SZERKEZETI FORMK A FLDTRTNET ESEMNYEI BELS ENDOGN ERK

SZERKEZETI FORMÁK, A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

BELSŐ (ENDOGÉN) ERŐK • A Föld belsejéből származó erők. • Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.

KÜLSŐ (EXOGÉN) ERŐK • A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők. Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség). Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.

A KÜLSŐ ERŐK: • az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék), • a víz (tenger, folyók), • a jég (jégtakarók, gleccserek), • az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája, • valamint a tömegmozgások. • A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll: • lepusztítás, • elszállítás (együtt: denudáció) és

A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat. A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.

A FÖLD FELSZÍNFORMÁI • A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki. A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög. A felszínformák típusai: 1. Síkság 2. Völgy 3. Medence 4. Hegy 5. Hegység 6. Lépcső 7. Part

1. SÍKSÁG • Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et. • Típusai: • Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztánialföld, Amazonas-medence) • Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla) • Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során

2. VÖLGY • A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott. • Keletkezhet: • belső erők hatására pl: tektonikus árok • külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.

3. MEDENCE • Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés. • Keletkezhet: • belső erők hatására pl: tektonikus medencék • külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék

4. HEGY • Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés. Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet. • Keletkezhet: • belső erők hatására pl: vulkáni hegyek • külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja)

5. HEGYSÉG: • Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat. • • • Magassága szerint: alacsony- (500 m-ig), közép- (500 -1500 m) és magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg. Kialakulásának ideje szerint: lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak. röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.

6. LÉPCSŐ • Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze. • Keletkezhet: • belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők) • külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)

7. PART A szárazföld és a tenger érintkezési sávja. Típusai: • Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel) • Épülő part ( lapos, általában homokos part)

A KÜLSŐ ERŐK FELSZÍNFORMÁLÓ EREJE A Föld külső erőihez köthető folyamatok a • tömegmozgások, • a jég, • a szél, • a víz, és az • élővilág felszínalakító hatása

TÖMEGMOZGÁSOK (DERÁZIÓ) Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró. A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk: • gyors mozgások ( 0, 3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások • lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások

ŐSIDŐ (4, 6 MILLIÁRD ÉV – 590 MILLIÓ ÉV) • A Földünk kialakulása után felszínébe nagy számú meteorit csapódott be. A becsapódás hatására keletkezett hő több helyen megolvasztotta a kérget, és a köpeny egy részét, ez vulkáni tevékenységet indított el. • a vulkáni tevékenység hatására CO 2 és vízgőz került a légkörbe --- kialakult az ŐSLÉGKÖR • A hőmérséklet csökkenésével a kéregdarabok megszilárdultak, a légkör lehűlt, a lecsapódott vízgőztartalomból kialakult az ŐSÓCEÁN. • Ekkor keletkeztek az ŐSMASSZÍVUMOK (ősföldek), a földkéreg legidősebb kéregdarabjai. • Élet jelei megjelennek: baktériumok, kékmoszatok

ŐSMASSZÍVUMOK • Földünk legkorábban kialakult kéregdarabjai. • Főleg gránit és kristályos kőzetekből épülnek fel. • Nincs jellemző felszínformájuk, hegységek és síkságok egyaránt lehetnek. • Típusai: • Fedett ősmasszívum: a tengeri elöntések üledéktakaróját viselik magukon • Fedetlen ősmasszívum: a lepusztulás következtében a felszínre kerültek. Fontos ásványkincsei: vas, nikkel, króm, platina

Arab

ÓIDŐ (590 MILLIÓ ÉV – 235 MILLIÓ ÉV) • Moszatok oxigént termeltek, így kialakulhatott az ózonréteg, mely megszűrte a Napból jövő káros ultraibolya sugarakat, így az élőlények elhagyhatták az óceánt. • 2 hegységképződési folyamat indult meg: • Kaledóniai: összekapcsolódott Ős-Európa és ŐsÉszak-Amerika • Variszkuszi: hozzájuk csatolta a déli kontinensmagot • A kontinensek az óidő végére egyetlen ősföldbe, a PANGEÁBA tömörültek, melyet az ősóceán, a PANTHALASSZA vett körül • Legjobb minőségű feketekőszén keletkezése

