Szervezeti tanulsi grbk Anyag Argote 2013 1 fejezet

Szervezeti tanulási görbék Anyag: Argote (2013): 1. fejezet

Alternatív elnevezései • Tanulási görbe = learning curve • Fejlődési/előrehaladási görbe = progress curve • Tapasztalati görbe = experience curve • Termelékenységi görbe = productivity curve • Munka közbeni tanulás = Learning by doing

A tanulási görbe • A termelékenység változásának grafikus megjelenítése az idő függvényében. A tanulási görbe időben viszonylag stabil, ezért perdikciókra alkalmazható. • A tanulási görbék tipikus alakja a termelés költségeinek csökkenő rátájú csökkenését illusztrálja.

Műveleti idő Elméleti tanulási görbe Ismétlések száma (tapasztalat)

Tanulási görbe a gyakorlatban Sugárhajtású katonai repülőgép gyártása az 1970 -1980 -as években

Tanulási görbe a gyakorlatban Teherautó-gyár

A tanulási görbe megjelenési szintjei • Egyéni szint (első felfedezői pszichológusok a XIX. század végén, XX. század elején: Ebbinghaus, Thorndike, Thurstone) • Egyéni tanulási görbék szervezeti kontextusban (kortárs kutatások) • Csoportok tanulási görbéi (Leavitt, Guetzkow & Simon) • Szervezeti és szervezeti egység szint: Theodore Paul Wright dolgozta ki formálisan 1936 -ban. • Iparági szint (Shesinski)

A szervezeti szintű tanulási görbe • A csoportos szintű tanulás adja a mikro szintű megalapozását. • A szervezetközi és populációs szint pedig a makro szintű kontextust és egyben azt is megmutatja, hogyan tanulnak a szervezetek egymástól. • Akkor is jelen van, ha elkülönítjük az olyan egyéb tényezők hatásától, mint a méretgazdaságosság, munka és tőkeinputok.

A tanulási görbével jellemezhető folyamatok • A lehetséges outputok köre széles: • • • Egységre jutó gyártási idő Munkaóra-gépóra felhasználás Létszámszükséglet Minőségmutatók (pl. panaszok száma per egység, határidő betartása, késedelem…) Selejtarány Egy termékre jutó hibák száma Balesetek Anyagfelhasználás, anyagveszteség A szervezet túlélési kilátásai … • A lehetséges tevékenységek köre is nagyon tág • • • Gyártás Szolgáltatás Háztartási munka Tanulás/fejlesztés … • Aggregált és egyedi jelenségekre is alkalmazható • De: számos tényező befolyásolhatja a konkrét érvényesülését, megjelenését (pl. ellene hat a fáradási folyamat)

Tanulási görbe a gyakorlatban Belső (nem vevői) panaszok száma egységenként

Tanulási görbe a gyakorlatban Késve kiszállított pizzák aránya

Eltérések a termelés típusa szerint • A munkaintenzívebb iparágakban meredekebb a tanulási görbe, mint a fizikaitőke-intenzívebbekben. • A folyamatos termelés ágazataiban is jelen van (pl. olajfinomítás). Ez amellett szóló bizonyíték, hogy a tanulási görbe nem csak a munkaerő tanulása miatt jön létre, hanem a szervezeti és technológiai alkalmazkodás révén is.

Jelenségek és tanulási görbéik Forrás: http: //poziteam. hu/tudasmenedzsment/

Tanulási görbére alapozott teljesítményfejlesztés lehetőségei a szervezetekben • Egyszerre tervezési és előrejelzési eszköz: • • Ütemezés Normázás Létszámtervezés Képzéstervezés (betanítás) Határidők kialakítása Költségtervezés Teljesítmény-monitorozás Termelési stratégia • Stratégia kialakításához is segítséget nyújthat (hosszú távú előrejelzés és tervezés, összehasonlítás más vállalatokkal).

