Szervezetmenedzsment Negyedik Partner Program Nonprofit Szvetsg 2010 November

Szervezet-menedzsment Negyedik Partner Program Nonprofit Szövetség 2010. November 18 -19. 2010. December 2 -3.

A nem-piaci (civil/nonprofit) szektor terminológiai kérdései. A szektor szerepe a társadalmi igények kielégítésében A társadalmi igények kielégítésében – az üzleti szektor mellett – fontos szerepet játszik a non-business, nem-piaci (civil/nonprofit) szektor, méretét, társadalmi súlyát, gazdasági szereplői számát tekintve. n Az állam szerepe nélkülözhetetlen a stabil, tartós fejlődés megalapozásában, a gyorsan bővülő piacok szabályainak és intézményrendszerének létrehozásában, működtetésében. Ez jelentős forrásokat igényel. n A tartós növekedés végét jelző válságok az 1970 -es évektől kezdődően egyértelművé tették, hogy újra kell gondolni az üzleti és nem üzleti szektor közt korábban kialakult munkamegosztást, az állami szerepvállalás mértékét, módját. n A téma részletes tárgyalását meg kell, hogy előzze azonban a terminológiai problémák tisztázása. Még a szakirodalmakban is gyakran keverednek az alábbi fogalmak: n

Mik a civil szervezetek? (definíció) n A civil, vagy pontosabban a nonprofit kifejezést általában egy egész sor szervezetre használjuk, melyek a civil társadalmat alkotják. általánosságban ezeket a szervezeteket az jellemzi, hogy az anyagi haszonszerzéstől eltérő céllal léteznek. Ugyanakkor konkrétan ez a kifejezés a létezés megannyi indokát, a vállalkozások és tevékenységi formák széles skáláját takarja. A civil szervezetek lehetnek kis nyomásgyakorló csoportok - mint például egyes környezetvédő vagy emberi jogi szervezetek -, oktatásügyi jótékonysági szervezetek, a női menekültek ügyeivel foglalkozók, vagy akár kulturális egyesületek, vallási szervezetek, alapítványok, humanitárius segítséget nyújtó programok is, a listát bőven lehetne még folytatni, egészen a hatalmas nemzetközi szervezetekig, amelyek száz meg száz irodával, több ezer taggal rendelkeznek a világ különböző pontjain.

A civil szervezetek által megfogalmazott általános problémák n • Pénzügyi instabilitás n • Pályázatfüggő működés n • Projekt-fluktuáció n • Nincsenek főállású alkalmazottak n • Törvényi, jogi, pénzügyi, szervezeti háttér ismereteinek hiánya n • Speciális szakismeret hiánya (önkéntesek, EU-s források bevonása n • Kistérségi együttműködés hiánya n • Lakosság apátiája

Fejlesztési terv végrehajtása n Módszerei: n Műhelymunkák: Szervezetfejlesztők, és fejlesztett szervezetek találkozói n Tréningek: Kommunikáció, PR, Civil kurázsi, n Tanácsadás: Adózás, könyvvitel, pályázatírás, bonyolítás n Képzések: nonprofit gazdálkodás-, jog, adománygyűjtés, humánerőforrás menedzsment, stratégiai tervezés, közösségfejlesztés, stb.

„Bizottság és a civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11) n Profitszétosztás tilalma n Önkéntesség n Intézményesültség n Függetlenség n Közhasznúság

Civil szervezetek szerepe az EU-ban n „Bizottság és civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11) n Részvételi demokrácia elősegítése n Állampolgárok csoportjai véleményének képviselete n Politika-alkotásban való részvétel n Projektek megvalósításában való részvétel n Európai integráció elősegítése

Civil szervezetek és a Bizottság kapcsolata n „Bizottság és civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11) n Civil társadalom és párbeszéd segítése n Konzultáció szakmapolitikai döntésekben n Információközvetítés n Pénzügyi forrás – politikák megvalósítása n Közösségi programok, projektek megvalósítása

Érdekérvényesítés n EU szinten n Bizottság: konzultációk, szakértői munkacsoportok n Ernyőszervezetek n EGSZB n Itthon, EU kitekintéssel n Strukturális Alapok - programozás, monitoring bizottságok n Európai Parlament - magyar képviselők n Az Európai Unió Tanácsa - EKTB

Szociális dialógus, társadalmi párbeszéd, civil participáció fogalmai, tartalma, formái n 1. Az Unió intézményeinek, megfelelő esetekben, meg kell teremteniük a lehetőséget a polgárok és a képviseleti szervek számára, hogy megismerhessék őket, és nyilvánosan véleményt cserélhessenek az Unió tevékenységének minden területéről. n 2. Az Unió intézményeinek nyílt, átlátható és ismétlődő párbeszédet kell fenntartaniuk a képviseltetett szövetségekkel és a civil társadalommal. n 3. A Bizottságnak széleskörű konzultációt kell tartaniuk az érintett felekkel, ezzel is biztosítva, hogy az Unió tevékenysége összefüggő és átlátható legyen. n 4. A több mint 1 millió, jelentős számú Tagállamból érkező polgár kezdeményezheti a Bizottság felkérését hatásköre keretein belül, hogy megfelelő javaslatot nyújtson be arra a témára nézvést, amelyről a polgárok úgy vélik, az Uniónak az Alkotmányban rögzítettek betartása végett jogi lépéseket kell tennie. Európai jogszabály kell meghatározza az eljárások rendelkezéseit és a polgárok kezdeményezésének feltételeit, beleértve a Tagállamok

Konzultáció A konzultáció általános szabályai Részvétel Nyitottság és felelősség Hatékonyság Összefüggés és minimum sztenderdjei Tiszta, világos tartalom A konzultáció célcsoportja Nyilvánosságra hozatal, publikáció A részvétel időkorlátai Visszaigazolás Ernyőszervezetek fő szolgáltatásai n n n

Stratégiai döntés n jól strukturált döntések – algoritmikus probléma megoldás n rosszul strukturált döntések – kreatív, eredeti probléma megoldás n az üzleti döntések 90 %-a programozott, jól strukturált döntés n az üzlet eredményessége mégis a 10%-nyi rosszul strukturált döntésen múlik

Ki a jó stratégai döntéshozó? n n világos cél (vízió) – tisztánlátás (absztrakciós készség), intellektuális bátorság, önbizalom, magabiztosság, tudatos út választás (erősségek és gyengeségek alapján) tud nemet mondani „az igened legyen igen, a nemed legyen nem” n erőforrásokat világos preferenciákkal rendeli hozzá a n n választott úthoz, ezért: tudatos a végrehajtásban kész taktikai lépésekre de az irányt sohasem téveszti szem elől számot vet az akadályokkal, ellenfelekkel

Változás és változásmenedzsment A változtatás sikerének kritériumai n 1. A szervezet eljutott a jelenlegi állapotból a kívánt állapotba. n 2. A szervezet működése az új állapotban megfelel a várakozásoknak, azaz tervezett módon működik. n 3. Az átmenet a szervezet egészének okozott túlzott ráfordítások nélkül ment végbe. n 4. Az átmenet a szervezet egyes tagjainak túlzott mértékű ráfordításai nélkül ment végbe.

