Szleng s karnevl Bolondnnep egyenlsg nincs alfl rendeltsg
Szleng és karnevál
Bolondünnep
egyenlőség (nincs alá-fölé rendeltség) közösségi (népünnepély) egyetemes szabadság ↓ feje tetejére áll a világ (ellenkezője történi a „rendes” dolgoknak, a hétköznapi normák fölfüggesztése) bolondozás a szexualitás nyílt feltűnése, orgia, féktelen kicsapongás őrjöngésig fokozódik a régi élet elmúlásának ünnepe ↓ időben visszafelé nézve egyre kegyetlenebb: megölnek valakit (legalább Karnevál királyt) öncsonkítás (áldozat az isteneknek) az útjukba kerülők megölése a jegyek minden szintje az egyén↔közösség kettősségét / elválaszthatatlan egységét mutatja: az egyén azonos a közösséggel, annak része, nem válik el tőle
Mihail BAHTYIN
François Rabelais kb. 1494— 1553
A népi nevetéskultúra alapformái 1. szertartások, színpadi formák (karnevál típusú ünnepségek, különböző vásári mulatságok stb. ); 2. a legkülönfélébb komikus nyelvi alkotások (közöttük a paródiák is): szóbeliek és írásosak, latin nyelvűek vagy nemzeti nyelvűek stb. ; 3. a familiáris vásári beszéd különböző formái és műfajai (káromkodás, esküdözés, népi hetvenkedés stb. ).
A karneváli nevetés természete • Ünnepi • Össznépi és egyetemes • Ambivalens
A középkori bolond
- Slides: 10