Szervezeti alapformk A lineris szervezet bvtsnek lehetsgei Szlessgi

Szervezeti alapformák

A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei Szélességi bővülési lehetőség Mélységi bővülési lehetőség

A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei n Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatokkal rendelkező szervezet, alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműen rendezettek. n Hátránya, hogy nem elég rugalmas, a hiányzó specializáció növeli a felső szintű vezetők leterhelését.

A funkcionális (lineáris – funkcionális) szervezet és jellemzői n A szervezeten belüli elsődleges munkamegosztás a szervezeti funkciók szerint történik. n A döntési jogkörök centralizációja a jellemző: a stratégiai és az operatív jogkörök túlnyomó része a felső vezetéshez telepített. n Erőteljes szabályozottságra való törekvés. n A kommunikációs csatornák elsősorban az alá-fölé rendelt szervezeti egységek között épültek ki.

A funkcionális szervezet alapformája Vállalatvezetés Törzskar Fejlesztés Termelés Kereskedelem Tervezés, pü. Alaptevékenység / Végrehajtás egyéb funkcionális jellegű feladatok irányítását ellátó egységek is kialakíthatók vonal-törzskari (pl. tanácsadó) kapcsolatok szakmai tartalmú utasítási, jelentési kapcsolatok

A lineáris-funkcionális típusú szervezet alapformája

A lineáris-funkcionális típusú szervezet alapformája A feltételek: n stabil piaci és tudományos-technikai, technológiai környezet, n viszonylag könnyen áttekinthető termelési tevékenység, nem túl széles termékskála Előnyös tulajdonságai: n n a funkcionális specializáció a munkatermelékenység növekedését és az egységköltség csökkenését eredményezheti, a termelési, illetve munkafolyamat szabályozottsága (standardizáltsága) jelentősen csökkentheti a koordinációs költségeket,

A munkamegosztás és a hatáskörmegosztás kapcsolata a szervezetekben Munkamegosztás alapján Egy dimenziós Több dimenziós szervezetek Hatáskörök alapján egyvonalas lineáris divízionális többvonalas Lineáris funkcionális Mátrix termékigazgatói project A rugalmas és adaptív szervezeti formák kialakításához elengedhetetlen egy olyan felelősségi rendszer létrehozása, amelyhez hozzákapcsolhatjuk az elszámolást és az érdekeltséget is.

n Technokratikus típusú koordinációs eszközök a vállalati tervezési, pénzügyi és költségvetési rendszer, a belső elszámolásrendszere, a programozottság, szabályozottság. n Strukturális típusú koordinációs eszközök a projektek a teamek, a különböző ad hoc bizottságok.

Henry Mintzberg (1979) tipizálása: n egyszerű struktúra n szakmai bürokrácia n gépi bürokrácia n divízionális forma n adhocrácia

A funkcionális szervezet jellemzői Funkcionális szervezet Legfőbb jellemzők Hatékony működésének előfeltételei nstabil piac, tudományos-technikai, technológiai környezet nviszonylagos könnyen áttekinthető termelési tevékenység, nem túl széles termékskála Strukturális jellemzői: nelsődleges munkamegosztás funkciók szerint nmunkaköri leírások, szabályozottság 1. Munkamegosztás 2. Hatáskörmegosztás 3. Koordináció 4. Konfiguráció Előnyei ndöntési jogkörök centralizáltak nerőteljes szabályozottság nvertikális koordinációs mechanizmus számára kiépített csatornák nhorizontális koordináció törzskarok és bizottságok működtetésével njellemzően technokratikus eszközök segítségével koordinál nlásd 7. ábra na specializáció a termelékenység növekedését és az egységköltség csökkentését eredményezi na folyamatok standardizáltsága csökkentheti a koordináció költségeit na stabil környezetnek és az operatív válaszképességnek köszönhetően a vállalati stratégia kialakítása viszonylag egyszerű és olcsó Hátrányai nnövekvő diverzifikáció esetén a materiális és információs kapcsolatok nehezen áttekinthetők nfelesleges mennyiségi és minőségi tartalékok keletkezhetnek na megváltozott környezethez nem tud alkalmazkodni időben na centralizált döntési jogkör nem mindig képes koordinálni.