Kutatási trendek • Az érvényességi kör kiterjesztése • A termelékenységi különbségek feltárása • Szervezeti felejtés: a megszerzett tudás mennyire „tartós”, kumulatív-e • Szervezetek, csoportok közötti tudástranszfer: különösen multinacionális és több egységből álló, illetve több piacon jelen lévő szervezeteknek, és hálózatoknak (pl. franchise) fontos

A tanulási görbe általános függvénye •

Ugyanez logaritmikus formában •

Mikor mondhatjuk, hogy szervezeti tanulást tapasztaltunk? • Ha az előző egyenletben a b, azaz a tanulási ráta (ami itt a kumulált output változó koefficiense) szignifikáns. • Természetesen ehhez az outputra ható többi változó hatását kontrollálnunk kell (kontroll változókkal vagy megfelelő kísérleti beállítással stb. )

Miből származik a tapasztalat? • Naptári idő? • Technológiai fejlődés a külső környezetben: alapanyagok, fizikai tőke • Legyártott termékek kumulált száma? • Ki miben jó • Hogyan lehet a munkát strukturálni • Hogyan érdemes a munkateret kialakítani • Egyiket a másik vizsgálatánál kontrollálni kell • Általában de a kumulált output a jobb előrejelző, bár mindkettő lehet szignifikáns

Hogyan definiáljuk a tanulást? • Tapasztalat hatására létrejött magatartásváltozás • Tapasztalat hatására létrejött magatartási potenciál • Tapasztalat hatására megszerzett tudás (akár vezet/vezethet magatartás-változáshoz, akár nem) • A tanulási görbe okságot nem, csak együttes empirikus jelentkezést vizsgál tapasztalat és output közt.

Egyéb befolyásoló tényezők kontrollálása • A tanulási görbe termelési függvénnyé alakítható • Így a tényezők hatásai elkülöníthetőek • Ahogy a méretgazdaságosság hatása is

A tanulási ráta becslés tanulási görbe elemzéssel • A megfelelő függvényalak megválasztása • A változók megválasztása: • Milyen tényezők változnak a vizsgált időszakban • Vannak-e rejtett tényezők (pl. termékváltás költségei, termék komplexitása) • A tényezők tulajdonságainak specifikálása • Megfelelő becslési módszer megválasztása

A fejlődési arány (progress ratio) •

A tanulási görbe függvény ismétlésszámmal és műveleti idővel (a Stevenson-könyv jelöléseivel) Képlet az n-dik egységre: T n = T 1 nb ahol b = ln(fejlődési arány) / ln 2 = (ln p) / (ln 2)

A tanulási hányados szervezetek közti eltérései • Jelentősek a különbségek • Egyes cégek nem is tanulnak, sőt, akár felejthetnek is • Egy 1984 -es vizsgálat szerint a legjellemzőbb a 80% körüli fejlődési ráta, de nagy szóródás mellett • A szóródás ágazatokon belül is nagy

A tanulási hányados szervezetek közti eltérései • A szóródás ágazatokon belül is nagy. Sőt, azonos terméket, azonos technológiával gyártó cégek közt, mi több, cégeken belül is (telephelyek, üzemek közt).

Miből következhetnek az eltérő tanulási ráták? • Alkalmazottak növekvő szakértelme • A szervezet technológiáinak fejlődése • A struktúra, a rutinok és a koordinációs módszerek fejlődése • Az eredmények arra mutatnak, hogy a teljesítmény javulása nem következik be automatikusan a tapasztalat hatására. A szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tanuljon ezekből a tapasztalatokból.

A tanulás szintjei • Bár a szervezeti tanulás több szinten is megjelenhet (egyéni, csoport, egység, szervezet, populáció) • A megszerzett tudásnak végül be kell ágyazódnia a szervezeti memóriába ahhoz, hogy szervezeti szintű tudásról beszélhessünk. • Végső soron azonban mindig az emberek tanulnak (akár mint csoporttagok, akár mint szervezet tagok), de az általuk megtanultak raktározhatóak egyének feletti rendszerekben (rutinok, külső adatbázisok stb. ).

A tanulási görbe alkalmazásai • Előrejelzési • és tervezési, • teljesítmény-fejlesztési eszköz. • Alkalmas a más szervezetekkel való összehasonlításra, sőt a versenytárs képességeinek megbecslésére is (verseny). • Támogathatja az árpolitikai és • a stratégiai döntéseket (pl. új piacra lépés). • Alapja lehet HR döntéseknek (kiválasztás, képzés, munkaterhelés, javadalmazás)

Ajánlott kiegészítő irodalom • Stevenson, W. J. (2009): Operations management. Mc. Graw-Hill Irwin: Boston, Supplement to Chapter 7.

Szeminárium

Alkalmazási területek (hozzunk rájuk példákat) • Létszámtervezés, ütemezés • Tárgyalás alapú vásárlás, beszerzés (rabatt, ismétlődő megrendelés) • Új termékek árazása • Költségvetés készítése, beszerzés, készlettervezés (az emberi és anyagi erőforrások eltérő reagálása) • Kapacitástervezés • Új dolgozók értékelése • Betanítási idő meghatározása

Példa • Ha egy művelet 80%-os tanulási görbével jellemezhető (vagyis p = 0, 8), és egy munkavállalónak 10 órájába kerül az első esetben, akkor mennyi lesz a műveleti idő a 2. , 4. , 8. és 16. ismétlésnél? • • 2. alkalom: 10*0, 8 = 8 4. alkalom: 8*0, 8 = 6, 4 8. alkalom: 6, 4*0, 8 = 5, 12 16. alkalom: 5, 12*0, 8 = 4, 1

Általános megoldás (n-dik ismétlődésre) 1) Képlet az n-dik egységre: T n = T 1 * nb b = ln p / ln 2 A 3. és 4. elemre tehát: T 3 = 10*3(ln 0, 8/ln 2) = 7, 02 T 4 = 10*4(ln 0, 8/ln 2) = 6, 40 2) Táblázat: Tn = T 1 * koefficiens

Tömeggyártás és tanulási görbe Egys. ssz. Egys. idő Kum. idő

Példa 2. Cél 20 db termék legyártása. A fejlődési ráta 80%, az első egység legyártása 400 órát vesz igénybe. a) Mennyi lesz a 20. darabhoz szükséges idő (képlettel)? b) Mennyi lesz az összes gyártási idő (táblázatból)? Mennyi lesz az átlagos műveleti idő? • • T 20 = 400*20(ln 0, 8/ln 2) = 152, 48 • T 20 = 400*10, 485 = 4194 • 4194/20 = 209, 7

Példa 3 Tudjuk, hogy a harmadik egység legyártása 276 órát vett igénybe. 80%os tanulási görbét feltételezve határozzuk meg egy 10 egységből álló sorozat legyártásához szükséges időt (aminek része az első 3 egység is)! 1. Meghatározni az első egységhez szükséges időt: T 1 = 276/3(ln 0, 8/ln 2) = 393, 10 2. Meghatározni a táblázat segítségével az első 10 egységhez szükséges kumulált időt: 393, 10*6, 315 = 2482, 43

Excel példák 1 & 2 • 1: Határozzuk meg, melyik dolgozó (A, B vagy C) tanul a leggyorsabban! • 2: Határozzuk meg a csoport átlagos fejlődési rátáját, és ez alapján azt, hogy mennyi időre lesz szükség 100 termék legyártásához! Mennyi lesz a munka átlagköltsége, ha 500 Ft óránkénti költséggel számolunk?

Esettanulmány: Termékvisszahívás (Stevenson, 2009, p. 367) • Egy autógyártó termékvisszahívást rendel el, miután kiderült, hogy a kormánymű egy lehetséges hibája miatt a vezető elvesztheti uralmát járműve felett. A visszahívás 3 éves időszakot fog át. A javítást a kereskedők végzik el, amiért a gyártó fix összeget fizet nekik javításonként, figyelembe véve a tanulási tényezőt is. • A gyártó tapasztalatai alapján 88 USD-t ajánl a kereskedőknek, 22 USD óradíjjal és 90%-os tanulási görbével számolva. A kereskedők viszont panaszkodnak, és egyikük a következővel fordul a gyártóhoz. • Az ő adatai szerint az első javítás 9, 6 órát vett igénybe átlagosan, a második pedig 7, 2 órát. Ennek alapján 110 USD-t javasol javításonként. • Kérdések: • Milyen kérdéseket kell megválaszolni a helyzet elemzéséhez? • Milyen adatokalapján végezték számításaikat a felek? • Milyen megoldást javasolna?

Word doc példák