Kongruencia modell (Illeszkedési modell) Input n Környezet: piacok, verseny, kormány, beszállítók n Erőforrások: tőke, telephely, technológia, emberek, nem tárgyi javak n Előtörténet: kulcsfontosságú döntések, normák és értékek n Stratégia: misszió, támogató stratégiák, fő célkitűzések és részcélok n Transzformációs folyamat n Informális szervezet: menedzselési gyakorlat, vezetői viselkedés, személyközi, csoportközi kapcsolatok, informális n munka Feladat: tudásbeli és készségbeli követelmények, bizonytalanság mértéke (kölcsönös függőség, rutinszerűség), a munkából fakadó jutalmak, a munkával kapcsolatos korlátok és követelmények, az elvégzendő munka. Formális szervezeti viszonyok: szervezeti felépítés, koordinációs és irányítási mechanizmusok, munkakörtervezés, módszerek és gyakorlatok, normák és mérések, fizikai n környezet, humán erőforrás menedzsment rendszere, jutalmazási rendszerek n Egyén: meglévő tudás és jártasság, egyéni szükségletek és preferenciák, jutalom percepciók és –elvárások, háttérfaktorok

Kongruencia modell (Illeszkedési modell) 2 Output n Szervezeti: célelérés, erőforrás hasznosítás, adaptációs képesség n Csoport/részleg: termelékenység, együttműködés, a kommunikáció minősége n Egyéni: munkateljesítmény, társas viselkedés, érzelmi válaszok. n Közvetve vagy közvetlenül mindegyik elem hat mindegyik elemre. n A szervezet akkor a leghatékonyabb, ha fő összetevői összhangban vannak egymással.

Terminológiai problémák a közszolgáltatások kapcsán Tevékenység Szervezet Közhasznú Közintézmény Közcélú Költségvetési intézmény Közérdekű Közüzem Non-profit Közszféra Not-for-profit Közszektor Közigazgatás Harmadik szektor Közszolgáltatás Közösségi szektor Közszolgálat Civil szféra Közfeladat Non-business szektor

A társadalmi igényeket kielégítő szereplők csoportosítása (a szolgáltatás célja és az előállított javak jellege szerint) n Vállalatok (üzleti szektor) n n n Közintézmények (költségvetési szektor) n n n Cél: kollektív igények kielégítése Javak: közjavak (politikai döntés alapján) Közüzemek (Közüzemi szektor) n n n Cél: profit szerzése Javak: magánjavak (a fogyasztók piaci árat fizetnek) cél: profitszerzés és kollektív igények kielégítése Javak: megfizettethető javak Civil szervezetek (non-profit szektor) n n Cél: egyéni igények kielégítése, de közhasznú Javak: közös javak

„Non-business” szektor n Költségvetési, közüzemi és non- profit szektor n Főtevékenység: kollektív igényeket kielégítő és/vagy közhasznú szolgáltatások Civil szervezetek Egyéni Fogyasztói igény jellege Kollektív Vállalkozás (üzleti szektor) Közintézmény (költségvetési szektor) Közüzemek (közüzemi szektor) közhasznú profitszerzés Szolgáltatás célja Privát szféra Közszolgáltatási szféra

Információs társadalom, hálózati gazdaság n A szereplők korábbihoz képest sokkal szélesebb körének és sokkal n n intenzívebb összefonódása, kölcsönös egymásra utaltsága A business-szektor működésében megjelenő marketing/menedzsment módszerek alkalmazása a non-business szektorban A business-szféra bekapcsolódása a non-business szektorba A társadalmi igények kielégítésének alapfeltétele a szektorok harmonikus együttműködése Az üzleti szektorban lezajlott, a közszférában napirendre került (szervezeti hatékonyság, működési szabályok, menedzsment átalakulása), a civil szervezeteknél a kezdeteknél tart a gazdasági és a tudati rendszerváltás

A non-business szektorhoz tartozó szervezetek fontosabb kvalitatív jellemzői Szektorok „Non-business” szektor Üzleti szektor Jellemzők Közszolgáltatási szféra Költségvetési szektor Non-profit szektor Közüzemi szektor Szervezetei Közintézmények Közüzemek Civil szervezetek Vállalatok Előállított javak Közjavak Megfizettethető javak Közös javak Magánjavak Kielégített igények Kollektív Egyéni Fogyasztás finanszírozója Költségvetés+ fogyasztó Adományozó, szponzor Fogyasztó Tevékenység célja Közhasznú Profitszerzés Szférához csatolás Közszolgáltatási szféra Privát szféra Tulajdonforma Állami/vegyes Magán Működési forma Költségvetési intézmény Vállalat Alapítvány, egyesület, közhasznú társaság Egyéni, társas vállalkozás

Megállapítások n A költségvetési és az üzleti szektor minden vonatkozásban eltér n n egymástól A non-profit szektor több dologban hasonlít az üzleti szektorra, mint a közüzemi vagy a közintézményi szektorra A közüzem átmenet a költségvetési szervezetek és a vállalatok között A non-business szektor nem tekinthető homogénnek A non-profit szektorban eredményesen alkalmazható módszerek közelebb állnak az üzleti szektor megoldásaihoz

Az egyes szektorok menedzsment sajátosságai Költségvetési szektor Közüzemi szektor Non-profit szektor Üzleti szektor A szervezet célja Ellátási kötelezettségek elvégzése Közellátás rentábilis megvalósítása Szolgáltatási teljesítmény maxima-lizálása Profitszerzés maximalizálása Tagok Köz-alkalmazottak köztisztviselők Alkalmazottak és önkéntesek alkalmazottak Irányítási mechanizmus Szabályozott állami felügyelet Hivatali menedzsment Testületi út Tulajdonosok vagy megbízottaik Környezet Politikai alapon nyugvó túlszabáyozott-ság Korlátozott piaci befolyás Igény-gazdaság Piaci verseny

A non-business szféra helye, szerepe, sajátosságai a hálózati gazdaságban A non-business szektor számára nagyobb kihívás a hálózati gazdaság, mint az üzleti szektor számára A hálózati gazdaság két alappillére: önszerveződés és önfenntartás A közszolgáltatásokat viszont központilag hozzák létre és központilag is finanszírozzák A közszféra a kihívásoknak a „vállalkozói szellemű” működés felé elmozdulva próbál megfelelni Minden gazdasági szervezet valamilyen hálózat tagja: klaszterek

Gazdasági paradigmaváltás Klasszikus Hálózati Stabilitás Folyamatos alkalmazkodás A szervezeti hierarchia kiterjesztése A szervezeti hierarchia lebontása Hosszú távú tervezés Azonnali reagálás Menedzsment szerep: versengés Menedzsment szerep: kooperációs készség Egyedi szervezetek Hálózatok, klaszterek (egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatainak, kapcsolódó és támogató iparági szereplőinek földrajzi koncentrációja) Fizikai folyamatok menedzselése A cég tudásának menedzselése Közszolgáltatások: hatósági funkció, ellátási kötelezettségek Közszolgáltatások: kooperáció a gazdasággal, az érdekeltek mobilizálása, katalizátorszerep

Az 5 tényezős versenyerő Porter szerint Meglevő, illetve új belépők fenyegetése Szállítók alkupozíciója Versenytársak fenyegetése Helyettesítő termékek fenyegetése Forrás: Porter, M. : Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993. Vevők alkupozíciója

Új riválisok belépésének fenyegetéséből származó versenyerők Az Öt Versenyerő-modell: az elemzések kulcseszköze Potenciális új belépők A kulcsinputok beszállítói Harc a meglévő versenytársakkal A termékek és szolgáltatások vevői A beszállítók alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők A rivális cégek versenyerői, harcban a jobb piaci pozícióért és más versenyelőnyökért A vevők alkupozíciójával és jövedelmezőségével összefüggő versenyerők Más iparágak cégei által kínált helyettesítő termékek Kívülállók piaci törekvése a vásárlók elcsábítására saját helyettesítő termékeik vásárlásáért Forrás: Porter, M. (1979): How Competitive Forces Shape Strategy? Harvard Business Review 57, No. 2. March-April, pp. 137 -145.

