Szocilis kszsgek fejlesztsnek lehetsgei Szocilis kompetencia fejleszt trning

Szociális készségek fejlesztésének lehetőségei Szociális kompetencia fejlesztő tréning Pilisborosjenő, 2006. 14 -16. Hujber Tamásné gyógypedagógus pszichológus

Bevezetés n n n Kulcskompetenciák meghatározásánál fokozott érdeklődés a szociális képességek iránt Felfokozott társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeként újszerű elvárások és kihívások a ma embere előtt Munkanélküli –tábor összetétele: legidősebblegfiatalabb korosztály irányába tolódott el

Bevezetés n n Tizenévesek: életkori sajátosságok, dinamikusan változó társadalom növekvő elvárásai több szintű konfliktushelyzet Meg nem értettség, társadalomból való kizártság érzése Szakmai ismeretek mellett fejlett szociális készségek Cél: életkori problémák mellett túlmutató szociális problémák sikeres kezelése

Feladat n Keresni kell a lehetőségét az új típusú szociális készségek integrálására a mindennapi oktatásba

Komponensrendszer-elmélet (A szociális viselkedéshez szükséges komponensfajták) Szükségletek Meggyőződés Minták Hajlamok Rutinok Készségek Attitűdök Szokások Ismeretek

Szociális kompetencia n A szociális kompetencia a szociális motívumok és szociális képességek, szokások, készségek, ismeretek komplex rendszere

Olyan készségek birtoklása, amelyek lehetővé teszik: n n z szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk idézni. z fontos szerepet játszik a fizikai és pszichikai betegségek megelőzésében z hatékonyan tudjuk használni környezeti és személyes adottságainkat z személyközi kapcsolataink gazdagodását oly módon, hogy mások érdekét ez ne sértse.

Szociális kompetencia n n Argyle (1983): a szociális kompetencia olyan képesség, olyan készségek birtoklása, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk idézni. Trower (1982): a szociális kompetencia a szociális viselkedést előidéző képesség birtoklása.

n n Puttalaz és Gottman (1993): a szociális kompetencia a szociális viselkedés azon aspektusa, amely fontos szerepet játszik a fizikai és pszichikai betegségek megelőzésében. Waters és Sroufe (1983): a szociális kompetens egyén hatékonyan tudja használni környezeti és személyes adottságait, képes jó eredményeket elérni fejlődése során.

n n B. H. Schneider (1993): a szociális kompetencia képessé tesz valakit megfelelő szociális viselkedések végrehajtására, elősegíti személyközi kapcsolatainak gazdagodását oly módon, hogy mások érdekét ez ne sértse. Nagy József (2000): a szociális kompetencia leginkább a komponensrendszer-elmélet alapján modellezhető.

A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők n n n 1. Az egyén személyiségéből fakadó tényezők 2. A család által képviselt tényezők 3. Az iskolai környezetből fakadó tényezők köre (az iskola és az osztály fizikai környezete, szociális strukturáltsága, kultúrája)

Pozitívan ható tényezők 1. n n q Pozitív önértékelés q Pozitív attitűd q Mások elfogadása q Hatékony kommunikációs készségek n n n q Problémamegoldó képesség q Nyitott személyiség q Az egyéni és a csoportérdekek összeegyeztetésének képessége

Pozitívan ható tényezők 2. n n q Pozitív szülő – gyermek viszony q Az apa és az anya szociális kompetenciája q Erős kötődés az anyához q Szülők szociális kapcsolatrendszere n n n q A család magas önértékelése q Pozitív szülői modellnyújtás q Meleg, elfogadó, támogató családi környezet

Pozitívan ható tényezők 3. n n q Meleg, nyitott iskolai légkör q Világosan megfogalmazott célok és szabályok q Tanulóközpontú tanítás – tanulás q Kooperatív tanulási formák alkalmazása n n n q Sokféle tanulási forrás biztosítása q Magas tanári elvárások q A gyerekek pozitív elfogadása q Tanári kontroll a tanulók felett q Személyközi kapcsolatok sokasága

Szociális készségek 1. n n n n q Konfliktuskezelés q Figyelemfelkeltés q Üdvözlés q Segítés másokon q Viselkedés társalgás közben q Viselkedés szervezett játék közben q Pozitív attitűd mások iránt n n n q Következmények vállalása q Etikus viselkedés q Érzelmek kifejezése q Pozitív énattitűd q Felelősség q Önmagával szembeni viselkedés

Szociális készségek 2. n n q Verbális kommunikáció feladatvégzés során q Figyelés feladatvégzés közben q Vitának, megbeszélésnek megfelelő viselkedés q Csoporton belüli aktivitás n n n q Mások előtti szereplés vállalása q Feladattal kapcsolatos viselkedés q A környezet megóvása q Étkezési viselkedés q Közlekedés q Környezeti viselkedés

Szociális készségek jellemzői n n 1. A szociális készségeket tanulás (megfigyelés, modellkövetés, ismétlés és megerősítés) útján sajátítjuk el. 2. A szociális készségek speciális verbális és nem verbális viselkedési formákat tartalmaznak. 3. A szociális készségek lehetővé teszik a hatékony és megfelelő viselkedést, illetve reakciót mások viselkedésében. 4. A szociális készségek szituációfüggők, s hatással vannak rájuk a körülményekből fakadó elvárások és követelmények.

