Szociolgia elads 20082009 I flv TakcsMurink Lvia murinkoliviayahoo

  • Slides: 18
Download presentation
Szociológia előadás 2008/2009. I. félév Takács-Murinkó Lívia murinko_livia@yahoo. com

Szociológia előadás 2008/2009. I. félév Takács-Murinkó Lívia murinko_livia@yahoo. com

Követelmények Irodalom: Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. Második javított és

Követelmények Irodalom: Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. Második javított és bővített kiadás, szerk. Spéder Zsolt. Kijelölt fejezetek Írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban: teszt-feladatok az órán elhangzott anyag és a tankönyv megfelelő fejezetei alapján Vizsga feltétele: egy szociológiai témájú tanulmány összefoglalása • Terjedelem: 1 A/4 -es oldal (12 -es betűméret, Times New Roman, szimpa sorköz, 2, 5 cm margók) • Határidő: a vizsgára kell hozni • A következő folyóiratok utolsó 10 évének terméséből lehet választani: Szociológiai Szemle, Századvég, Replika, Esély, Demográfia, Tér és társadalom, Valóság, Educatio, Magyar Tudomány, Erdélyi Társadalom

Tematika • 2008. nov. 8. 12: 20 -15: 50 • 2008. nov. 29. 12:

Tematika • 2008. nov. 8. 12: 20 -15: 50 • 2008. nov. 29. 12: 20 -15: 50 Témakörök Irodalom (Andorka) A szociológia mint tudomány 1. fejezet A szociológia-történet klasszikusai 2. fejezet A szociológia módszertana 3. fejezet Egyenlőtlenség, szegénység 4. fejezet Társadalmi szerkezet és rétegződés 5. fejezet Társadalmi mobilitás és vándorlás; város és falu 6 -7. fejezet Népesedés 8. fejezet Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek 9. fejezet Gazdaság 13. fejezet

1. A szociológia mint tudomány

1. A szociológia mint tudomány

A szociológia mint tudomány • • Mi a szociológia? Mi az a társadalom, mi

A szociológia mint tudomány • • Mi a szociológia? Mi az a társadalom, mi jellemzi? A társadalomtudományok történeti kialakulása Mitől más a szociológia, mint a többi társadalomtudomány? Mire jó a szociológia? A szociológus szerepei A szociológiai kutatás és a politikai cselekvés közti viszony A szociológiai kutatások objektivitása/tárgyilagossága

2. A szociológia-történet klasszikusai

2. A szociológia-történet klasszikusai

A szociológia klasszikus tradíciója Eredete 19. század elejére az ipari forradalom és „láthatatlan kéz”

A szociológia klasszikus tradíciója Eredete 19. század elejére az ipari forradalom és „láthatatlan kéz” működése okán szociális feszültségek jelentek meg: társadalmi dezorganizáció, elidegenedés, devianciák, forradalmak → e folyamatok megértése és az elkerülés módjainak megtalálása Hagyomány § kiindulópont: társadalomkritikus megközelítés és a valóság feltárása § vizsgálódás jellege: empirikus adatok gyűjtése, majd elméleti következtetések megfogalmazása A „szociológia” elnevezés eredete § Auguste Comte (XIX. sz. első fele): társadalmi fizika – Quetelet A három klasszikus: Karl Marx, Émile Durkheim, Max Weber

Karl Marx (1818 -1883) § Tudományos munka + politikai eszmék § Szociológiai, közgazdaságtani és

Karl Marx (1818 -1883) § Tudományos munka + politikai eszmék § Szociológiai, közgazdaságtani és filozófiai munkásság Alapvető gondolatok 1) A kapitalista rendszer elemzése: a tőkések kizsákmányolják a munkásokat → szükségszerű összeomlás, létrejön a szocializmus, majd a kommunizmus 2) Formációelmélete: ősközösség , rabszolgatartás, feudalizmus, kapitalizmus, szocializmus, kommunizmus … és itt véget ér a történelem.

3) Jóslata: kapitalizmust szükségszerűen felváltja a szocializmus 4) Az ismétlődő gazdasági válságokból messzemenő következtetések

3) Jóslata: kapitalizmust szükségszerűen felváltja a szocializmus 4) Az ismétlődő gazdasági válságokból messzemenő következtetések levonása: össze fog omlani a kapitalizmus 5) Munkásosztály elnyomorodásának problematikája Vö. : értéktöbblet-elmélet 6) Osztályharcelmélet 7) Konfliktuselméleti megközelítés (↔ harmóniaelmélet) 8) Elidegenedés-fogalom bevezetése 9) Alap és felépítmény rendszere Alap= gazdaság Felépítmény= politika, tudás, művészet, tudomány, vallás

Émile Durkheim (1858 -1917) A liberális demokrata polgári francia köztársaság összeomlásának elkerülése a gyors