A versenyelőnyök Porter szerint Input feltételek fejlettsége (erőforrás, tőke, infrastruktúra) Kapcsolódó ágazatok fejlettsége (támogató, kiszolgáló, non -profit ágazatok) Szervezet Keresleti feltételek fejlettsége (a piac igényessége, nyomása) Forrás: Porter, M. : Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993. Versengés fejlettsége (intenzitása, innovációra ösztönzése)

Gazdasági hálózatok n Üzleti hálózatok vs. gazdasági hálózatok n n Az üzleti szféra csak a vállalkozásokat foglalja magában, a gazdasági szféra a közszférát és a civil szervezeteket is A társadalmi igények kielégítésében valamennyi szereplő gazdasági jellegű tevékenységet végez Az üzleti hálózatokban jelen vannak a közszféra, sőt a civil szféra szereplői is Az adminisztrációs nyilvántartásban szereplő, jogilag létező, adószámmal rendelkező valamennyi egység gazdasági szervezetnek tekinthető

Hálózati jellemzők a non-business szektorban n n n Az összes gazdasági szervezet gyakorisági megoszlása a foglalkoztatottak létszáma alapján gyorsan csökkenő hatványfüggvénnyel leírható (80%: 0 -1 főt foglalkoztató, 16%: 2 -49 főt foglalkoztató, 4%: 50 főt és ennél nagyobb létszámot foglalkoztató) A szervezetek zöme a mikro méretű kategóriába tartozik, a nagyobb szervezetek tapasztalatai, módszerei kevéssé hasznosíthatók Az önszervező elvek teljesülése legjellemzőbb a szolgáltató és az agrárágazatban, leginkább torzul a költségvetési intézményeknél, főként a közüzemi szolgáltatóknál Az üzleti és a civil szervezetek alapvetően hasonló elemi szabályokat követnek A költségvetési és a közüzemi (közszolgáltatási) szféra struktúrája egységes, mindkettő alapvetően eltér az üzleti és a non-profit szférától A közszolgáltatási menedzsment sajátosságait megszabja az elemi szabályok torz érvényesülése és mérettől való függetlensége

Non-business szervezetekre érvényes megállapítások n Speciális vonásai erőst hatást gyakorolnak az alkalmazható n n menedzsmentelvekre és –módszerekre Jellemző szervezeti megoldások Az üzleti vállalkozásokhoz hasonlóan a szektor szervezeteinek jelentős hányada rendelkezik formális stratégiával, alkalmazzák a stake-holder analízis módszereit A non-business szervezetek esetében a követendő értékrend inkább etikai normákban nyilvánul meg (személyiségi jogok védelme, átlátható gazdálkodás a közpénzekkel, partneri viszony az ügyfelekkel) Az emberi erőforrások menedzselése jellemző sajátosságokkal bír (önkéntes munka szervezése és motivációja, specialisták és generalisták együttműködése, testületekben végzett munka)

A non-profit szervezetek menedzsmentje/1. Szektoriális jellemzők, alapok n Napjainkra csaknem minden, ami befolyásolja a non-profit szektorban n n nyújtott szolgáltatásokat (kormányzati bürokrácia világa, politikai környezet, üzleti bürokrácia világa, személyes világ), alapvetően megváltozott A két szektor (business, non-business) egymást megtermékenyítő jellege Definíciós problémák: az intézmények névvel különböztették meg magukat az üzleti világ és az államkormányzat szerveitől („nem üzleti”, „nem profit”, stb. ) Integratív jellegű definíciók (3. szektor, független szektor stb. ) 1989 USA Internal Revenue Code (IRC): adózási kedvezményi státusz az ún. non-profit szervezeteknek

Nemzetközileg elfogadott, karakterisztikus szektoriális jellemzők 1. Nem profitorientáltak Nem a profitszerzés megtiltása, hanem az esetlegesen elért profit szétosztásának tilalma 2. Közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, nem függnek közvetlenül a kormányzattól Működési, vezetési, gazdálkodási autonómia 3. Intézményesültek Szabályos vezetőség és kialakult működési szabályok 4. Közhasznúak 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről: tágabb értelmezésben minden öntevékeny szervezet közhasznú; szűkebben értelmezve a közjót csak azok a szervezetek közhasznúak, amelyek nemcsak tagjaikat, hanem a tágabb közösség érdekeit is szolgálják 5. Adományokból való működés és öntevékenység Ez nem mond ellent a költségvetési támogatásnak, a vállalkozói tevékenységnek, a szolgáltatásaikért cserébe kapott ár- és díjbevételeknek 6. Politikai szervezetek kizárása A magyar gyakorlat a pártokat nem, de az őket támogató egyesületeket, alapítványokat beveszi a non-profit szervezetek kategóriába

A szektor hazai fejlődése n A magyar non-profit szektor viharos fejlődésének okai n n n Állam és társadalom kapcsoltrendszerének átalakulása már a rendszerváltás előtt Csökken az ellenállás az átalakulással szemben Kialakultak a konflikus-kezelési módok (munkaadók és – vállalók, kormányzati szervek és érdekképviseletek) Kiépültek a 3. szektor intézményei A modernizáció mo-i formája a non-profit szektorban az amerikaihoz áll legközelebb: vállalkozói jelleg, az intézményfejlődés vegyes formája (alapítvány, közalapítvány, egyesület, szakszervezet, kht, szakmai érdekképviselet stb. ) Az alkalmazott menedzsmentelvek és módszerek nagy része amerikai eredetű n 2001. december 31: n n 46 263 működő non-profit szervezet Mo-on 65 476 főállású munkavállaló, 400 ezer önkéntes

A non-profit szervezetek száma (KSH 2008) Év Alapítvány Társas nonprofit szervezet Összesen 1862 a) . . 319 . . 1878 b) . . 1 917 . . 1932 . . 14 365 . . 1970 – 8 886 1982 – 6 570 1989 400 8 396 8 796 1990 1 865 14 080 15 945 1991 6 182 17 869 24 051 1992 9 703 20 660 30 363 1993 11 884 22 778 34 662 1994 14 216 25 943 40 159 1995 15 650 27 133 42 783 1996 17 109 28 207 45 316 1997 18 603 28 762 47 365 1998 19 225 28 159 47 384 1999 19 754 28 417 48 171 2000 19 700 27 444 47 144 2003 21 216 31 806 53 022 2004 c) 21 817 33 380 55 197 2005 22 255 34 439 56 694 2006 22 464 35 778 58 242 2007 23 732 38 675 62 407 2008 24 096 40 829 64 925

A helyben működő nonprofit szervezetek átlagos száma, 2008 Főváros Megyeszékh ely Többi város Alapítványok 6 974, 0 304, 2 24, 6 1, 6 7, 6 Társas nonprofit szervezetek 8 919, 0 480, 3 41, 5 4, 0 13, 0 Összesen 15 893, 0 784, 5 66, 1 5, 6 20, 6 Szervezettípus Község Összesen