A stratégiai üzleti egységek kialakításának lehetséges módjai

A divízionális szervezet jellemzői Divízionális szervezet Legfőbb jellemzők Hatékony működésének előfeltételei nszéles termékskála, heterogén termékek Strukturális jellemzői: nelsődleges munkamegosztás tárgyi elvű termékek, vevők, régiók szerinti divíziók 1. 2. 3. 4. Munkamegosztás Hatáskörmegosztás Koordináció Konfiguráció Előnyei ntermékcsaládok kialakításának lehetőségei nviszonylag dinamikus környezet nfunkcionális irányító, ellenőrző és szolgáltató egységek a központban noperatív döntések decentralizáltak a központ és a divíziók viszonylatában ndöntések centralizáltak a divíziókon belül noperatív horizontális koordináció nem jellemző nutasítás jellegű vertikális koordináció minimális nleginkább technotratikus eszközökkel koordinál: tervek, költségvetések, pénzügyi és elszámolási rendszer segítségével nstratégiai és operatív feladatok szétválaszthatók nvállalati és divíziócélok közötti kapcsolat megteremthetők ndivíziók számára világos cél határozható meg nerőteljes piaci orientáció nrekeszelő hatás nalacsony horizontális koordinációs költségek nteljesítményre ösztönző felelősségi és érdekeltségi rendszer Hátrányai ndivízió egoizmus ndecentralizációval járó létszámnövekedés, párhuzamos funkciók léte

A divízionális szervezet jellemzői n A hatáskörök jelentős része a divízióvezetők kezében van, a szervezet egészére így a döntések decentralizációja a jellemző.

Hatékony működése két feltételhez kapcsolódik: n széles termékskála, heterogén termékek, különböző gyakorlati eljárások, ugyanakkor lehetőség termékcsaládok (termékcsoportok) kialakítására, n a vállalat egészét tekintve viszonylag dinamikus környezet.

A divízionális szervezeti forma előnyei: n a stratégiai és az operatív feladatok szétválása, a vállalat központi n n n vezetése a stratégiai feladatokra koncentrálhat, a vállalati célok és a divíziók céljai közötti kapcsolat viszonylag könnyen megteremthető és egyértelművé tehető világos célmeghatározás a divíziók, ill. vezetőik számára erőteljes piaci orientáció a piaci változások hatása közvetlenül nem az egész vállalatot érinti, hanem csak az egyes divíziókat (ún. „rekeszelő hatás”), alacsony horizontális koordinációs költségek (ez tényleges anyagi és szellemi ráfordításokat is jelent, ugyanakkor kifejezhetjük ezzel a gyors döntésekből adódó megtakarításokat is) teljesítményre ösztönző felelősségi-érdekeltségi rendszer kialakulása. n Összességében a divízionális szervezet a változó piachoz jól alkalmazkodó, rugalmas szervezeti forma.

Az egyes divíziótípusok (elszámolási egységek) felelőssége Divíziók (elszámolási egységek) típusai cost – center profit – center investment – center Felelősségi területek befolyásolható összköltség befolyásolható nyereség, költség és hozam befolyásolható nyereség, befektetett tőke növekvő önállóság és felelősség

n A cost – center megoldás esetében divíziókat költségviselő helyeket (az elszámolás elsődleges „tárgya” a költség). A divíziók vezetője felelős a költségvetés betartásáért, az érdekeltség a költségminimalizálásához kötődik. n Profit-center típusú szervezeti formánál a divíziókat mint profit (nyereség) képző helyeket kezelik (az elszámolás központi eleme a profit). A divíziók vezetése önálló döntéseivel profitja alakulását befolyásolja. n Az investmen-centerek esetében a divíziók vezetésének hatásköre és felelőssége tovább bővül: a vezetők ún, „tőkebefektetési és működtetési jogosítványokat” kapnak. A vezetői tőkefelhasználás mikéntjéről saját hatáskörükben döntenek.

