehetősége Önvizsgálat Személyes empátia Saját sztereotip kijelentéseinket illető reflexív önkontroll megerősítése, kritikai önvizsgálat gyakorlata, önnevelés. Megnyilvánulásainkat illető hatások iránti érzékenység, empátia fokozása. A másik szemével és érzéseivel azonosuló gondolkodás, a másik helyzetének átélése. Kulturális önvizsgálat – a saját szempont relativizálása Kulturális empátia A kulturális relativizmus alapállása segíthet a kulturális beleérző képesség, emikus, azaz a másik kultúra szempontjai szerinti gondolkodás érvényre juttatásában, mely véd az egyoldalú sztereotípiában. Ez segít az adott kultúra iránti nyitottság kialakításában és az ismeretszerzésben is. Objektivitás A saját nézőponttól független, tárgyilagos alapállás kialakítása segít elválasztani a szociotip reális ítéletét a projektív vagy szubjektív eltérésektől. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

Sztereotípiák módosítása Brewer módszere szerint Dekategorizáció, A kezdeti „ingroup-outgroup” kategóriák gyengülnek és a felfedezett hasonlóságok, közös értékek alapján behelyettesítődnek. ( Brewer & Miller, 1984). A hasonlóságokat a személyes interakciók során fedezik fel a résztvevők. (pl: „a másik csoport tagja olyan mint én gondolkodásban, érzésben és cselekvésben is). Rekategorizáció A kezdeti ‘ingroup-outgroup’ kategóriákat egy közös fölérendelt identitás gyengíti (e. g. , „mindannyian közép-európaiak vagyunk , „mindannyian amerikaiak vagyunk-- Gaertner et al. , 1994). Kölcsönös differentáció Fenntartjuk a kezdeti társas kategóriák érvényét, de tudatosítjuk, hogy a csoportok kölcsönösen egymásra szorulnak (e. g. , „bár különbözőek vagyunk, közösek a céljaink" - Brown, 1995). TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A csoportközi előítéletek kezelése I. A valós konfliktus kezelése. A valós veszélyérzet csökkentése csökkenti az előítéletességet. Ezt segíti ha a csoporton kívüliekkel megosztjuk a hatalmat és kontrollt, a forrásokat és a felelőséget is. Az ilyen megoldások hosszú alkufolyamatok következtében alakulnak ki. (e. g. , Fisher & Ury, 1981; Thompson, 1990). A javasolt módszerek az "integratív alkun’ illetve az interaktív probléma megoldás módszerén alapulnak. Szerepmodellek bemutatása Ezt a célt a csoporton kívülről érkező szimbolikus veszélyeket ellensúlyozó példák bemutatása segítheti. Így a kisebbségi csoportokból választott pozitív szereplők csökkentik a (tudattalan) implicit előítéletet csakúgy mint a negatív attitűdöt. (Dasgupta, 1999). Az un ‘megerősítő akció’ segíthet a külső csoportot illetően fennálló félelmek, balítéletek, sztereotípiák eloszlatásában (Pratkanis & Turner, 1994). 3. Csoportközi kontaktus Az un. kontaktus hipotézisen alapuló interaktív program meghatározza azokat a feltételeket, melyeket közepette a csoportközi kontaktus eredményes lehet. TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”

A csoportközi előítéletek kezelése II. Együttműködő tanulás Különösen iskolai körülmények között segíthet a csoportközi konfliktusokban és a tanulási eredmények javításában az együttműködő tanulás programja. Ezek a módszerek igazoltan csökkentik az előítéletességet és a negatív csoportközi sztereotípiákat. (Aronson & Thibodeau, 1992) A megkülönböztetés ellenőrzött megtapasztalása Ez egy interaktív, kísérletes módszer, ahol a többségi csoporttagok vannak kitéve a kisebbségiek számára mindennapos előítéleteknek, és diszkriminációnak. A módszer célja a többségi személy érzékenyítése és megértésének, empátiájának fokozása a kisebbségi problémái iránt. Ilyen tréningeket szerveznek iskolában, közhivatalokban és rendőrök számára is. (e. g. , Pfister, 1975; Sata, 1975; Weiner & Wright, 1973). Értékkonfliktusok megvilágítása Ez a módszer az előítélet csökkentését kognitív és motivációs alapon célozza meg. Az egyének saját értékrendjük, énképük kimutatott inkonzisztenciái, az értékek önreflexív konfrontálása (value self-confrontation) révén változtathatnak hiedelmeiken, és viselkedésükön, mely tartós attitűd és viselkedésváltozáshoz vezethet. (pld: Ball-Rokeach, & Grube, 1984; Rokeach, 1971). TÁMOP-4. 1. 2. A/1 -11/1 -2011 -0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”