SZOCIOLGIA 1 DEFINICIS KRDSEK SZOCIOLGIA TRTNETE 2272021 1

SZOCIOLÓGIA 1. DEFINICIÓS KÉRDÉSEK, SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE 2/27/2021 1

A SZOCIOLÓGIA DEFINICIÓJA • A társadalmak felépítésével és működésével • a társadalmakban élő egyének, csoportok, szervezetek, intézmények jellemzőivel foglalkozó • empirikus irányultságú tudomány (a valóságból nyert információk alapján). 2/27/2021 2

A SZOCIOLÓGIA DEFINICIÓJA • A tömegesen előforduló jelenségekre empirikus adatgyűjtéssel, azok elemzésével keresi a választ. • A valóságból nyert információk alapján igazolja vagy megcáfolja a társadalmi élet törvényszerűségeit. 2/27/2021 3

A SZOCIOLÓGIA TÁRGYA • Társadalomtudomány, a társadalom egészét • • vizsgáló tudomány A társadalomról való gondoskodás egyidős az emberiséggel, legelőször a filozófiai elmélkedésekben volt megfigyelhető. A társadalomtudományok közül a történetírás az írásbeliség megjelenése óta külön tudomány, de nem az általános törvényszerűségek feltárását, sokkal inkább a konkrét események leírását adta 2/27/2021 4

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KIALAKULÁSA • A társadalomtudományok a filozófiáról váltak le, amikor az önálló tudomány kialakulásának meglettek az ismeretei. • 17. század közepe Graunt kutatásai nyomán a demográfia önállósult. • 17. század második fele John Locke politikatudományi munkái révén vált le a későbbi politikatudomány. 2/27/2021 5

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KIALAKULÁSA • Adam • • alapmunkái révén a közgazdaságtudomány válik le. Célja az volt, hogy bizonyítsa, ha az állam nem avatkozik be a gazdasági életbe, akkor a piac optimális gazdaságot eredményez. 19. század a szociológia tudomány kialakulása 19. század vége szociálpszichológia, mely a pszichológiából alakul ki. Azt vizsgálja, hogy mennyivel másként viselkedik az egyén csoportban, mint egyedül. 2/27/2021 Smith 6

Szociológia története August Comte • August Comte francia tudós (1798 -1857) • 1. használta először a szociológia(1839) elnevezést. Szerinte az emberiség fejlődésének három szakasza van. Teológiai szakasz: ebben az időszakban a vallási elképzelések az uralkodók, a társadalmak Isten teremtményei, tökéletesek, nincs értelme kutatni, hisz megváltoztathatatlanok. 2/27/2021 7

Szociológia története August Comte 2. Metafizikai korszak: filozófiai absztrakciók (elvonatkozások) jellemzik, a tökéletes társadalmat keresik, de csak az elmélkedésig jutnak el. 3. Pozitivista korszak: fel kell hagyni a létezés végső kérdéseinek spekulatív megválaszolásával, a társadalmi valóságot a természet megismeréséhez hasonlóan a természettudományok által alkalmazott módszerekkel kell kutatni. 2/27/2021 8

Szociológia története • Az új tudományt először társadalmi fizikának • nevezi, mert a tudományok rangsorában a matematika, csillagászat, fizikai, kémia és biológia mellett az alaptudományok egyikének tekinti. Mint, ahogy a természettudományok is képesek előre jelezni, így ezt a tudományt is alkalmasnak találja arra, hogy jelezze a kialakuló társadalmi problémákat. (Newton tömegvonzás elmélete) 2/27/2021 9

Szociológia története August Comte • A természet és társadalmi valóság mibenlétének azonossága a korra jellemző gondolkodásmód. • Azt a felfogást, mely szerint a társadalom ugyanazokkal a módszerekkel vizsgálható és ismerhető meg, amilyenekkel a természeti valóság törvényeit kutatják, módszertani monizmusnak nevezzük. 2/27/2021 10

Szociológia története Herbert Spencer • Herbert Spencer (1820 -1903) átvette Comte-tól a szociológia elnevezést, de nem tekintette magát Comte követőjének. • Az evolucionista világszemlélet híve és megteremtője. • Evolucionizmus: Darwin híres művének, „A fajok eredete” megjelenése után terjedt el. 2/27/2021 11

Szociológia története Herbert Spencer Jellemzője: • A fejlődést az egyszerűbbtől az összetettebb felé haladás egyetemes törvényének tekintette, amely az emberi társadalmakra is érvényes. • Tehát minél bonyolultabb egy szervezet, annál fejlettebbnek tekinthető, ez a társadalomra is igaz kell, hogy legyen. 2/27/2021 12

Szociológia története Durkheim Emile Durkheim (1858 -1917) francia: 1. A társadalmat élő organizmushoz hasonlítja. 2. Nem egyszerűen az egyének összessége a társadalom, hanem az egyéneken kívül álló, specifikus jegyekkel bíró entitás(valamely dolog tulajdonságainak összessége) 2/27/2021 13

Szociológia története Durkheim • A társadalmi jelenségek, társadalmi tények csak más társadalmi tényekkel magyarázhatóak. • A társadalmi tények olyan cselekvésformák, érzelmek, melyek az egyéni tudaton kívül léteznek, de mert emberi cselekvésekben jelennek meg, nem természeti tények. 2/27/2021 14

Szociológia története Durkheim • Az • egyes társadalmakra jellemző cselekvésmódok, gondolkodásformák, érzelmek, társadalmi tények, nem az egyénben, hanem a társadalomban gyökereznek és kényszerítőleg hatnak az egyénre. A társadalom kényszereken keresztül befolyásolja az egyéni cselekvéseket. Ezt azonban csak akkor érezzük, ha szembeszegülünk velük. 2/27/2021 15