A PC szervezet egy lehetséges formája

A funkcionális és divízionális szervezet válaszképességének összehasonlítása Szervezeti válaszképesség a hatásokra Állandósult állapot fenntartás Funkcionális szervezet +++ Profit-center (divízionális) szervezet + Operatív válaszképesség + + Stratégiai válaszképesség + +++ Strukturális válaszképesség +

A funkcionális és divízionális szervezetek néhány jellemzőjének összehasonlítása Szervezeti jellemzők és kezelésük Funkcionális szervezet Kölcsönös függőségek Konfliktus Koordinációs eszközök Profit center (divizionális) szervezet +++ + erőforrásokért + +++ strukturális + + technokratikus + +++ személyorientált + + célok között

A mátrix szervezet és jellemzői n A Libby, Mc. Neil and Libby cég 1919 -ben kialakította az ún. product-manager funkciót, átfogó alkalmazására a Procter & Gamble cégnél került először sor, 1928 -ban egy szappanfajta kifejlesztésénél és a piaci bevezetésénél.

Termékorientált mátrix szervezet Vállalatvezetés Fejlesztési igazgató A termékcsoport (igazgató) B termékcsoport (igazgató) C termékcsoport (igazgató) Termelési igazgató Kereskedelem Kereskedelmi igazgató Vállalati igazgatás

Projektorientált mátrix szervezet Vállalatvezetés Fejlesztési igazgató A Projekt (vezető) B projekt (vezető) C projekt (vezető) Termelési igazgató Kereskedelem Kereskedelmi igazgató Vállalati igazgatás

Mikro-mátrix (részleges) típusú szervezeti forma a fejlesztési egységen belül Vállalatvezetés Fejlesztés Termelés Gyártmányfejlesztés A Projekt (vezető) B projekt (vezető) C projekt (vezető) Kereskedelem Gyártásfejlesztés Próba

Törzskari típusú termékorientált szervezeti megoldás Vállalatvezetés A termékcsoport Fejlesztés Termelés B termékcsoport Kereskedelem Vállalati igazgatás

A mátrix szervezet jellemzői Mátrix szervezet Legfőbb jellemzők Hatékony működésének előfeltételei nszéles termékskála, heterogén termékek Strukturális jellemzői: nelsődleges munkamegosztás tárgyi elvű termékek, vevők, régiók szerinti divíziók 1. 2. 3. 4. Munkamegosztás Hatáskörmegosztás Koordináci ó Konfigurác ió Előnyei ntermékcsaládok kialakításának lehetőségei nviszonylag dinamikus környezet nfunkcionális irányító, ellenőrző és szolgáltató egységek a központban noperatív döntések decentralizáltak a központ és a divíziók viszonylatában ndöntések centralizáltak a divíziókon belül noperatív horizontális koordináció nem jellemző nutasítás jellegű vertikális koordináció minimális nleginkább technotratikus eszközökkel koordinál: tervek, költségvetések, pénzügyi és elszámolási rendszer segítségével nstratégiai és operatív feladatok szétválaszthatók nvállalati és divíziócélok közötti kapcsolat megteremthetők ndivíziók számára világos cél határozható meg nerőteljes piaci orientáció nrekeszelő hatás nalacsony horizontális koordinációs költségek nteljesítményre ösztönző felelősségi és érdekeltségi rendszer

A mátrix szervezet jellemzői Mátrix szervezet Legfőbb jellemzők Hatékony működésének előfeltételei -dinamikus és heterogén környezet -komplex, magas újdonságú, nagy rizikótartalmú feladatok -tárgyi elvű munkamegosztás léte -fejlett kommunikációs készség Strukturális jellemzői: 1. Munkamegosztás -funkcionális és a tárgyi elvű munkamegosztás egyszerre van jelen -nincs erőteljes szabályozottság 2. Hatáskörmegosztás -a két dimenzió vezetői együtt döntenek -azonos kompetenciával rendelkeznek -döntési centralizáció többvonalas irányítási elv mellett -alacsony fokú formalizáltság 3. Koordináció -jelentős szerephez jutnak a személyorientált koordinációs eszközök -a horizontális és vertikális koordináció strukturális megoldás révén biztosított

A mátrix szervezet jellemzői Előnyei - Hátrányai - adaptív innovatív a szervezeti tagokat nagyobb teljesítményre ösztönzi más struktúra-típuson belül is létrehozható (mikromátrix) új vezetési kultúra kialakítását teszi lehetővé együttes tanulási folyamat révén vezetők rivalizálása túlhajtott csoportmunka döntések elhárítása felelősségvállalástól tartózkodás összeomlás krízishelyzetben való veszélye