Szmtgpes hlzatok internet Talata Istvn Hlzat Kett vagy

Számítógépes hálózatok, internet Talata István

Hálózat Kettő vagy több számítógépet adatátvitel szempontjából összekapcsolunk Alkalmazásának céljai: hardvererőforrások megosztása n pl. merevlemez, processzor, internethozzáférés közös használata szoftvererőforrások megosztása n pl. programok, adatok, fájlok közös használata adatok továbbítása n pl. email, chat, telefon központi felügyelet n pl. felhasználók, jelszavak, jogosultságok központi kezelése közösen használható kiszolgálók n pl nyomtató, adatbázis-kezelő

Kapcsolat Adatátvitel digitális átvitel hibajavítás lehetősége Állomások közötti kapcsolat csomagkapcsolt (packet switching) n adatokat rövid csomagok sorozataként továbbítják üzenetkapcsolásos (message switching) n kapcsolat változó hosszúságú (néha igen nagy) üzenetek erejéig vonalkapcsolt (switched line) n állandó kapcsolat: vonalszakasz foglalt a kapcsolat teljes idejében

Topológiák Lehetséges összekötési módok: Busz topológia n n gépek kábelen sorba kötve olcsó, de vezetékszakadás esetén az egész hálózat lebénul, nehéz a hibakeresés Csillag topológia n n számítógépek központi elosztóba kötve gyors, de drága Gyűrű topológia n n számítógépeket körbe kötik gyorsabb, mint a busz, lassabb, mint a csillag Háló topológia n n minden gép közvetlen összeköttetésben áll az összes többivel lehető legmegbízhatóbb, nagyön drága Vegyes kialakítások n gyakori: csillag-busz, csillag-gyűrű vegyesen

Hálózati architektúrák I. Hálózati felépítés (szerepek felosztása) Kiszolgáló központú felépítés Gazda-terminál (host – terminal) felépítés n intelligencia nélküli terminálok Ügyfél-kiszolgáló (client-server) felépítés n n n egy vagy több kitüntetett gép: a kiszolgáló (server), szerveren kitüntetett program, amelynek feladata az ügyfél gépekről érkező kérések figyelése és kiszolgálása ügyfelek közt nincs közvetlen kapcsolat, a szerveren keresztül kommunikálnak egymással pl. ilyen a webkiszolgáló-böngésző kapcsolat előnyei: központio felügyelet, gyorsabb hálózati kiszolgálás, olcsóbb üzemelés hátrányai: egyszeri magasabb beruházás (kiszolgáló vásárlása), kiszolgáló kiesésével megállhat a munka

Hálózati architektúrák II. Kiszolgáló központú felépítés (folyt. ) Különleges kiszolgálói szolgáltatások: beléptető és hitelesítő kiszolgáló fájlkiszolgáló nyomtatókiszolgáló alkalmazáskiszolgáló Egyenrangú (Peer to Peer) felépítés a gépek egyenrangúak ha egy gép kiesik, a hálózat még működni fog gyorsabb az ügyfelek közötti kommunikáció előnyei: egyszerű, olcsó a telepítése, operációs rendszerek beépítetten támogatják hátrányai: nehéz karbantartani, mentés nehézkes, nem elég biztonságos, csak kisebb hálózatok (10 vagy kevesebb sz. gép) kiszolgálására alkalmas

Hálózatok típusai kiterjedés szerint Helyi hálózat (LAN – Local Area Network) n egy vállalat, hivatal, lakás ellátására Városi hálózat (MAN – Metropolitan Area Network) n n egész városokat, kistérségeket átfogó LAN-ok összeségeként előálló Nagy kiterjedésű (világméretű) hálózat (WAN – Wide Area Network) n n n LAN-ok, esetleg egyedi gépek összekapcsolásával legnagyobb kiterjedésű, világméretű hálózat a nyilvános Internet léteznek akár földrészeket áthidaló magánhálózatok is (pl. vállalatcsoportoké) Másféle csoportosítás: Internet – nyilvános világhálózat Intranet (belső hálózat) – helyi, nem nyilvános hálózat Extranet – intranetek összekapcsolásából felépülő nagyobb hálózat (pl. vállalatok összekapcsolt hálózatai)

Hálózati fogalmak adatátviteli sebesség n időegység alatt átvitt bitek száma (bps – bit per second, Kbps, Mbps) sávszélesség n n a hálózati csatornára jellemző legnagyobb adatátviteli sebesség két sávszélesség: letöltési, feltöltési sávszélesség, pl. 768/128 kbps jogosultságok n írási, olvasási, végrehajtási jogok titkosítás n n n célja: illetéktelenek ne férhassenek adatokhoz gyakorlatilag minden adatátvitel titkosítható legelterjedtebb: RSA kettős kulcsú aszimetrikus kódolás

Hálózatmodellek Réteges felépítés n n n hálózati kapcsolatok megvalósítását részfeladatokra (kapcsolattípusokra) bontják, ezek a rétegek egymásra épülő részfeladatok a rétegek ki- és bemeneti részeire szabványokat alakítottak ki OSI modell (Open Systems Interconnection, az ISO - International Standards Organization ajánlása) Rétegei: n n n n alkalmazási réteg: alkalmazói szolgáltatások biztosítása ábrázolási réteg (presentation layer): tömörítés, adatvédelem együttműködési réteg (session layer): két gép közötti logikai kapcsolat szállítási réteg: csomagok sorrendbe állítása, hibajavítás hálózati réteg: alhálózatok összekapcsolása, útvonalválasztás adatkapcsolati réteg: adatátvitel biztosítása, hibajavítás fizikai réteg: a bitek küldése

