SZRTS Ksztette Varga Istvn VEGYSZETILELMISZERIPARI KZPISKOLA CSKA varga

  • Slides: 19
Download presentation
SZÁRÍTÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga. i@neobee. net

SZÁRÍTÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga. i@neobee. net

q. Szárításnak nevezzük azt a részben kalorikus de ugyanakkor diffúziós műveletet is, amely során

q. Szárításnak nevezzük azt a részben kalorikus de ugyanakkor diffúziós műveletet is, amely során hőközlés segítségével az anyagok nedvességtartalmát teljesen, vagy részben eltávolítjuk. q. Az eltávolítandó nedvesség az esetek túlnyomó részében víz.

A SZÁRÍTÁS CÉLJAI 1. Az anyag egyes fizikai, kémiai tulajdonságainak javítása; 2. Könnyebb szállíthatóság;

A SZÁRÍTÁS CÉLJAI 1. Az anyag egyes fizikai, kémiai tulajdonságainak javítása; 2. Könnyebb szállíthatóság; 3. A korrózióveszély csökkentése; 4. Biológiai és mikrobiológiai folyamatok megakadályozása.

A SZÁRÍTÁS MÓDJAI q. A hőnek a szárítandó anyaghoz való hozzávezetési módja szerint megkülönböztetünk:

A SZÁRÍTÁS MÓDJAI q. A hőnek a szárítandó anyaghoz való hozzávezetési módja szerint megkülönböztetünk: 1. Konvektív szárítás - a szárítandó anyag közvetlenül érintkezik a szárítóközeggel, rendszerint levegő, vagy füstgázok; 2. Kontakt szárítás – a hőátvitel a hőhordozótól a szárítandó anyaghoz elválasztófalon keresztül megy végbe;

3. Radiációs (hősugárzásos) szárítás – a hőátvitel infravörös sugarak segítségével megy végbe; 4. Dielektrikus

3. Radiációs (hősugárzásos) szárítás – a hőátvitel infravörös sugarak segítségével megy végbe; 4. Dielektrikus szárítás – nagyfrekvenciájú elektromos áram erőterében való melegítés útján; 5. Szublimációs szárítás (liofilizálás) – a szárítás alacsony nyomáson (133, 33 – 13, 3 Pa), fagyasztott állapotban megy végbe.

A szárító levegő tulajdonságai A levegő állapotát a következő jellemzők segítségével lehet meghatározni: •

A szárító levegő tulajdonságai A levegő állapotát a következő jellemzők segítségével lehet meghatározni: • • • Hőmérséklet; Nyomás; Abszolút nedvességtartalom; Relatív nedvességtartalom és a Hőtartalom.

q. A hőmérséklet szerepe nagyon jelentős, mert ha a levegőben levő vízgőz parciális nyomása

q. A hőmérséklet szerepe nagyon jelentős, mert ha a levegőben levő vízgőz parciális nyomása eléri az adott hőmérséklethez tartozó telítési nyomást, megindul a vízgőz kondenzációja, és az ilyen levegő szárításra nem alkalmas.

Ø A szárító levegőt úgy kell elképzelni, mint a száraz levegő és vízpára elegyét.

Ø A szárító levegőt úgy kell elképzelni, mint a száraz levegő és vízpára elegyét. Ø Dalton törvénye értelmében a levegő nyomása:

Abszolút nedvességtartalom Ø Az abszolút nedvességtartalom alatt az 1 kg száraz levegőben levő nedvesség

Abszolút nedvességtartalom Ø Az abszolút nedvességtartalom alatt az 1 kg száraz levegőben levő nedvesség tömegét értjük.

Relatív nedvességtartalom Ø Relatív nedvességtartalom alatt a levegő által ténylegesen tartalmazott vízgőz parciális nyomásának

Relatív nedvességtartalom Ø Relatív nedvességtartalom alatt a levegő által ténylegesen tartalmazott vízgőz parciális nyomásának és az azonos hőmérsékletű telített állapotú levegőben lévő vízgőz parciális nyomásának arányát értjük. Képletbe foglalva felírhatjuk:

A nedves levegő entalpiája Ø A nedves levegő h entalpiája 1 kg teljesen száraz

A nedves levegő entalpiája Ø A nedves levegő h entalpiája 1 kg teljesen száraz levegőre vonatkozik, és adott t (o. C) hőmérsékleten úgy határozzák meg, mint a teljesen száraz levegő entalpiájának és a vízgőz (x · hvízgőz ) entalpiájának összegét:

A nedves levegő diagramja (h-x diagram)

A nedves levegő diagramja (h-x diagram)

Légkondicionálás q. Légkondicionálás alatt értjük azt a műveletet, amely során a levegőnek a szárítás

Légkondicionálás q. Légkondicionálás alatt értjük azt a műveletet, amely során a levegőnek a szárítás megvalósításához szükséges hőmérsékletet és nedvességtartalmat biztosítjuk.

1 – Levegőbevezető nyílás; 2, 6 – Kaloriferek; 3 – Terelőlemezek; 4 – Vízporlasztók;

1 – Levegőbevezető nyílás; 2, 6 – Kaloriferek; 3 – Terelőlemezek; 4 – Vízporlasztók; 5 – Cseppfogók; 7 – Ventillátor.

A száradás sebessége Ø A száradási sebesség alatt az időegységre eső nedvességtartalom-változást értjük.

A száradás sebessége Ø A száradási sebesség alatt az időegységre eső nedvességtartalom-változást értjük.

Az anyag nedvességtartalma megadható: ü Nedves anyagra vonatkoztatva és ü Száraz anyagra vonatkoztatva.

Az anyag nedvességtartalma megadható: ü Nedves anyagra vonatkoztatva és ü Száraz anyagra vonatkoztatva.

ü A száraz anyagra vonatkoztatott nedvességtartalom (u ) alatt a nedvesség tömegének és a

ü A száraz anyagra vonatkoztatott nedvességtartalom (u ) alatt a nedvesség tömegének és a száraz anyag tömegének hányadosát értjük:

ü A két nedvességtartalom között a következő összefüggés áll fenn:

ü A két nedvességtartalom között a következő összefüggés áll fenn: