Szervezeti mkds szervezeti formk A szervezet valamely trsadalmi

Szervezeti működés, szervezeti formák „ A szervezet valamely társadalmi szükséglet kielégítése céljából létrehozott folyamatos emberi együttműködés. . . ” W. Morawski

n Az egyéni munkát az egyes emberek egymástól függetlenül is végezhetik, azonban a társadalmi szükségletek kielégítésére a munkamegosztás során az emberek csoportjai vállalkoztak. Így jött létre a szervezet. n A szervezetben több ember közös munkát végez azonos cél érdekében.

n A szervezet kulcseleme az ember, aki mint biológiai lény és eleven energiaforrás vesz részt az együttműködésben, és szervezett egésszé (szervezeti rendszerré) alakítja az eszközök és emberek halmazát. n A mai, vállalati formájú gazdasági termelő szervezetek kialakulása a kisárutermelést követő társadalmi munkamegosztás időszakára tehető, s a szervezeti formák a vállalkozási tevékenység, valamint a társadalom fejlődésével együtt fejlődtek, változtak, s különböző formáik alakultak ki.

A szervezeti formákat meghatározó jellemzők

A különféle szervezeti formák a következő jellemzők alapján különíthetők el egymástól: n n n a munkamegosztás, a hatáskörmegosztás, a koordináció. A munkamegosztás egy nagyobb feladat részekre bontását és a részfeladatok szervezeti egységekhez juttatását jelenti. A munkamegosztás kialakításának szempontjai: n n n funkciók (vagy feladatok); termékek; területek.

Csoportosíthatjuk a szervezeteket annak alapján is, hogy a szempontok közül egyidejűleg egyet vagy többet alkalmaznak a szervezet munkamegosztásában, így egydimenziós vagy többdimenziós szervezetről beszélhetünk. n Egydimenziós szervezet esetében mindig csak egy-egy elv szerint történik a munkamegosztás. Tehát pl. a funkcionális szervezet egydimenziós, mivel a munkamegosztás a feladatok szerint történik. Szintén egydimenziós a divizionális szervezet, amelynél többnyire a termékek szerint alakul a munkamegosztás.

A vállalkozás szervezete

Minden vállalkozás élő szervezet, melynek felépítését, működését a következőképpen írhatjuk le: n Szív: a beszerzés, az átalakítás és az értékesítés adja a vállalkozás szívét. A vezetői vérellátás hiánya, illetve az egyedi funkciók nem megfelelő teljesítése szívinfarktushoz és halálhoz vezet. n Vérellátás: a vállalkozás vérellátását a vezetés adja, a vezetők szállítják az életmentő oxigént (vagyis az irányadó ötleteket).

n Csontváz: a vállalkozás gerincesek családjába tartozik. Felépítését a vállalati szervezet határozza meg. A vállalkozás növekedésével a csontrendszernek együtt kell növekednie. n Idegrendszer: a kommunikációs feladatokat látja el. Az agy kiadja a parancsokat, megtervezi és ütemezi az akciókat. Az idegek érzékelik a magatartásokban beállt változásokat, beszámolnak róluk az agynak, amely elemzi a jeleket és ezeknek megfelelően módosítja az eredeti instrukciókat. n Magatartás: a vállalkozás társas lény, magatartása hol együttműködésre, hol ragadozó életmódra mutat.

Piaci környezet A környezeti szereplőket soroljuk pénz közvetítésével és rendszerint saját hasznukat szem előtt tartva – vevői illetve eladói, a szervezet outputjainak illetve inputjainak: A piac jellemzői a szervezet alakítása szempontjából: n n n változékonyság komplexitás korlátozó hatás

n A piaci környezet változékonysága (dinamikája) a piaci partnerek változásának gyakoriságából, a változások intenzitásának menetéből és azok szabálytalan jellegéből adódik. n A környezet komplexitását aszerint határozhatjuk meg, hogy mekkora a szervezetre vonatkozó döntések meghozatalánál figyelembe veendő külső tényezők számossága, hogyan oszlanak meg a különböző környezeti szegmensek között.

Egyszerű és statikus környezetben: n stabil tervek készíthetők, n a struktúrák jól szabályozhatók, n mechanikus szervezet eredményesen alkalmazható.

A piaci környezetet meghatározó tényezők Komplexitás Egyszerű Összetett Változékonyság 1. Kevés a befolyásoló tényező, 1. Sok a befolyásoló tényező, ill. környezeti szegmens 2. A tényezők (részterületek) 2. A tényezők (részterületek) eltérőek 3. A tényezők (részterületek) 3. A tényezők (részterületek) csak kevéssé változnak az idő folyamán Bizonytalanság elég nagy Nagy a bizonytalanság 1. Kevés a befolyásoló tényező, 1. Sok a befolyásoló tényező, ill. a környezet (részterület) (szegmens) 2. A tényezők hasonlóak 2. A tényezők eltérőek 3. A tényezők folyton változnak. 3. A tényezők folyton változnak ill. a környezeti szegmens. Statikus hasonlóak csak kevéssé változnak az idő folyamán Dinamikus ill. a környezet (részterület) (szegmens)

Jellemzői: n a feladatok fokozott specializációja és pontos leírása n a szabályok és eljárások szigorú formalizációja n a merev hierarchia, amely szerint a tagok közötti interakciókat meghatározzák és a kommunikációt irányítják n a döntéshozatal erőteljes centralizációja a hierarchia magasabb szintjeire n a vezetők szorosan irányítják és ellenőrzik alárendeltjeik magatartását. Összetett és dinamikus környezetben az előzőekkel ellentétben viszont a bizonytalanság kezelésére alkalmas organikus jellegű szervezet kialakítására van szükség.

