Szocilis s trsadalombiztostsi jog Bevezets Elad dr Krtys
Szociális és társadalombiztosítási jog Bevezetés Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas. gabor@jak. ppke. hu
Követelmények - Tananyag: - Az előadáson elhangzottak, az ott megjelölt jogszabályhelyek. - Ajánlott irodalom: Juhász-Tausz: Szociális jog (2012). Elektronikus formában elérhető a Munkajogi Tanszék oldalán. - Írásbeli vizsga (tesztkérdések, fogalommeghatározások, felsorolások stb. )
Szociális jog tágabb értelemben - Állami újraelosztási rendszer része - Egyes egyének által megtermelt javakból elvonás - Kitől, mennyit? - Ebből támogatás egyéni igényeknek, amely - piaci úton nem kielégíthető (reprodukciós zavar – nincs jövedelem, nem elérhető a szükséges jószág, eltartottak többségben) - társadalmilag elismert igény (nem önhibából, „rászorultság”) - Nem tartozik ide: közösségi igények (pl. közmű)
Szociális jog tágabb értelemben - Állam által jogilag szabályozott rendszerben és eszközökkel (közhatalommal) - Nem állami eszközök is: egyéni jótékonykodás, család, non-profit szféra, egyházak, szakszervezetek, munkáltatói juttatások, lakóközösségek - Közjog és magánjog között: - Állam a kötelezett, ügyfél a jogosult - De mégis függőségi viszony - Lényege: érdekközösség, szolidaritás
Két jogterület TB típusú ellátások Foglalkoztatáshoz kapcsolódik, Járulékfizetés kell és biztosítási esemény bekövetkezésekor jár Szociális (segély) típusú ellátások Szubszidiárius jellegű, „utolsó védőháló” Rászorultság alapján jár, költségvetési forrásból Korábbi jövedelmet pótol, azzal arányosan Minimum standardhoz igazodó mértékek Magasabb életszínvonalat ad, de csak résztvevőkre, jövedelem arányosan Olcsóbb bevezetés, rugalmas rendszer, de stigmatizáló hatás, „szegénységcsapda”
Két jogterület - Általában TB és segély típusú ellátások vegyesen - Magyarországon a TB a domináns, de sok vegyes elem (pl. álláskeresési ellátások) - Alternatív megoldás: minimum jövedelem alanyi jogon?
Nemzetközi források - ENSZ Alapokmány - Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (deklaráció) - Gazdasági, szociális, kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya - ILO egyezmények - Európa Tanács: Európai Szociális Charta (1961), módosítása (1996) és kiegészítő jegyzőkönyvei (Charta-csomag) - EU: újraelosztási rendszert nem érinti, csak koordináció (szabad mozgás, átjárhatóság) - EU Alapjogi Charta IV. cím: Szolidaritás
Szociális jogok alkotmányos alapjai - Emberi léthez szükséges (polgári, politikai jogok mellett) - Államnak nem elég tartózkodnia, cselekednie kell - Állami forrást igényel (Tulajdonhoz való jog korlátja? ) - Nem univerzálisak: nem minden emberre, rászorulókra - Nem konkretizálható (pl. rászoruló, létminimum, tisztességes ellátás)
Alaptörvény XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. - alapjog (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. - kötelezettség államnak
Alaptörvény XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. - és a TB?
Alaptörvény XIX. cikk (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
Alkotmánybírósági gyakorlat - 32/1998: szociális ellátások célja az emberi méltóság biztosítása (magasabb, mint a létminimum) - 7/2000: nincs alanyi jog rendszeres jövedelemre, ellátás mértéke csökkenhet - 43/2000: részjogok nem vezethetőek le (pl. lakhatáshoz való jog) - 56/2001: nem alanyi jog a rászorulókról való gondoskodás, hanem állami feladat
Alkotmánybírósági gyakorlat - 23/2013: az egyes ellátások a változó gazdasági környezetben átalakíthatóak, megszüntethetőek - 14/2014: a jogalkotói beavatkozás alaptörvényi korlátai: pl. diszkrimináció tilalma, tulajdon védelme, de a változtatás mértéke is önmagában jelentős lehet
Alapdilemmák Önsegély – Szolidaritás Rehabilitáció – Kompenzáció Munkához való jog – Min. ellátáshoz való jog
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 15