Szolglati fellpsek intzkedsek s eljrsok Rendrsg Katasztrfavdelem Bntets

Szolgálati fellépések, intézkedések és eljárások Rendőrség. , Katasztrófavédelem. , Büntetés végrehajtás.

A foglalkozás oktatási kérdései 3. 1. A rendőri intézkedések, a kényszerítő eszközök, valamint ezek használata. 3. 2. A rendőrség által alkalmazott őr, járőr szolgálati formák, tevékenységek és jellemzőik 3. 3. A katasztrófavédelem intézkedései, eljárásai. 3. 4. A büntetés végrehajtási szervek intézkedései, eljárásai. 3. 5. Egyéb rendvédelmi, rendészeti szervek működésének lényege. Kulcsfogalmak: Emberi, állampolgári jogok, kötelességek, szolgálati fellépés, szolgálatra alkalmasság, intézkedések, kényszerítő eszközök, követelmények az intézkedésekkel és a kényszerítő eszközökkel kapcsolatosan, megjelenésöltözet, szolgálati formák, járőr- és őrszolgálat, bevetés, kármentés. A személy- és vagyonvédelem, a polgárőrség, a közterület-felügyelet jellemzői. A köz- és magánterület fogalma, a hatósági személy meghatározása. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök.

A rendőri intézkedések és eljárások jogi és egyéb más kapcsolódó normái. A téma kapcsán két alapvető és további néhány lényeges normát kell itt megemlíteni. Az alapvetőek közül egyik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amelyet 1948 ban írtak alá, a másik pedig Magyarország Alaptörvénye. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény. 30/2011. (IX. 22. ) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról. 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról. Őr és Járőrszolgálati, Körzeti Megbízotti, Fogdaszolgálati Szabályzat, BM rendeletek utasítások, ORFK szintű utasítások, stb. A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni. (Rtv. 11§(1)

Az Alaptörvény szerinti állampolgári jogok 1 r. Egyesülési jog: lehetővé teszi, hogy a polgárok érdekeik, céljaik megvalósítása érdekében szervezeteket hozzanak létre, vagy a már létező szervezetek tevékenységében részt vegyenek. Gyülekezési jog: azt jelenti, hogy a polgárok álláspontjuk kifejezésére békés gyűlést, felvonulást, menetet tarthatnak. Szólás- és sajtószabadság: azt jelenti, hogy a polgárok a közügyekről, állapotokról szabadon elmondhatják a véleményüket, továbbá joguk van a közérdekű adatok megismeréséhez, hogy az őket érintő kérdésekben hiteles és pontos tájékoztatást kapjanak. Vallásszabadság: az Alaptörvény elismeri mindenkinek a jogát a gondolati, lelkiismereti és a vallásszabadságra, valamint arra, hogy a meggyőződését, akár vallásos szertartások formájában vagy egyéb módon, egyénileg vagy közösségben kinyilváníthassa. Személyi szabadságjogok: az Alaptörvény kinyilvánítja, hogy a Magyarországon mindenkinek veleszületett joga van az élethez, az emberi méltósághoz, és ettől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Tiltott minden olyan elbánás, amely megalázó, embertelen vagy kegyetlen. A személyes szabadság és a személyi biztonság joga alapvető emberi jog, ezektől mindenkit csak a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet megfosztani. Az Alaptörvényben foglaltak szerint a bíróság mindenkit egyenlőnek tekint, mindenkinek alapvető jogává teszi, hogy az ellene emelt vádakat bíróság bírálja el, hogy a bírósági határozat előtt senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnösségét jogerős bírósági határozat meg nem állapította (ez az ártatlanság vélelme), és minden gyanúsított személyt megillet a védelem.

Az Alaptörvény szerinti állampolgári jogok 2 r. Személyiségi jogok: a személyt megillető jó hírnév, a levéltitok és a magánlak sérthetetlensége, a magántitok, és a személyes adatok védelme. Minden, törvényesen az ország területén tartózkodó személyt megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának joga. Gazdasági, szociális és kulturális jogok: Mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, egyenlő munkáért mindenkit egyenlő bér illet meg. Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a fizetett szabadsághoz is. A szociális biztonsághoz való jogot az állam biztosítja, éppúgy, mint a művelődéshez való jogot. Az állampolgároknak joguk van az egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Választójog: Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, valamint a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a 18 évet betöltött választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Két olyan ok van, amely kizárja ezt: az elmebetegség és a bűncselekmény elkövetése miatt közügyektől való eltiltás.

A rendőri intézkedések 1. ; A rendőri intézkedéseket két csoportra oszthatjuk: A személyi szabadságot nem korlátozó intézkedések: igazoltatás fokozott ellenőrzés ruházat- csomag- és jármű átvizsgálása felvilágosítás kérés intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen a helyszín biztosítása közlekedésrendészeti, - idegenrendészeti intézkedés, határforgalom ellenőrzés

Rendőri intézkedések 2. A személyi szabadságot korlátozó intézkedések: elfogás előállítás elővezetés biztonsági intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben.

Rendőrségi kényszerítő eszközök 1. ; EGYÉNI; Testi kényszer Bilincs Vegyi eszköz, elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap. Szolgálati kutya, Útzár/ megállásra való kényszerítés Lőfegyverhasználat.