Émile Durkheim (1858 -1917) A liberális demokrata polgári francia köztársaság összeomlásának elkerülése a gyors forradalmi változások időszakában Elfogadtatta a szociológiát mint tudományt Alapvető témái: § Integráció feltételei: közös hiedelmek, érzések, értékek, „kollektív tudat” és társadalmi szolidaritás § Munkamegosztás mint a társadalmi fejlődés hajtóereje § Anómia-elmélete: a társadalmi normák meggyengülése Pl: Az öngyilkosság § Vallásszociológiai munkássága: primitív társadalmak, totemizmus

Max Weber (1864 -1920) Munkásságának néhány fontos eleme § A társadalom szerkezetét meghatározza: gazdaság

Max Weber (1864 -1920) Munkásságának néhány fontos eleme § A társadalom szerkezetét meghatározza: gazdaság (→marxi osztályfogalom), hatalom, életmód és megbecsültség § Hatalom és uralom vizsgálata § Fejlődés lényege: racionalitás terjedése, „varázstalanítás” § Társadalmi cselekvés négy típusa § Bürokrácia-elmélet (→ nincs negatív felhang; pontosan meghatározott szabályok szerinti munkavégzés) § Vallásszociológia: pl. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme § Tudományfelfogás: „megértő szociológia”

3. A szociológia módszertana

3. A szociológia módszertana

A szociológiai vizsgálat lépései A kutatási probléma megfogalmazása Szakirodalom (elméleti írások, korábbi kutatási eredmények)

A szociológiai vizsgálat lépései A kutatási probléma megfogalmazása Szakirodalom (elméleti írások, korábbi kutatási eredmények) áttekintése Elméleti hipotézisek felállítása Kutatási terv kidolgozása (konceptualizálás, operacionalizálás, módszer) Adatgyűjtés, adatrögzítés Eredmények elemzése, értelmezése Eredmények közzététele

Az adatgyűjtés módszerei • Terepkutatás – külső megfigyelés – résztvevő megfigyelés – esettanulmány •

Az adatgyűjtés módszerei • Terepkutatás – külső megfigyelés – résztvevő megfigyelés – esettanulmány • Interjú • Beavatkozás-mentes vizsgálatok – tartalomelemzés/ dokumentumelemzés – meglévő adatok másodelemzése – történeti/ összehasonlító elemzés • Kísérlet • Kérdőíves adatfelvétel/ survey módszer

A mintavétel A statisztikai mintavétel elmélete szerint § megfelelő minta esetén § elegendő a

A mintavétel A statisztikai mintavétel elmélete szerint § megfelelő minta esetén § elegendő a teljes sokaság egy részét megkérdezni ahhoz, hogy § meglehetősen pontos adatokat kapjunk a sokaság egészéről. Reprezentatív mintavétel: a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának egyenlő esélye van, hogy a mintába kerüljön (→ véletlenszerű kiválasztás) 1. Valószínűségi mintavételi tervek: • egyszerű véletlen minta • szisztematikus minta • rétegzett minta • többlépcsős csoportos minta 2. Nem valószínűségi mintavételi tervek: • szakértői minta • kvótás minta • egyszerűen elérhető alanyok • hólabda

Kérdőívkészítés • Elemei: – Kérdések (zárt és nyitott) – Állítások • • • Világos,

Kérdőívkészítés • Elemei: – Kérdések (zárt és nyitott) – Állítások • • • Világos, egyértelmű kérdések Egy vagy több válaszlehetőség jelölhető Bizalmas kérdésekkel óvatosan kell bánni Ne legyen túl hosszú a kérdőív Próbakérdezés Megkérdezés: • Személyesen (kérdezőbiztossal) vagy önkitöltős formában történhet

Attitűdök mérése skálákkal Bogardus-féle társadalmi távolság skála Milyen legközelebbi viszonyt fogadna el a felsorolt

Attitűdök mérése skálákkal Bogardus-féle társadalmi távolság skála Milyen legközelebbi viszonyt fogadna el a felsorolt népek egy-egy tagjával? 1. Elfogadná házastársnak 2. Elfogadná rokonnak 3. Elfogadná munkatársnak 4. Elfogadná szomszédnak 5. Egy településen sem lakna vele 6. Egy országban sem lakna vele Likert-skála Mennyire ért egyet a következő kijelentéssel? A férfi feladata a pénzkeresés. 1. Teljesen egyetért 2. Inkább egyetért 3. Inkább nem ért egyet 4. Egyáltalán nem ért egyet Szemantikus differenciálskála Jellemezze a legjobb barátját! népszerű 1234567 megbízható 1234567 népszerűtlen megbízhatatlan kövér sovány 1234567

Etikai kérdések • • A megkérdezettek személyiségi jogai ne sérüljenek Önkéntes részvétel és tájékozott

Etikai kérdések • • A megkérdezettek személyiségi jogai ne sérüljenek Önkéntes részvétel és tájékozott beleegyezés Nem szabad esetleg sértő kérdéseket feltenni Nem szabad olyan adatokat közzétenni, amelyeket a személyek ellen fel lehet használni • A válaszadók nem lehetnek beazonosíthatók (anonimitás)