A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és településtípus szerint, 2008 Szervezeti forma Településtípus alapítvány köz-alapítvány egyesület munka-vállalói érdekképviselet köz-testület Főváros 6 857 117 6 803 53 430 Megyeszékhely 5 287 188 7 120 114 379 Többi város 6 620 434 10 243 76 303 Község 3 705 888 10 359 125 66 22 469 1 627 34 525 368 1 178 Összesen 25. A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és településtípus szerint, 2008 (folytatás) Szervezeti forma Településtípus Főváros szakmai, munkáltatói érdekképviselet köz-hasznú társaság nonprofit intézmény Összesen egyesülés 1 022 529 20 62 15 893 Megyeszékhely 527 468 11 27 14 121 Többi város 696 582 2 16 18 972 Község 424 362 6 4 15 939 2 669 1 941 39 109 64 925 Összesen

A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és bevételnagyság szerint, 2008 Szervezeti forma Bevételnagyság, ezer Ft alapítvány köz-alapítvány egyesület munka-vállalói érdekképviselet köz-testület – 50 3 501 224 5 655 17 160 51 – 500 6 965 509 9 829 16 273 501 – 5000 8 224 613 13 693 90 448 5001 – 50 000 2 987 190 4 736 184 235 792 91 612 61 62 22 469 1 627 34 525 368 1 178 50 001 – Összesen 28. A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma és bevételnagyság szerint, 2008 (folytatás) Szervezeti forma Bevételnagyság, ezer Ft szakmai, munkáltatói érdekképviselet köz-hasznú társaság nonprofit intézmény Összesen egyesülés – 50 523 145 3 11 10 239 51 – 500 568 81 3 10 18 254 501 – 5000 817 189 – 22 24 096 5001 – 50 000 617 645 10 32 9 636 50 001 – 144 881 23 34 2 700 2 669 1 941 39 109 64 925 Összesen

A nonprofit szervezetek száma bevételnagyság és tevékenységcsoportok szerint, 2008 Bevételnagyság Tevékenységcsoport – 50 ezer Ft Kultúra 51– 500 ezer Ft 501– 5000 ezer Ft 5001– 50 000 ezer Ft Össze-sen 50 001 ezer Ft– 1 264 2 267 2 846 1 035 288 7 700 Vallás 250 496 551 212 24 1 533 Sport 983 1 906 3 774 1 133 142 7 938 1 906 3 119 4 260 1 653 103 11 041 Oktatás 990 2 922 3 362 956 421 8 651 Kutatás 220 293 421 295 119 1 348 Egészségügy 426 825 1 066 543 148 3 008 Szociális ellátás 786 1 575 2 081 864 394 5 700 Polgárvédelem, tűzoltás 166 297 388 108 21 980 Környezetvédelem 351 462 521 251 67 1 652 Településfejlesztés 804 1 273 1 304 443 183 4 007 Gazdaságfejlesztés 238 218 385 402 283 1 526 Jogvédelem 312 217 263 148 30 970 Közbiztonság védelme 314 1 005 785 96 12 2 212 83 123 263 248 114 831 Nemzetközi kapcsolatok 175 237 298 127 35 872 Szakmai, gazdasági érdekképviselet 717 870 1 391 1 069 295 4 342 Politika 254 149 137 53 21 614 10 239 18 254 24 096 9 636 2 700 64 925 Szabadidő, hobbi Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Összesen

A non-profit szervezetek működésének környezetét alkotó világméretű tendenciák n Információs globalizáció n Kulturális globalizáció n Kihívások a társadalom részéről n n Növekvő mobilitás Demográfiai változások A gondoskodó állam háttérbe szorulása A társadalmi értékek módosulása, a politika szerepének látszólagos felértékelődése n Határokon átnyúló kihívások n Környezetszennyezés, az állatvilág megmentése, a bűnözés, a fogyasztási javak minőségének biztosítása

A globalizáció fogalma n A társadalmi élet világméretű összekapcsolódásának határokon átnyúló, egyre szélesedő, mélyülő és gyorsuló folyamata. n A mind intenzívebb kölcsönös kapcsolatok és függőségek világméretű rendszerének kialakulása n A társadalmi és kulturális rendszerek földrajzi korlátai fokozatosan háttérbe szorulnak n Az emberi közösségek az újkortól kezdve gyorsuló ütemben lépnek egymással érintkezésbe, és a világgazdaság kialakulásával párhuzamosan fokozatosan egy jövőbeli megatársadalom irányába haladnak.

A non-profit szervezetek menedzsmentjének szervezeti alapjai n Hiányoznak magyar területen a non-profit szervezetek vezetésére és szervezésére (menedzsmentjére) irányuló vizsgálatok, elemzések, elméletek, ezek pótlása fontos A témának jelentős nemzetközi irodalma van n A korábbi évekből származó kutatási előzmények aktualizálása időszerű n A non-profitok körében releváns igény n

A non-profit szervezetek négy típusa n Jövedelemforrásuk alapján n Irányítási módjuk alapján (ki irányít, ki választja meg a vezetőket) n n n Adományokból élő (pl. Vöröskereszt) Üzleti bevételekből - üzleti szolgáltatások ár- és díjbevételéből - élő (pl. non-profit szociális otthonok) „önigazgató”: az irányításról azok döntenek, akiktől a szervezet jövedelme származik „vállalkozói”: Együttesen n n Adományokból élő önigazgató Adományokból élő vállalkozói Üzleti bevételekből élő önigazgató Üzleti bevételekből élő vállalkozói

Viselkedési és leíró modellek/1. n Optimálási modellek (vállalkozói non-profit) n n Szolgáltatásaik mennyiségének és/vagy minőségének emelése (mennyiség: bizalomépítés, emberbaráti célok, minőség: értelmiségiek, művészek) Intézményi költségvetés növelése Költségcsökkentésre törekvés Hatékonysági problémák (vállalkozói non-profit) n n A non-profit szervezetek hatékonysága mindenképp alacsony lesz, mert hiányoznak a profitérdekelt tulajdonosok, akik ezt kikényszerítenék Csak azokban az ágazatokban vannak jelen, ahol a piac nem működik tökéletesen Menedzsereik viselkedése különbözik a vállalatok menedzseréitől (nem érdekeltek a haszonban, a profit szétosztásának tilalma) 4 mód a hatékonyság növelésére (Porter-Kramer 1999) n n A támogatásra legalkalmasabb kedvezményezettek kiválasztása Jeladás más befektetőknek A támogatottak teljesítményének javítása A működési területen a tudomány és a gyakorlat fejlesztése

Viselkedési és leíró modellek/2. n Önigazgatási modell (önigazgató non-profitok) n n n Tagjaiknak és adományozóiknak irányítása alatt működnek Milyen módon befolyásolják a tagok és adományozók a szervezetek viselkedését Tanuló szervezetek (önigazgató non-profitok) n n Jelentős igény a menedzsment professzionalizációjára Adaptációs képesség A tudás sokszínűsége Elkötelezettség (belső) és felhatalmazás n n A feladatokat az egyének (a szervezet tagjai) határozzák meg A feladatok elvégzéséhez szükséges magatartást az egyének határozzák meg A teljesítménycélokat a vezetők és a tagok együtt határozzák meg Az adott cél fontosságát az egyének határozzák meg