Tőke és pénzpiac Alapvető fontosságú szegmense a pénzügyi piac, a magyar gazdaságban a következő években lényegesen növekedni fog. A vállalatok szerepelhetnek mint a megtakarítások végső felhasználói, de mint megtakarítók, befektetők is.

A tőkeallokációs mechanizmushoz való alkalmazkodás vezetői döntést igényel. 1. A szervezet rövidebb-hosszabb távú céljainak eléréséhez szükséges finanszírozási források megszerzése. n n n Van-e kötvény-, részvénykibocsátásra lehetőség, milyen feltételekkel? Az adott elképzelés részvénnyel, kötvénnyel vagy inkább hitelfelvétellel valósítható-e meg jobban, kisebb költséggel? „Kemény” vagy „puha” források állnak-e rendelkezésre? 2. A vállalat szabad pénzeszközeinek kezelése, befektetése n n n Milyen megtakarítási formák állnak rendelkezésre, milyen paraméterekkel? Mekkora az a pénzösszeg, amely ilyen módon forgatható? Elég valamilyen közvetítő intézményre bízni, vagy a vállalat maga foglalkozzon vele? 3. Aktuális ügylet, illetve tágabban a normális ügyletmenet lebonyolítása n n fedezeti ügylet Milyen biztosítási formák léteznek, milyen feltételekkel?

A pénzügyi rendszer kapcsolatai

Tudományos – technikai környezet

Jellemzői: Új tudományos eredmények megjelenésének gyakorisága n a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának üteme (az alkalmazásig terjedő időszak hossza) n a tudományos – technikai fejlődés irányának kiszámíthatósága n a technika komplexitása n

Társadalmi – gazdasági környezet Kulturális környezet

n A kultúra a közösségek együttélésének terméke, melynek során kialakulnak azok a magatartásformák, viselkedési szabályok, amelyek a tudati szférától függetlenül vezérlik az emberek gondolatait és cselekedeteit. n Minél eltérőbb kultúrával rendelkező országokat vetnek össze, annál inkább eltérő a szervezetek struktúrája. A nemzeti kulturális sajátosságok hatása konkrétan is kimutatható a szervezetekben.

n A környezet különböző szegmenseinek együttes hatása n A környezethez való alkalmazkodás szükségessége A piaci környezethez való alkalmazkodás szükségessége csak olyan társadalmi – gazdaságossági körülmények mellett érvényes, amikor a piac a szervezetek tevékenységének legfontosabb értékmérője. Egyetlen szervezet, (vállalat, intézmény) sem képes arra, hogy érdemben befolyásolja a társadalom kultúráját.

Belső adottságok befolyásoló szerepe n a szervezet mérete n a profil, a termékek (szolgáltatások) jellemzői n az alapfolyamati- és információtechnológia n a szervezet eredete n a telepítési helyzet n a szervezeti struktúra

A méret n A nagyság és a szervezeti struktúra kapcsolatának empirikus n n vizsgálatai szerint a méret összefügg a szervezeten belüli munkamegosztás (specializáció) mértékével és a tevékenységek írásbeli szabályozottságával. Minél nagyobb egy szervezet, annál nagyobb mértékű specializációt alkalmaznak. A méret növekedése azzal a konzekvenciával is jár, hogy a szervezetésének egyre kiterjedtebb és bonyolultabb tevékenységhalmazt kell irányítania. A méretnek a szervezet formális felépítési struktúrájára (konfigurációjára) gyakorolt hatás a szélességi és mélységi tagoltsággal, valamint a kettő szorzataként értelmezett szervezeti bonyolultsággal jellemezzük. A szervezet mérete összefüggést mutat a struktúra egyes jellemzőivel.

A tevékenységek nemzetgazdasági ágak szerinti hovatartozása szerint eltérő típusú szervezetek. A nemzetgazdasági ágon belüli munkamegosztásban elfoglalt hely: n n a vertikum első fázisában a vertikum középső fázisában a vertikum utolsó fázisában a diverzifikáltság a termelési és/vagy szolgáltatási ágak

Technológia n alapfolyamati technológia n információ technológia

Profil (tevékenységi kör) n termelő és/vagy szolgáltató tevékenység n a tevékenységek nemzetgazdasági ágak szerinti n n besorolása (pl. ipar, mezőgazdaság, közlekedés, oktatás, egészségügy) és az ágazati vertikumban elfoglalt helye a tevékenységi kör diverzifikáltsága (kiterjedtsége különböző területekre) a tevékenységek vertikalitása (egymásra épülése) a termékek vagy szolgáltatások bonyolultsága, életciklusa a tevékenységi kör változékonysága

Alapfolyamati technológia Két értelmezési szintjét különböztetjük meg: n a szervezet mint rendszer egészének feladatvégzése szempontjából értelmezett technológia n az egyéni feladatvégzés jellemzőiből kiinduló technológia Eszközök fejlettsége, automatizáltsági foka, ellenőrzés gyakorisága és módszere, a folyamat bizonytalansága, innovativitás mértéke.

Minél nagyobb a tömegszerűség foka, annál kisebb a műszaki dolgozók aránya a vállalatokban. n Minél inkább rutin jellegű a végrehajtandó feladat, annál kevésbé vonják be a dolgozókat a döntéshozatalba. n A feladatok bonyolultságának növekedése a szélességi tagoltság csökkentését és a dolgozók önállóságának fokozódását vonja maga után. n Minél bizonytalanabb a technológiai folyamat outputja, annál több az informális kapcsolat és kisebb az írásbeli szabályozottság mértéke.