OSI modell: a rétegek és kapcsolataik EGYIK GÉP MÁSIK GÉP alkalmazási ábrázolási együttműködési szállítási hálózati adatkapcsolati fizikai

Hálózatmodellek (folyt. ) a rétegek ki- és bemenete szabványos ezért az egyes kapcsolattípusokat megvalósító eszközök cserélhetők n pl. modemes kapcsolatról kábeltévésre áttérés után az alkalmazói programok ugyanúgy használhatók továbbra is

Protokollok az egyes kapcsolatoknál használt szabályok szabványosított összesége a protokollok határozzák meg a kacsolattartás módját

TCP/IP protokollcsalád: a rétegek és kapcsolataik EGYIK GÉP MÁSIK GÉP alkalmazási szállítási hálózati csatoló

TCP/IP protokollcsalád a legelterjedtebb protokollcsalád a világon az Internet kizárólag ezzel működik helyi hálózatokban is használják adatcsomag elvi felépítése (rétegek kereteket fűznek az adathoz): n n n n n hálózati csatoló hálózati szállítási alkalmazási ADAT alkalmazási szállítási hálózati csatoló

A TCP/IP néhány alprotokollja Alkalmazási réteg: HTTP, SMTP, POP 3, FTP, NETBIOS, DNS, DHCP, RIP, . . . stb. Szállítási réteg: TCP, UDP Hálózati réteg: IP, ARP, ICMP, IGMP Hálózati csatoló réteg: Ethernet, PPP, hálózati kártya, kábel, telefonvonal, modem Portok (kapuk) minden alkalmazás rétegbeli szolgáltatásnak van egy azonosító száma, ez a port (kapu) forráskapuszámról célkapuszámra történik egy-egy adatcsomag továbbítása

TCP/IP: A szállítási réteg protokolljai TCP – Transmission Control Protocol n n csomagok azonosítószámot kapnak ha a fogadó nem igazolja vissza a csomag vételét, a küldő ismét elküldi azt UDP – User Datagram Protocol n n TCP egyszerűsített változata nem garantálja a csomagok megfelelő sorrendben történő átvételét (nincs sorszám és visszaigazolás)

TCP/IP: A hálózati réteg protokolljai Főprotokoll: IP (Internet Protocol) n n feladata a csomagok eljuttatása a a megfelelő hálózatba hálózattól független, egységes címzés: négybájtos azonosító, pl. 195. 199. 0. 125 Alprotokolljai: n ICMP (Internet Control Message Protocol) számítógépek és útválasztók közötti állapotinformációra, hibajelentésekre n IGMP (Internet Group Management Protocol) csoportos üzenetküldéshez állomáscsoportok kialakítására n ARP (Address Resolution Protocol) megkeresi, hogy az IP címhez melyik számítógép hálózati kártyája (annak MAC címe) tartozik

TCP/IP: A hálózati csatoló réteg fontosabb protokolljai Ethernet protokoll n n minden hálózati kártyának van úgy nevezett MAC címe (MAC – Media Access Control), MAC cím 6 bájtos, 16 -os számrendszerben szokás megadni ezzel a protokollal viszik át a kereteket a részhálózatban PPP protokoll (PPP – Point to Point Protocol) n n elsősorban soros kapcsolatoknál (pl. ADSL, ISDN) használt Ethernet környezetben PPPo. E (PPP over Ethernet) használt IP címzés n 4 darab 8 bites szám pontokkal elválasztva, általában 10 -es számrendszerbeli alakot használják, pl. 195. 199. 0. 125 Alhálózati maszk n n szintén 4 darab 8 bites szám, az IP cím azon részén vannak 1 -esek benne (a kettes számrendszerbeli alakban), amely a hálózati azonosítójához tartozik, a gépcím helyén 0 -k vannak pl. 255. 0 IP cím/maszk felírást is szokták használni, pl. 195. 199. 0. 125/24

IP csomag továbbítása a részhálózaton közvetlen továbbítás n ha a célszámítógép a küldő számítógéppel egy részhálózaton van útvonalválasztó közbeiktatásával másik részhálózatra továbítás n n ha a célszámítógép másik részhálózaton van IP cím és alhálózati maszk együttese alapján meghatározható a részhálózat címe

Névszolgáltatás Olyan szerver szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy IP címek helyett neveket használjunk. Minden névnek megfeleltethető egy IP cím pl. : www. asz. ymmf. hu n n . hu megmutatja, hogy magyarországi hálózat ymmf megmutatja. hogy az ymmf alhálózat része asz a számítógép neve www = world wide web

Néhány internetes szolgáltatás I. csoportmunka elektronikus levelezés (e-mail) n lehetőségek: weben át, böngésző segítségével levelezőprogramok segítségével (pl. SMTP vagy POP 3 protokollal) mobiltelefonról WAP (Wireless Application Protocoll) segítségével n postafiók, e-mail cím tárolóhely és címe internetes kiszolgálónál mindig egyedi (nincs két egyforma a világon) n postaláda számítógépen található levéltároló, számítógépes levelezóprogramok ide tölthetik le a postafiók tartalmát, ill. innen indíthatnak útjára levelet

Néhány internetes szolgáltatás II. fájlátvitel (FTP – File Transfer Protocol) n komoly biztonsági kockázata van cset, csevegés (pl. : ICQ, IRC, MSN) Telnet n n távoli gépre lehet ezzel a protokollal felhasználóként bejelentkezni és parancssorban dolgozni nem biztonságos SSH (Secure SHell) n mint Telnet, de ezmár titkosított adatátvitelre épül internetes telefonálás www n n n hiperszöveges oldalak (html) webkiszolgálókon megjelenő halmaza az egyes oldalakat hivatkozások (linkek) kapcsolják össze a böngészők a web ügyfélprogramjai