Tanuló szervezetek (folyt. ) n A tanuló szervezet az adaptációs készségen és a tudás sokszínűségén alapul n A szervezeti tagok elkötelezettsége érdekében iránymutató elképzelések megfogalmazása n A tanulás infrastruktúrájának biztosítása a szervezeten belül: „tervezés mint tanulás” elv érvényesítése n A szervezeti vezetők (kuratóriumok tagjai, ügyvezetők) tanulási képességeinek fejlesztése

A bürokratizálódás veszélye a professzionalizálódó non-profit szervezeteknél n Lassú döntéshozatal n Sok felesleges kiadás n Nem fogyasztóközpontú n Nem képes rugalmasan válaszolni n Túlzott adminisztrációt von maga után

non-profit szervezetek menedzsmentje/2. Jellegzetességek és menedzsment funkciók Ismertetőjegyek Világosan megkülönböztethetők A vállalatoknál A non-profit szervezeteknél 1. Fő célkitűzése Biztosítani a befektetett tőke hozamát A szolgáltatások specifikus igényeket elégítenek ki 2. A vevőkör igényeinek kielégítése Lefedni a piaci igényeket Lefedni a tagok speciális igényeit 3. A döntések irányítottsága A döntéseket a piac, a vevőkör magatartása és a konkurencia irányítja A szolgáltatásokról maguk a tagok döntenek. Nem piaci helyzetben működnek 4. Előállított javak Magán és egyéni javak, amelyek csak kereskedelmi forgalomba hozhatók Kollektív javak. Előfordulnak egyéni szolgáltatások is, amelyeket a tagok eladhatnak 5. Pénzeszközök Befektetett tőke és az eladásból származó jövedelem Tagdíjakból vagy adókból származó jövedelem, illetve az eladott szolgáltatásokból 6. A munkafaktor A munkatársak zömét teljes munkaidőre alkalmazzák A tagok önkéntes részvétele (bizottságok, alcsoportok: aktivista munka) 7. Hatékonyság A hatékonyságot az üzleti forgalom, a piaci részesedés, a haszon tükrözi Nehéz mérni a hatást, ráfordításérzékenység

Kapcsolatok menedzsmentje: egy tipikus non-profit szervezet stakeholderei Pénzügyi alapok Igazgató és kulcsemberek Tagok Non-profit szervezet Kormányzat Választópolgárok Önkéntesek Kuratórium További alkalmazottak Forrás: Slevin, D. P. : The Whole Manager. AMACOM, New York, 1985. 15. o.

A non-profit szervezetek jellemző funkciói n n n n n Szolgáltatásnyújtás A szolgáltatásokat nyújtó rendszerek fejlesztése, tervezése A szükségletek és az igények felismerésének fejlesztése A jó közösségi kapcsolatok megőrzése (PR) Pénzügyi források és adományok gyűjtése Pénzügyi tevékenység Személyzeti munka és képzés Menedzseri és koordinációs munkák Logisztikai munkák Irodai munkák

9 probléma, amellyel minden vezetőnek szembe kell néznie n n n n n Tervezési probléma krízisek Rendszerezés problémája kép az egészről PR problémája a környezet nem ismeri a szervezetet A pénzszerzés és adománygyűjtés menedzselése egyre több pénzre van szükség Pénzügyi, információs rendszer zavaros beszámolók Kommunikációs problémák tagok és a szervezet közti gyenge kommunikáció „Mit tegyünk? ” helyett „Mit ne tegyünk? Gyenge problémamegoldás A csoportmunka szervezése elégtelen egyre nehezebb önkénteseket találni Rosszul alkalmazott motivációs rendszer a legjobb munkatársak gyorsan kiégnek

Egy non-profit szervezet leírása Profil, tevékenységi kör Politika Stratégia Szervezet Támasz Alapítványi forma Menedzsment Ügyvezetés Működés Szükségletek felismerése Pénzügyi források Ügyvitel PR

Testületi formák n Vezető testületek (hatalommal, a hierarchia csúcsán) n Tanácsadó testületek (hatalom nélkül) n Vonalbeli testületek (hatalommal, a hierarchia alsóbb szintjén) n Munkacsoport testületek (kisebb méretű szervezeteknél, hatalom és végrehajtás együtt)

A non-profit szervezetek tagjainak szerepei A hatalom birtokosai Munkatársak Befizetők A tagok által ellátott szerepek egy non-profit szervezeten belül Beszállítók Kliensek Közvetlenül érintettek Végrehajtók Forrás: Slevin, D. P. : The Whole Manager. AMACOM, New York, 1985. 15. o.

Az önkéntesek n Voluntary Organisations n Az önkéntesek teljes piaca a társadalom szinte valamennyi tagja n Önkéntes szerepek: n n n Vezetés (igazgatósági vagy vezetőségi tagok, kurátorok, bizottsági tagok stb. ) Direkt szolgálat (szervezeti tagság, készenléti szolgálat, táborozásokon való részvétel stb. ) Külső tagság (laza kapcsolódás, alkalmi feladatok végzése) n Az önkéntesek típusai motiválhatóságuk szerint: n n n Igényvezérelt (alacsony igényszintű személyek) Kívülről irányított (mások viselkedési mintáinak követése) Belülről irányított (értékeit és prioritásait önmagából származtatja)

A non-profit vezetőség (elnökség, kuratórium) felelősségi területei n A szervezet küldetésének, céljainak, feladatainak n n n meghatározása A szervezet éves működési költségeinek és bevételeket biztosító feladatainak szervezése, közreműködés az adományszerzésben Működési irányelvek meghatározása és végrehajtásuk ellenőrzése A szervezető tisztségviselőinek és felelős alkalmazottainak kinevezése és munkaviszonyuk megszüntetése Kapcsolat tarása a közösséggel A szervezet munkájának népszerűsítése

A sikeres vezetés 7 S modellje n Főcélok (Superordinate Goals) n Stratégia (Strategy) n Struktúra (Structure) n Személyzet (Staff) n Stílus (Style) n Képességek (Skills) n Rendszerek (Systems) Hivatkozással Pascale és Athos művére a japán menedzsmentről, Simon&Schuster, N. Y. 1981. In: Steade–Glowry–Glos: Business. South-Western Publishing Co. Cincinatti-Dallas etc. Cal. 1984. 205. o.

A sikeres vezetés 7 S modellje n Főcélok (Superordinate Goals) n A szervezet tagjait átható lényegesebb vélemények és vezető koncepciók n Stratégia (Strategy) n A célok eléréséhez szükséges főbb erőforrások allokációs terve n Struktúra (Structure) n A szervezeti séma jellemzése (funkcionális, decentralizált stb. ) Hivatkozással Pascale és Athos művére a japán menedzsmentről, Simon&Schuster, N. Y. 1981. In: Steade–Glowry–Glos: Business. South-Western Publishing Co. Cincinatti-Dallas etc. Cal. 1984. 205. o.

A sikeres vezetés 7 S modellje n Személyzet (Staff) n A fontosabb személyzeti kategóriák demográfiai jellemzése a cégen belül (mérnökök, vállalkozók, MBA-k stb. ) n Stílus (Style) n A menedzserek célkezelési módja A szervezet kulturális stílusa n Képességek (Skills) n A cég és a kulcsszemélyek megkülönböztető képességei n Rendszerek (Systems) n Rutinszerű folyamatok és jelentések, formalizált nyilvántartásokkal Hivatkozással Pascale és Athos művére a japán menedzsmentről, Simon&Schuster, N. Y. 1981. In: Steade–Glowry–Glos: Business. South-Western Publishing Co. Cincinatti-Dallas etc. Cal. 1984. 205. o.