Kamaszkori szociális készségek kialakulása

Kor Én 14 év Viselkedési célok Énbemutatás Önbecsülés Énkép Nemi tudatosság Bizalomépítés Érzések kifejezése Becsületesség Biztonság Én és másik Hatékony- Felelősség Jövőság kép Konfliktuskezelés Probléma. Haragkezelés megoldás Osztályhangulat Kreativitás Döntés TervezőÉrtékek készség Játékosság tisztázása Tanulás. Elérhetőség Figyelem tervezés másokra Baráti hatások

Kor Én 10 év Önbizalom Pozitív önértékelés Én és másik Csapatmunka Kapcsolatteremtés Együttműködés Segítőkészség Pozitív gondolkodás Öntudatosság Megértés Bizalom Önismeret Akarat Odafigyelés Érzelem Barátság Hatékonyság Felelősség Jövőkép Előadókész. Segítő ség kritika Hatékony Értékelés Kommunikáció Tanulási készség Tanulási technikák

Szociális érzékenységet fejlesztő csoportfoglalkozások tartalmi elemei: n n ¨ Ismerkedési játékok (névlánc, névdobálás…) ¨ Kapcsolatteremtő játékok (bemutatkozás, kedves tárgyaim, kedvenc szín, állat, növény, betűcsaládok kedvencei…) ¨ Fantáziát, kreativitást fejlesztő játékok (képtelenségek, körtörténet – közös mese, ¨ Együttműködést, toleranciát fejlesztő játékok (három kívánság, jóságos manó…)

Szociális érzékenységet fejlesztő csoportfoglalkozások tartalmi elemei: ¨ Kommunikációt fejlesztő játékok n ¨ Önismereti játékok n ¨ Életvezetési játékok n ¨ Feszültségoldó játékok n

KEDVENCEK n n n n n & Kedvenc becenév: & Kedvenc szín: & Kedvenc állat: & Kedvenc növény: & Kedvenc könyv: & Kedvenc film: & Kedvenc hobbi: & Kedvenc tantárgy: & Kedvenc sportág: & Kedvenc dal: n n n n n & Kedvenc fa: & Kedvenc ruhadarab: & Kedvenc testrész: & Kedvenc tárgy: & Kedvenc mozdulat: & Kedvenc művészeti alkotás: & Kedvenc fogalom: & Kedvenc ige: & Kedvenc főnév: & Kedvenc melléknév:

Önismeret, szociális érzékenység fejlesztés Egyéni n Kiscsoportos /2 -5 fő/ n 10 -15 fős csoportfoglalkozások n Életkor n 5 évestől 20 éves korig / óvodás korú gyermektől szakiskolás tanulóig /

A gyerek kiválasztása 6 6 6 osztályfőnöki vélemény betanító pedagógusok diákotthonban dolgozó gyógypedagógiai asszisztensek jelzése tanév eleji felmérés év közben jelentkező problémás esetek szülői jelzések

Foglalkozások tematikája Önismeret fejlesztése a Önértékelés fejlesztése a Előítélet feloldása a Stresszhelyzet kezelése a Döntési helyzetgyakorlatok a Frusztráció kezelés a Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a Konfliktusmoderálás a Feszültség szabályozás a Viselkedés kultúra kialakítása a Agresszió kezelés a Teadélután a Kommunikáció a Érzelmek kifejezése a Kapcsolatépítés segítése a Pozitív én attitűd kialakítása a

Önkifejezés eszközei ü ü ü ü Rajzolás, festés, manuális tevékenység Építés Zene – mozgás – tánc Levélírás Kooperatív technikák elsajátítás Ötletroham – Cédulázás Szabad- és irányított játék, bábozás Poszter, plakát készítés

Kiegészítő tevékenységek % % % % Játéktevékenység vizsgálata Szociometria felvétele, elemzése Szociális készségek felmérése - kérdőív Osztályfőnöki órák tartása Játék- és bábterápia Kommunikációs tréning Csoportos gyermek pszichodráma foglalkozások Képzőművészeti pedagógiai terápia

Osztályfőnöki órákra ajánlott tematika Csoportfoglalkozás önmagunk jobb megértéséért Ñ Kortárs kapcsolatok - barátság, szexualitás Ñ Mindennapi konfliktusok - agresszivitás Ñ Emberi tulajdonságok - tolerancia, empátia Ñ “Mondj nemet a problémahelyzetekre!” Ñ Gondolat és érzés - helyzetgyakorlatok Ñ “Micsoda nap!” - stresszhelyzet felismerése, kezelése saját életünkben Ñ

Köszönöm a figyelmet!