SZNEKRL Lts fiziolgija a sznek fnyhullmokbl elektromgneses energia
SZÍNEKRŐL
Látás fiziológiája - a színek fényhullámokból (elektromágneses energia egy fajtája) jönnek létre - szemünk a 400 -700 nanométer (hullámhossz) közti fényhullámokat képes érzékelni - a fényhullámok színtelenek, a színek agyunkban állnak össze Hogyan? A fénysugarak elérik a szemlencsét, s a fény a szemlencsén, mint fénytörő közegen keresztül a retinára vetülve képpé alakul. A szemünkben lévő csapok és pálcikák fotokémiai folyamata révén az inger elektromos ingerimpulzusokká a alakítva jut el az idegpályákon keresztül az agy látókérgébe. Itt az impulzusok képérzetté alakulnak.
Látás fiziológiája színlátás: csapok: színérzékelés pálcika alakú érzéksejtek: sötét-világos érzékelés - a színes képen megjelenített látvány tartósabban megmarad emlékezetünkben, mint a fekete-fehér látvány térlátás: - a retinán keletkező kép kétdimenziós - a valóságos képnek mélysége is van 1. viszont két szemmel látunk, a retinákon lévő képeket agyunk egyesíti egy térbeli képpé 2. érzékeljük a tárgyakon megjelenő fényeket és árnyékokat mozgás érzékelés: ha a szemünk elmozdul, akkor a retinán látott kép is más pontra kerül - állóképet nem látjuk mozgónak: mert látásunk kompenzálja fejünk mozgását, - mozgó tárgy képének mozgása folyamatos ? Film vetítésénél az álló képkockákat miért látjuk mozgónak?
SZÍNEK 1. Színek fizikai tulajdonságai 2. Színek rendszere, keverése, harmóniája 3. Színkontrasztok (színek egymással való kapcsolata) 4. Színek pszichológiája
Színek a fizikában Isaac Newton, 1676: a fehér napfényt 3 élű prizmával színképpé bontotta. vörös narancs sárga zöld kék ibolya Minden szín gyűjtőlencsével összegyűjtve: tiszta fehér Minden szűrőt a fénynyaláb elé téve: tiszta fekete spektrum színeit tartalmazó színszalag
Színek a fizikában Keverék színek: Ha spektrum egyes színeit elkülönítjük (különféle színszűrőkkel), akkor keverék színeket kapunk. Komplementer színek: Azokat a fényszín párokat nevezzük komplementer (kiegészítő) szín-pároknak, melyek keverékéből a tiszta fehér jön létre. Tárgyak saját színe: A színszűrők kiszűrik a spektrum kisebb-nagyobb tartományát. A tárgyak felülete speciális színszűrőknek felelnek meg, azok a fény egy bizonyos tartományát elnyelik, más tartományokat kevert színként visszavernek. A visszavert fényszín lesz a tárgy saját színe.
Komplementer színek vörös zöld sárga ibolya kék narancs 1. szukcesszív kontraszt: az utókép mindig a nézett szín komplementere a szem magától megkeresi a komplementer színt, hogy helyreállítsa az egyensúlyt 2. szimultán kontraszt: egy szín a másik színt is kicsit a komplementere felé közelíti - pl. : vöröset elkülönítve a maradék 5 színből zöld jön létre => Minden elkülönített spektrál szín az összes többi színből összetevődött keverékszín komplementere. - pl. : használjunk vörös és zöld színszűrőt => Az összes szín elnyelésével tiszta fekete szín jön létre.
Színek rendszerzése, színrendszerek Színkör (tiszta színek): a spektrumban a színjelleg folyamatosan változik (finom átmenettel) a színszalag két végén lévő színt keverjük össze (vörös és ibolya: bíbor) mb ö g a színkört sok meghatározott hullámhosszúságú fény ia n z e sz. , hosszabb: tiszta szín (telített szín) alkotja (rövidebb: hideg meleg sz. ) y l n e e h b é k j u e j s d l u e t b l t e gömb n í t z e s a ely is): vagy ez Színgömb (semlegesrm színek n á , állnak a spektrum színei (egyenlítő) szí g n - gömb B vízszintes főkörén é ín sá z s s l o fe - felső sarkpóluson áll a fehér, alsó sarkpóluson a fekete - a gömb középpontjában található a szürke szín Színmetria: színméréssel kapcsolatos tudomány ág l i v g é tts e lít e t
Színelmélet Thomas Young (1802): • három szín alapelve (vörös, zöld, ibolya) • szem színérzékelése a színek különböző hullámhosszúságú fénysugarak az emberi szem egyszerre több hullámhosszon is érzékel, így az összhatás adja meg az adott színt A színtanban lévő két leggyakoribb modell: ADDITÍV (RGB) az eredő fehér SZUBTRAKTÍV (CMYK) az eredő fekete
Színelmélet Fény színek (prizmatikus színek) Festék színek (pigment színek) ADDITÍV SZÍNKEVERÉS (összeadó) SZUBTRAKTÍV SZÍNKEVERÉS (kivonó) Alapszínek: zöld, piros, ibolya Minden szín együtt: fehér színt alkot RGB színkódolás Alapszínek: Red, Green, Blue Megadása: 3 x 1 byte-on vagy: 16 -os számrendszerben Alkalmazása: Elektronikus megjelenítésnél (pl. : monitor, projektor, fényképezőgép) Főszínek: sárga, kék, piros Minden szín együtt: piszkos fekete CMYK színkódolás Alapszínek: Cián, Magenta, Yellow, blac. K Megadása: %-osan mennyi van az adott alapszínből a feketét kivéve Alkalmazása: nyomdászatban
A színek jellemzői Fényerő (brightness): • A fényerő mértéke megmutatja, hogy az adott szín mennyi fényt tükröz vissza illetve ereszt át Árnyalat (hue): • Az árnyalat határozza meg a szín pontos helyét a színskálán, azaz magát a színt Telítettség (saturation): • Az adott színben levő szürke mennyiségét jelenti. Minél kevesebb a szürke mennyisége annál tisztább, telítettebb a szín. A telített színek nem tartalmaznak szürkét vagy feketét. Áttetszőség (opacitás): • Festékek jellemzője, azt mutatja meg az alatta levő festékréteg mennyire üt át
2. Színek harmóniája Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Első rendbeli színek
Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Másod rendbeli színek
Színkör (festék színekkel): vörös - sárga - kék): Harmad rendbeli színek
- Slides: 15