A non-profitok menedzsmentjének összefoglalása n Munka-intenzívek (kiemelt feladat az emberi erőforrásokkal való n n n n gazdálkodás) Versenyképes fizetést kell adniuk Az ösztönzés korlátokba ütközik A minőségre, jó hírnévre koncentrálnak, a munkaköri autonómia magasabb foka Általában centralizált szervezetek A pénzügyi források megteremtése itt is fő feladat Önkéntesek jelenléte, sajátos munkaszervezési és ösztönzési eljárások szükségesek A változások dinamikája szükségessé teszi a változásmenedzsment módszereinek, eszközeinek, modelljeinek alkalmazását

Alapvető civil szervezeti Pénzügyi ismeretek 1. 2. 3. 4. 5. 6. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése A foglalkoztatás költségei 2010 -ben, béren kívüli juttatások Éves költségvetés megtervezése Cash flow készítése, elemzése Bizonylatolási rend a mindennapi munka során Pénzügyi (stratégiai) tervezés – a költséghatékonyságra és a likviditás fenntartására tekintettel

Alapvető civil szervezeti Pénzügyi ismeretek 7. Az operatív tervezés 8. Projektek pénzügyi tervezése 9. Elszámolható költségek – ESZA típusú projektek 10. A pénzügyi elszámolás feltételei

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v Források/bevételek: v v v v Tagdíjak Szponzorok támogatása Adományok 1 % Pályázatok Megrendelések, szolgáltatások Vállalkozói tevékenység

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v Bevételek növelésének lehetőségei: v v v Tagdíjak emelése Új szponzorok megkeresése, a meglévő szponzorok megtartása a korábbi támogatásuknak köszönhető eredmények bemutatásával Új adományszervezési technikák elsajátítása, bevezetése, a meglévők hatékonyságának fokozása 1 %-os kampány felülvizsgálata, új stratégia kidolgozása Pályázatíró tanfolyam elvégzése, pályázatírási technikák, „szaknyelv” elsajátítása, folyamatos pályázatfigyelés, releváns pályázatok megírása, benyújtása

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v A piaci igények felmérése, megfelelő színvonalú szolgáltatások nyújtása, termékek előállítása - versenyképes áron, szerződés szerinti teljesítés (idő, minőség), jó kapcsolat kialakítása és fenntartása a megrendelőkkel, vevőkkel

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v Kiadások v Működési jellegű v v v v rezsi költségek irodabérlet nyomtatvány, irodaszer könyvelés bankszámlavezetés adminisztratív teendők ha van ingatlan: állagmegóvás, felújítás

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v Programokhoz köthető v v v Projekt személyzet (projektmenedzsment, megvalósítók) biztosítása Juttatások a célcsoport részére (utazás, szállás, étkezés, ösztöndíj, képzési támogatás, szociális segély, munkaruha, munkabér, étkezési utalvány, stb. ) Eszközbeszerzés Felújítás Rendezvényszervezés Irodabérlet, terembérlet

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v v v Oktatási költségek Szakértői díjak Adminisztrációs költségek (irodaszer, telekommunikáció, posta, bank) Könyvelés Egyéb szolgáltatás vásárlás (pl. buszbérlés, nyilvánosság biztosítása)

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v Költséghatékonyság, költségtakarékosság a források szűkössége és a tagoknak, támogatóknak, az adófizetőknek, valamint a nyilvánosságnak való elszámolás miatt kiemelt szempont a civil szervezetek gazdálkodásában is, akkor is ha v Saját bevételt költ el a szervezet vagy v Magánemberektől vagy v Vállalatoktól vagy v Más civil szervezetektől kap támogatást vagy v Pályázati pénzből fedezi a kiadásokat

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v Kiadások csökkentésének lehetőségei: v v v Sok kicsi sokra megy! Takarékoskodás az energiával Tonerek újratöltése 2 oldalasra nyomtatás és/vagy 2 oldal egy oldalra Használt papír hátoldala jegyzetpapírnak Költségek elemzése – pl. étkezési utalvány kezelési költsége: 300 Ft és 400 Ft-os címletnél: 30 Ft. 12. 000 Ft értékű vásárlásnál melyik éri meg? v v v Papír alapú dokumentálásról elektronikusra való áttérés Posta költség csökkentése e-mail használattal Legálisan letölthető jogszabályok, szakirodalmak az Internetről

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v Kiadások csökkentésének lehetőségei: v v Telekommunikációs költségek csökkentése a szervezet szokásaihoz illeszkedő legkedvezőbb tarifacsomag kiválasztásával vagy ingyenes vagy kedvezményes telefon és Internet hozzáférés pályázati úton való elnyerése Skype használata A számlavezető bank és bankszámla csomag okos kiválasztása – a szervezet jellemző forgalmához és a költségek elszámolhatóságához igazítva (Számoljon és tárgyaljon, mielőtt szerződik!) Jótékonyságból ingyenesen könyvelő irodák, vállalkozók megkeresése

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése v Kiadások csökkentésének lehetőségei: v v v v Vásárlások időzítése a kedvezményes időszakokra (akciós termékek, szolgáltatások – ugyanaz a minőség olcsóbban) Törzsvásárlói kedvezmények kihasználása Beszerzések koncentrálása – mennyiségi kedvezmények Árukapcsolásból fakadó költségmegtakarítás Bartell Támogatások megszerzése, elnyerése (pl. ingyenes termék, szolgáltatás, pénzbeli támogatás – pályázat) Bértámogatás a Munkaügyi Központtól Önkéntesek foglalkoztatása (regisztráció SZMM-nél!)

1. Meglévő és lehetséges pénzügyi források és kiadások felmérése A kiadásokhoz megfelelő forrást kell találni. v Működési költségekhez – NCA működési pályázat, saját bevétel, stb. v Projekt/program/tevékenység költségeihez – NCA szakmai pályázatok, egyéb pályázatok, bármilyen egyéb forrás – kivéve működési támogatás

2. A foglalkoztatás költségei 2010 -ben v Minimálbér összege: 73. 500 Ft v Középfokú havi garantált bérminimum: 89. 500 Ft v Munkáltatót terhelő járulékok: bruttó bér 27%-a (TB) a főállású munkavállaló után nem kell EHO-t fizetni és megszűnt a Munkaadói járulék. Br. 73. 500 Ft + 27% TB (19. 845 Ft) = 93. 345 Ft Dolgozónak nettó: 60. 236 Ft Br. 89. 500 Ft + 27% TB (24. 165 Ft) = 113. 665 Ft Dolgozónak nettó: 70. 062 Ft

2. Béren kívüli juttatások 2010. v Adómentesen adható: v Dolgozónak adott Internet hozzájárulás: Internet szolgáltatás havi- és forgalmi, illetve az internet-hozzáférés létesítésének díjára vehetnek igénybe.

