Szervezeti kultra Fogalma A krnyezet kihvsra minden szervezet

Szervezeti kultúra

Fogalma A környezet kihívására minden szervezet kialakítja a rá jellemző viselkedést. Ha jó: sikeres, ha rossz: csőd. Fogalom: a szervezet tagjai által elfogadott, közösen alkalmazott értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere. /mi jó, mi rossz? /

Építőkövei n Azonosulás n Egyén-csoport központúság n Humán orientáció n Függés-függetlenség n Kontroll n Kockázatvállalás n Jutalmazási kritériumok

Folytatás n Konfliktus tűrés n Cél-eszköz n Nyílt-zárt orientáció rendszer n Időorientáció

Kialakulási folyamat n Külső hatások /természet, történelem, kultúra/ n Szervezet specifikusság / technológia: Sony, kéményseprő, Herend/ n Szervezetek történelme

Szervezeti kultúra szintjei Csak hosszabb idő alatt, tanulás eredményeként alakul ki. Ceremóniák, történelem, szakzsargon, stb Értékek, hiedelmek, attitűd, stb

Szintek n Nemzeti kultúra Ø Hatalmi távolság Ø Bizonytalanságkerülés Ø Egyén-csoport értékrend Piaccentrikus, mellérendelt Jól olajozott gép Családias Piramis Usa, Anglia, Hollandia Német, Osztrák, Magyar Keletiek Délamerika, Ol asz, Spanyol

Szubkultúra n Mini csoportok. Lehet jó és rossz. /generációs, vallási, fogyasztási, ideológiai, stb. /

Vállalati kultúra n Hatalmi pókháló. /központosított/ n Szerepkultúra /stabil, lomha/

Folytatás n Feladatkultúra /munkakör-projekt/ n Személyiségkultúra /pl. ügyvédi, tervező iroda: laza társulás/

Erős–gyenge kultúra n. A vállalaton belüli erős szubkultúra elnyomja a domináns váll-i kultúrát=gyenge kultúra. Fordítva= erős. n Az erős kultúra pozitív, mert: Ø Kiszámítható a viselkedés Ø Lojalitás Ø Kis fluktuáció Ø Magatartást befolyásol

Szervezeti kultúra Magyarországon n Gyors változás zajlott az elmúlt másfél évtizedben. n A német modellhez orientálódás dominál n Jellemző a paternalizmus /látszólag részvételi, valóságban egyszemélyi/ n Gyakran nem a hatékonyság növelés, hanem a belső konfliktusok motiválnak n A multik megjelenése először sokkolt

Eltérő kultúrák találkozása Az előzőekben felsorolt nemzeti kultúrák élesen eltérnek egymástól. A globalizáció felgyorsította a kultúrák találkozását, keveredését. Ø Külföldi, multi befektetések általánossá válása Ø Külföldi munkaerő megjelenése vezetői és beosztotti szinten. Más munkakultúra, más tradíciók Ø Eltérő alapkultúra /öltözködés, erkölcs, vallás, világnézet, . . /, és ezek által gerjesztett feszültségek. /franciák, németek/ Ø Új típusú erőforrás menedzsment felfogások n

Ezek jellegét meghatározza n n n Egyes földrajzi területek eltérő munkaerőpiaci sajátosságai. /képzettség, hagyományok, életmód, . . / Korábban elfogadott, kialakult vezetési stílus Általános mobilitási hajlandóság Önálló munkavégzési képesség, kreativitás, ellenőrzési módszerek Speciális kérdés: kommunikációs adottságok. Nyelv, technika, stílus.

Alapkérdés: hazai vagy külföldi vezető n Preferencia listák: mi a legfontosabb: lojalitás, karizma, szakismeret, empátia, nyelvismeret, stb. /előzetes tapasztalatok/ Fontos, hogy a szervezet alapvetően hazai, vagy nemzetközi orientációjú. n Ezeknek ismeretében: dönteni, hogy hazai, vagy külföldi legyen:

Külföldi vezető választása mellett n. A befektető filozófiájának ismerete, kialakult munkakultúra adaptálási képessége n Hozza az anyavállalat háttértámogatását, személyi, technikai adottságok jobb hozzáférési lehetőségét n Magasabb fokú bizalom az anyacéggel n Általában magasabb presztizs a kapcsolatrendszerekben

Hazai vezető választás előnyei Kevesebbe kerül. /jövedelem, utaztatás, lakhatás, családról gondoskodás, visszatérés finanszírozása, . . . / n Hazai kultúra, környezet ismerete, történelmi tudat, jobb piacismeret a munkaerő, beszállítói, képzési, szociális területeken n Jobb kapcsolati háló n Jogszabályi és egyéb szabályozási sajátosságok ismerete, kevesebb bürokratikus akadály n

Ideális megoldások n Külföldi vezetők által elindított, egyidejűleg hazai utánpótlás beépítésével fokozatos átadás n Magyar származású, külföldön képzett, gyakorlatot szerző vezetők beállítása n Hazai vezetők céltudatos külföldi felkészítése a feladatra

A kultúrák ütközése, azok módozatai Elfoglalás, legyűrés. Erőszakos beolvasztás kényszerítő eszközökkel, erőteljes motivációs eszközökkel /Konzervgyár/ n Sikertelen összeolvasztás, a két kultúra egymás melletti továbbélése /japánok/ n Beolvadás. Az erősebb, hatékonyabb kultúra hosszabb, rövidebb idő alatt csendben beépül a gyengébb fél viselkedésébe, elfogadottságába. n Integráció. A két fél kölcsönösen fogadja el a másikat, vesz át egymástól, és alakul ki új, közös kultúra. A kultúrák ütközésének, átalakulásának legfőbb záloga a vezető, akinek a személyisége alapvetően meghatározó, a feladat a menedzseri szerepek egyik nehéz eleme. n