Szociológia története Durkheim Kényszerek lehetnek: 1. Jogi és morális szankciók 2. Célracionalitás cselekvés kényszere (nyelv, pénz, technika) 3. Társadalmi áramlatok (divat, eszmék) 4. Szocializáció (normák, elvárások beépülése a személyiségbe) 2/27/2021 16

Szociológia története Durkheim • A társadalom integrációját a szolidaritás 1. biztosítja. Az ősi társadalmakban „mechanikus szolidaritás” a jellemző, az egyén aláveti magát a hagyomány és közvélemény parancsaiban megnyilvánuló kollektív akaratnak. Szertartások és rítusok révén tanulja meg a közösségi elvárásokat. 2/27/2021 17

Szociológia története Durkheim 2. Modern társadalmakban organikus szolidaritásról beszélhetünk, vagyis a kölcsönös szolgáltatásszükséglet, a munkamegosztás rendszeréről. • A munkamegosztás ugyanakkor felgyorsítja a változásokat, a gyors társadalmi változások a normák elvesztéséhez „anómiához” vezetnek. 2/27/2021 18

Szociológia története Durkheim Anómia (normavesztett állapot) esetén: • a társadalmi integráció alacsony • a társadalom tagjai céltalannak, irányvesztettnek, értelmetlennek érzik életüket. • következménye az öngyilkosságok megnövekednek (Durkheim az öngyilkosságról írt könyvében írja le és jellemzi ezt az állapotot) 2/27/2021 19

Szociológia története Max Weber (1864 -1920) német tudós 1. Történeti szemlélet: egy társadalom megismerhetetlen és megérthetetlen annak története nélkül, azaz egy probléma megismeréséhez ismerni kell a történeti előzményeket, gyökereket. 2. Megértő szociológia: a társadalmi valóság emberi cselekedetek összessége, ezért a társadalmi folyamatok csak úgy érthetők meg, ha az egyén motivációját megértjük. 2/27/2021 20

Szociológia története Max Weber 3. Az egyénnek a társadalomban elfoglalt helyét három tényező határozza meg. • Tulajdon: vagyonnal és jövedelemmel fejezhető ki • Hatalom: döntéshozatalban való közvetlen részvétel • Tudás: iskolai végzettséggel fejezhető ki 2/27/2021 21

Szociológia története Konfliktuselméletek a konfliktusok társadalomban játszott szerepét, lényegét elemzik. Képviselőjük Marx, Dahrendorf. 1. Marx: a társadalmi konfliktusok az osztálytársadalmak sajátosságai. A társadalmi fejlődéshez nélkülözhetetlenek a konfliktusok, hisz ezek eredményezik a társadalmi változásokat. A konfliktus legélesebb formája a forradalom. Ezek révén kerülünk az egyik társadalmi formációból, egy másik, fejlettebbe. (társadalmi formáció elmélete) 2/27/2021 22

Szociológia története Harmóniaelméletek • A konfliktuselmélet a társadalom dinamikáját, • változását, az ellentétes érdekűek küzdelmét, az innováció létrejöttét kutatja. (Dahrendorf) Harmóniaelmélet: a társadalmak lényegét az együttműködésben, a konszenzusban látja, ami stabilitáshoz vezet. Azt elemzi, hogy a társadalmak mitől stabilak, miért maradnak fenn, a konfliktusban társadalmi problémát lát. (Simmel) 2/27/2021 23

Szociológia története Pierre Bourdieu (1930 -2001) francia a társadalmi egyenlőtlenségek dimenzióit kutatja. 1. A társadalmi élet struktúraelmélete szerint olyan erőmezőben zajlik, melyet • A javak szűkösségével • Konkurenciaharccal • 3 tőkefajta jelenlétével, hiányával jellemezhetünk. 2/27/2021 24

Szociológia története Pierre Bourdieu 1. Gazdasági, pénztőke: pénzzel, vagyonnal 2. 3. fejezhető ki Kulturális tőke: a személyiségbe beépült tudás, ízlésvilág, értékrend, viselkedésminta, amelyet követünk. Idetartozik az iskolai végzettség, valamint azok a tárgyak, amelyek az egyént körülveszik. Társadalmi, kapcsolati tőke: személyes kapcsolataink összessége 2/27/2021 25

Szociológia története Pierre Bourdieu A 3 tőkefajta a társadalmi osztályok elkülönítésének alapja. • Az egyének és a társadalmi csoportok sikeressége az általuk birtokolt tőke mennyiségétől és összetételétől függ. 2/27/2021 26

Szociológia története R. Merton Robert Merton (1910 -2003) amerikai • A társadalmi cselekvések lehetnek 1. Funkcionálisak: amelyeknek következményei az adott társadalom megszilárdulásához vezetnek. 2. Diszfunkcionálisak: amelyek csökkentik a rendszer szilárdságát, az alkalmazkodóképességet. 2/27/2021 27

Szociológia története R. Merton Különbséget tesz azok között az esetek között, amikor a szubjektív célkitűzések és az objektív következmények egybe esnek vagy nem. 1. Manifeszt (kifejezett) funkciók: a rendszer szilárdságát növelő objektív következmények, amelyeket a rendszerben résztvevők szándékosan hoztak létre és felismertek. 2/27/2021 28

Szociológia története R. Merton 2. Latens (rejtett) funkciók: azok a következmények, melyeket nem szándékosan hoztak létre és nem ismertek fel. A szociológia feladata a latens funkciók vizsgálata. Továbbfejleszti Durkheim anómia elméletét. 2/27/2021 29