2. Béren kívüli juttatások 2010. v A kedvezményes adózású körben 25 %-os adóteherrel adható: v v v MELEGÉTEL utalvány: havi 18 ezer Ft-ig ISKOLAKEZDÉSI utalvány: éves szinten a minimálbér 30 %-a / gyermek (22. 050 Ft/gyermek) Helyi közlekedési bérlet: a közlekedési társaság tarifája szerint Üdülési csekk: éves szinten a minimálbér összegéig Önkéntes nyugdíjpénztár: havonta a minimálbér 50 %-a Önkéntes egészségpénztár: havonta a minimálbér 30 %-a

2. Béren kívüli juttatások 2010. v A normál adózású körben 97, 89 %-os adóteher hárul az alábbi Cafeteria elemekre: v ENNI-KÉK hideg étkezési utalvány v AJÁNDÉK utalvány v KULTÚRA utalvány A normál adózású elemek esetében 2010 -ben megszűnnek a korábban érvényes értékhatárok, így azok korlátlan mértékben adhatók a megfelelő mértékű adó megfizetése mellett.

3. Éves költségvetés megtervezése v A szervezet fenntartásához, működtetéséhez várhatóan szükséges fix költségek: v Iroda fenntartás v Adminisztrátor foglalkoztatása v Bankszámla vezetés v Könyvelés v Forrásszerzéshez és alapvető adminisztrációhoz szükséges nyomtatványok, irodaszerek v A szervezet cél szerinti tevékenységének végzésével kapcsolatban felmerült költségek (milyen volumenben? )

3. Éves költségvetés megtervezése v A fix költségek fedezetének megteremtéséhez szükséges lépések, források: v Tagdíjak, egyéb kintlevőségek beszedése v Támogatások, pályázati források megszerzése v Egyéb bevételek megteremtése

3. Éves költségvetés megtervezése v Változó költségek: amelyek az alaptevékenységek végzésén felül merülnek fel – minél több feladatot végez a szervezet, annál nagyobb lesz az összes változó költség. Akkor célszerű új tevékenységeket bevállalni, ha megvan hozzá a forrás is – pl. pályázat elnyerése esetén. Feladat: Tervezze meg az Önök civil szervezetének 2011. évi költségvetését jelenlegi ismeretei, várakozásai szerint!

4. Cash flow készítése v A cash flow a pénzáramlás kimutatására szolgál, amely megmutatja a szervezet likviditását az egyes időszakokban. v Így segítségével prognosztizálható a szervezet likviditása. Rámutat a kritikus pontokra, problémás helyzetekre, így ezekre előre fel lehet készülni, megoldásokat találni. v A szervezet igényei szerinti időbontásban elkészíthető (pl. heti, havi, fél éves kimutatás).

4. Cash flow készítése v Feladat: Az előző feladatban megtervezett éves költségvetés alapján készítse el szervezetének havi bontású cash flow-ját az év első 6 hónapjára! (Ajánlott az Excel program használata. ) v Dolgozzon ki megoldási javaslatokat a likviditási problémák megoldására! (pl. OPM)

5. Bizonylatolási rend v Legfontosabb, a mindennapi munka során használt pénzügyi, számviteli bizonylatok: v Számla (készpénzes átutalásos) v Bevételi pénztárbizonylat v Kiadási pénztárbizonylat v Kiküldetési rendelvény

5. Bizonylatolási rend v A bizonylatok kitöltésénél ügyelni kell a formai és tartalmi követelményekre: v Minden szükséges rovat legyen kitöltve (mennyiségi egység, egységár, adószám, stb. ) v Ha van szerződés, azzal összhangban kerüljön kiállításra v A teljesítésnek megfelelően legyen kiállítva a számla v Készpénzes számla esetében a teljesítés, a kiállítás és a fizetés ideje megegyezik, átutalásos számlánál nem feltétlenül v A pénztárbizonylatoknál nem lehet ugyanaz a pénztáros és az utalványozó

5. Bizonylatolási rend Feladat: A kiosztott bizonylatminták használatával gyakorolja azok helyes kitöltését a megadott adatok alapján! 1. Szervezetük bankszámlájáról Kiss Lajos nevű munkatársa felvett 60. 000 forintot, melyet a házi pénztárban helyeztek el. Állítsa ki a bevételi pénztárbizonylatot! 2. Saját autójával Kecskemétről Budapestre utazott egy konferenciára 2009. december 8 -án. Az APEH honlapján található fogyasztási norma és elfogadott üzemanyagár alapján számolja ki az elszámolható költséget és töltse ki a kiküldetési rendelvényt!

5. Bizonylatolási rend Mellé kiadási bizonylatot is állítson ki saját nevére. 3. Szervezetük bérbe adta oktatótermét a „Bérlő Alapítványnak” 2009. 12. 29 -én, állítson ki részére számlát! Amennyiben készpénzes a számla, akkor bevételi pénztárbizonylatot is töltsön ki hozzá!

6. Pénzügyi (stratégiai) tervezés Feladat: Fentiek ismeretében sorolja fel néhány pontban, hogy milyen szempontokat venne/vesz figyelembe civil szervezetük pénzügyi stratégiai tervezésénél!

7. Az operatív tervezés v Tevékenységi ütemterv v Humán erőforrás terv v Pénzügyi terv

Tevékenységi ütemterv A szervezetnél vagy egy adott projektben felmerülő tevékenységek v egymásra épülésük és v időbeli bekövetkezésük sorrendjében történő v felsorolása. Megjelenítésének eszköze: GANTT-diagram Ld. mellékelt ábrán

Humán erőforrás terv - összeállítása Az egyes feladatokért felelős személyek kiválasztása – a projektcsapat felépítése v v Elemei v Kompetencia igények (szakmai kompetenciák, tapasztalatok) meghatározása v Szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz Az egyes erőforrások felhasználási idejének meghatározása tevékenységütemezés A meglévő erőforrások biztosítása és a szükséges pótlólagos és tartalék erőforrások biztosítása A terv szükség szerinti korrekciója az egyenletes kihasználás érdekében

Humán erőforrás terv - összeállítása v A csapat – TEAM kiválasztása A személyek kiválasztásánál szükséges a készségek és a személyiségjegyek figyelembevétele: Specialisták: § egy területet nagyon mélyen ismer § a saját területén jó válaszai vannak v. Generalisták: § sok területen van tudása, de nem mély v § § érti a területek közötti összefüggéseket jó kérdéseket tud feltenni bármely területen

Humán erőforrás terv - összeállítása Szerepek a csapatban: v Vezető - a projektmenendzser v Motivátor – aki lelkesít v Precíz – aki figyel a szabályokra v Gyakorlatias – aki a megoldásokkal foglalkozik v Kritikus – aki a kérdéseket fogalmazza meg v Adminisztrátor – aki az ügyeket intézi

Humán erőforrás terv - összeállítása Minden csoporttagnak rendelkeznie kell az alábbiakkal: v Magasszintű szakmai tudás v Problémamegoldó készség v Célorientáltság v Magabiztosság

Pénzügyi terv A projekt költségvetésének elemei: v Részletes költségvetés v Szöveges indoklás v Költségek ütemezése v Összesítő táblázatok

8. Projektek pénzügyi tervezése A pályázat/projekt költségvetésével szemben támasztott követelmények v A projekt szakmai tartalmához igazodjon. v A támogató által meghatározott maximális összeget ne haladja meg. v A pályázati kiírásban/útmutatóban meghatározott elszámolható költségeket tartalmazza. v Legyen jól átgondolt, precízen kiszámolt és következetes, az egyes pontok legyenek összhangban. v Vegye figyelembe a szervezet likviditási korlátait.