Rendőrségi kényszerítő eszközök 2. ; CSAPATERŐS; Vízágyú Pirotechnikai eszköz Ingerlő gáz Elfogó háló Ló, gépjármű kötelék. NEM gumilövedék és kardlap!!!!!

Ezekre vonatkozó szabályok; A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható. A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni. Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére amint ez lehetséges segítséget kell nyújtani és a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

Alapelvek/követelmények; Jogszerűség, törvényesség. Szakszerűség. Biztonságosság. Arányosság. Objektivitás. Eredményesség. Kulturáltság. Differenciáltság. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a rendőrnek az összes körülményre való tekin tettel mindig az optimális intézkedést kell választania, lefolytatnia.

Lehetséges szolgálati formák; Ügyeleti KMB i Járőr (bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti és közlekedés forgalom ellenőrző) Útlevélkezelői Őrszolgálati (mozgó, objektum, fogda, kísérő, rendkívüli, és díszőr. ) Személyvédelmi (személy, lakás, program és útvonal) Kísérő –(Pénz, Vonat). Védelmi ellenőrzési és felügyeleti Készenléti Felügyeleti szolgálati forma.

A téma megközelítési módja; Rendeltetés (misszió) FELDATOK Hatáskör Illetékesség Eljárásai Eszközei ehhez intézkedései

A katasztrófavédelem intézkedései, eljárásai 1 Katasztrófavédelmi hatósági eljárások; hatósági ellenőrzések (tűzvédelmi és veszélyes anyagok szállításának ellenőrzése, bírságolása) engedélyező hatósági jogkör gyakorlása (valami kialakítására/létesítésére, meghatározott tevékenység végzésére tűzoltó felszerelések, berendezések) szakhatósági eljárások (leginkább építkezésre és veszélyes üzemekre) tűzvizsgálati eljárás (a tűz helyszínén) bírságolások alkalmazása a szabályt megsértőkre

A katasztrófavédelem intézkedései, eljárásai 2 Kárfelszámolási és helyreállítási intézkedések; tűzoltás műszaki mentés különleges mentés (HUNOR, HUSZÁR) árvízi védekezés kitelepítés, kimenekítés befogadás visszatelepítés helyreállítás.

Célja: bűntetés és a vissza illeszkedés elősegítése. A Büntetés végrehajtás működése; Ehhez tartozó eljárások, eszközök. őrzés, nevelés reintegrációs programok.

Reintegrációs program elemei: A fogvatartottak foglalkoztatása. oktatás / alapfokú, középfokú, felsőfokú/ szakképzés munkáltatás munkaterápiás foglalkoztatás közművelődés, sport és kulturális foglalkoztatás Családi társadalmi kapcsolatok támogatása. a. intézeten belüli lehetőségek: levelezés látogatás csomag telefon használata vallásgyakorlás, lelki gondozás társadalmi kötődési program szabadulásra való felkészítés, utógondozás b. intézeten kívüliek: jutalom kimaradás, eltávozás intézeten kívüli látogató fogadása büntetés félbeszakítás temetésen való részvétel, súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása.

Egyéb rendvédelmi, rendészeti szervek működésének lényege; Rendészeti vonásokkal rendelkező egyéb szervezetek Ide tartoznak az önkormányzatok, bizonyos civil szerveződések és a magánbiztonsági vállalkozások. Ezekről egyenként!

A vagyonvédelemmagánbiztonság A vagyonvédelem fókuszában mindig is az emberi élet megóvása áll! Második fő funkciója a biztonságos, nyugodt létezés feltételeinek megoldása. Alap funkciója a vállalatot, illetve magánszemélyt érintő külső és belső hatások/ kockázatok folyamatos elemzése, és a kockázatok folyamatos csökkentése. A vagyonvédelem akkor hatékony, ha alapvetően preventív módon van megszervezve. A vagyonvédelem alrendszerei mechanikai, elektronikai, és élő erőből állnak. +tudásbázis.

Rendészeti feladatot ellátó személyek; Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr. Ezen személyek jogszabályban meghatározott tevékenységét az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazotti vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében az önkormányzati segédfelügyelő segítheti.

A közterület felügyeletről; Közterület felügyeletet a községi, a városi képviselő testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között a fővárosi kerületi képviselő testület és a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő testület) hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként, önálló költségvetési szervként vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként. (Közterület felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. ) Vagyonvédelmi feladatainak ellátása során a képviselő testület rendelkezésére az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

A polgárőrségről; (önkéntes társadalmi szerveződés Alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

Ide tartozó szakkifejezések; A hivatalos személy fogalma. Közfeladatot ellátó személyek Közterület. Nyilvános hely. A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz: 173/2003. (X. 28) sz. korm. r.

Választható egyéni feladat; Egy valamilyen rendészeti, rendvédelmi szerv, vagy rendészeti feladatot ellátó szervezet, személy tevékenységi, működési, fellépési rendjének, lehetséges intézkedési jogosítványának, eszközeinek leírása, elemzése. (szokásos mennyiségi határral!) JÓ TANULÁST KÍVÁNOK; bejó