8. Projektek pénzügyi tervezése v Érdemes (szakmailag is) átgondolni, hogy mely költségtételek indokolása felel meg a pályázati kiírás filozófiájának. (pl. célcsoport támogatása vagy a menedzsment díjazása)

8. Projektek pénzügyi tervezése v Bizonyos költségek a kiíró által meghatározott limitált kereten belül maradjanak. Pl. TÁMOP projekteknél: Projekt előkészítés költsége max. 6% v Projektmenedzsment költsége max. 12% v Eszközbeszerzés/beruházás max. 15% v Egyéb, általános költség max. 10% v Tartalék max. 5% lehet a projekt teljes költségvetéséből v

8. Projektek pénzügyi tervezése v A betervezett költségek a reális piaci árakat tükrözzék. v Költséghatékony módszerek/beruházások/beszerzések preferálása. v Olyan tételeket tervezzünk be, melyekről számlát is kapunk. A tervezés időszaka alatt ajánlatos gyakran látogatni a támogató honlapját, ahol a gyakran ismételt kérdésekből (GYIK) is hasznos információkhoz juthatunk. Újabb kérdések felmerülése esetén forduljunk a támogatást kezelő közreműködő szervezethez telefonon vagy e-mailben.

9. Elszámolható költségek – ESZA típusú projektek v Személyi jellegű költségek – menedzsment/megvalósítók v v v Bruttó munkabér/Bruttó megbízási díj Munkábajárás (bérlet számlával, vagy saját gk. : 9 Ft/km) Étkezési hozzájárulás (meleg étk. 18. 000 Ft-ig 25% SZJA) Munkáltatói járulékok (27 % TB) Kiküldetés (Kiküldetési rendelvény, jegy, számla, vagy gk. APEH norma szerint)

9. Elszámolható költségek – ESZA típusú projektek Menedzsment költség továbbá: v Pénzügyi vezető számlás díja v Mérlegképes könyvelő számlás díja v Jogi tanácsadó számlás díja – amennyiben a projekt működtetéséhez szükséges

9. Elszámolható költségek – ESZA típusú projektek v Célcsoport részére nyújtott támogatások v v v Képzési támogatás Szociális támogatás Étkezés (pl. naponta max. 4. 000 Ft) Szállás (max. ***-os szálloda) Utazás (költséghatékonyan)

9. Elszámolható költségek – ESZA típusú projektek v Eszközbeszerzés/Beruházás – max. 15 % v v Építés (felújítás) Eszközbeszerzés v Számítástechnikai és irodatechnikai eszközök pl. számítógép, mobiltelefon, flipchart tábla, projektor, fénymásoló, fényképezőgép

9. Elszámolható költségek – ESZA típusú projektek v Szakmai szolgáltatások Oktatók v Szakértők díja v Tananyagfejlesztés v Rendezvényszervezés v Projektmenedzsment számlás vállalkozói díjai v

9. Elszámolható költségek – ESZA típusú projektek v Egyéb szolgáltatások igénybevétele v Nyilvánosság és tájékoztatás biztosítása Kötelezően előírt Könyvvizsgálat v Közbeszerzési eljárások költségei v Irodabérlet Általános költségek v Irodaszerek v Szerviz költségek v Bankszámlavezetési díj v Posta és telekommunikációs szolgáltatások v v

9. Elszámolható költségek – ESZA típusú projektek v Tartalék (max. 5%) Felhasználása nehézkes, csak jogszabályi változás esetén lehet átcsoportosítani – külön engedéllyel.

10. A pénzügyi elszámolás feltételei v Határidőre benyújtott elszámolás. v A szakmai teljesítéshez kapcsolódó számlák. v Az adott elszámolási időszakban lezajlott szakmai és pénzügyi teljesítés (vagy a kettő közül az utolsó az adott időszakra esik). v Az előírt formanyomtatványok használata. v A számlák és számviteli bizonylatok formai és tartalmi követelményeknek való megfelelősége. v Megfelelően rendszerezett, átlátható beszámoló.

10. A pénzügyi elszámolás feltételei v Számlák v v v A támogatási szerződéssel és az egyes vállalkozói szerződésekkel összhangban kerüljenek kiállításra. A számlán vevőként a Kedvezményezett neve és címe szerepeljen. Részben önálló szervezeteknél a fenntartó neve mellett a támogatás kedvezményezettje is legyen feltüntetve. A számlán a vevő címe a támogatási szerződésben megadott cím legyen. A projekt kezdete után keletkezett számlák fogadhatók be. A számlák kiegyenlítése az adott elszámolási időszakban történjen (ettől eltérő lehet: előfizetések).

10. A pénzügyi elszámolás feltételei v A számlák ellenértékének kifizetését igazoló bizonylatok v v v Kiadási pénztárbizonylat – pénztári kifizetéseknél Bankszámlakivonat – átutalás esetén Ezeknek egyértelműen kapcsolódniuk kell a számlákhoz. v Szerződések, megrendelők v Teljesítésigazolás v v v A költségek jogosultságát tanúsító elfogadó nyilatkozat (szolg. ) Átvételi igazolás (beszerzés esetén) Műszaki ellenőri igazolás (építésnél)

10. A pénzügyi elszámolás feltételei v Teljesítést igazoló dokumentumok különösen: v v v v v Szállítólevél Átadás-átvételi jegyzőkönyv Műszaki teljesítést igazoló nyilatkozat Teljesítményigazolás (szolg. ) Jelentés Üzembe helyezési okmányok Jelenléti ív Jegyzőkönyv Emlékeztető A feladat eredményeként elkészült produktum

10. A pénzügyi elszámolás feltételei v Bérek, megbízási díjak v v v v Munkaszerződés/megbízási szerződés (benne hiv. a projektre) Munkaköri leírás Bérjegyzék/fizetési jegyzék Munkaidő nyilvántartás A szervezet havi/negyedéves/éves adóbevallása Kifizetés bizonylatai a nettó bér kifizetéséről és a járulékok átutalásáról Összevont utalás esetén nyilatkozat, hogy az összevont tétel milyen az adott projektre elszámolni kívánt költséget tartalmaz. Nettó finanszírozású intézmények esetén az „információs táblák” és egy nyilatkozat az elszámolni kívánt összegről.

10. A pénzügyi elszámolás feltételei v Étkezési hozzájárulás Számla v Átadás-átvételi igazolás (munkavállaló részére) v Kifizetés bizonylata v Hivatali gépjármű használata v Útnyilvántartás/menetlevél v A szervezet gépkocsi használatra vonatkozó eljárási rendje. v Forgalmi engedély, (biztosítási kötvény), biztosítási csekk v Megállapodás a munkavállaló és a munkáltató között a hivatali gépjármű használatára vonatkozóan. v Adott időszak költségtérítésének megállapítását igazoló dokumentum, elszámolás. v

10. A pénzügyi elszámolás feltételei v Saját tulajdonú gépkocsi használata v v v v A szervezet gépkocsi használatra vonatkozó eljárási rendje vagy Megállapodás a munkavállaló és munkáltató között Forgalmi engedély, biztosítási kötvény Útnyilvántartás Kiküldetési rendelvény Kifizetés bizonylata Adott időszak költségtérítésének megállapítását igazoló dokumentum, elszámolás, vagy APEH norma szerint. Járművenként külön elszámolást kell készíteni.

10. A pénzügyi elszámolás feltételei v A támogatás fogadására külön bankszámlát/alszámlát kell nyitni. v A konzorcium tagjai között a pénzmozgás (átszámlázás) szigorúan tilos! v Mindegyik partner a saját költségvetésével gazdálkodik.

Köszönjük a figyelmet!