TETHYS PANGEA PANTHALASSZA

HEGYSÉGKÉPZŐDÉSEK AZ ÓIDŐBEN Kaledónaihegységrendszer - Appalache É-i része - Grönland K-i része - Skócia - Anglia - Nyugat. Skandinávia Variszkuszi-hegységrendszer - Francia-középhegység - Francia-rögvidék - Ardennek - Német-középhegység - Cseh-medence peremhegységei - Lengyel-középhegység - Szlovák-érchegység - Rodope - Tien-san - Altáj - Appalache D-i része - Nagy Vízválasztó-hegység - Velencei-hegyéség

RÖGHEGYSÉGEK • Kiemelt rögök • Beszakadt árkok • Lépcsős felszínek • Medencék • Általában közepes magasságú, vagy alacsony hegységek • Külső erők hatására erősen lepusztultak • Lejtői lankások, hegyhátak gömbölyűek,

KÖZÉPIDŐ (235 MILLIÓ ÉV – 65 MILLIÓ ÉV) • Tenger térhódítása – üledékképződés • A Pangea kettészakadt, és a Tethys benyomult, melynek szétválásával LAURÁZSIA északra, GONDWANA délebbre tolódott. Ez egy hosszanti hátság, az Atlantióceán kialakulásához vezetett, ami elválasztotta Észak-Amerikát Eurázsiától, illetve Dél-Amerikát Afrikától. • Hegységképződés: Pacifikus és az Eurázsiai -hegységrendszer kialakulása • Élővilág: ősgyíkok, ősmadarak, nyitvatermők és már megjelentek a zárvatermők • Ásványkincs: kőszén, kőolaj, földgáz, kősó

Tethys Atlanti-hátság Atlanti-óceán

HEGYSÉGKÉPZŐDÉS A KÖZÉPIDŐBEN Eurázsiaihegységrendszer - Atlasz - Pireneusok - Alpok - Appenninek - Kárpátok - Dinári-hegység - Balkán-hegység - Kaukázus - Pamír - Himalája Pacifikushegységrendszer - Kordillerák - Andok - Kelet-Ázsia

GYŰRTHEGYSÉG (FIATAL LÁNCHEGYSÉG) • Párhuzamos vonulatok • Hosszanti völgyek • Hegyes csúcs • Éles, csipkézett hegygerinc • Meredek, szakadékos lejtő • Mélyre vágott folyóvölgy

ÚJIDŐ (65 MILLIÓ ÉVTŐL – NAPJAINKIG) • Két nagy időszaka van: - harmadidőszak: 65 millió évtől -2 millió évig - újidő: 2 millió évtől napjainkig - pleisztocén: jégkorszak - holocén: jelenkor

ÚJIDŐ - HARMADIDŐSZAK • Észak-Amerika teljesen elvált Eurázsiától • A Tethys teljesen megsemmisült, mai utóda a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, az Aral-tó és a Kaszpi-tenger • Megindultak a lepusztulások – a hordalékból feltöltött síkságok keletkeztek • Összezárult a szárazföldi híd Észak- és Dél. Amerika között • Ásványkincs: barnakőszén, kőolaj, földgáz, sótelepek • Élővilág: emlősök, virágos növények

ÚJIDŐ-NEGYEDIDŐSZAK • A földrészek, óceánok már mai helyükön voltak, de a jégkorszak alaposan átformálta a szárazföldek arculatát. • Hatalmas eljegesedés a puhább kőzeteket kivájta, a keményebb kőzetsávokat legyalulta. (Finn-tóvidék) • A magashegységekben a fagyás és olvadás gyakori változása elaprózta a kőzeteket. A levegőbe jutó kőzetport a szél messze szállította, majd lerakta, ebből lett a lösz. • A jelenkorban erőteljes felmelegedés következett be, s kialakult a mai élővilág: zárvatermők, emlős állatok, és a mai ember (homo sapiens)

SÍKSÁGOK A fölfelszín vízszintes, vagy közel vízszintes területei. Lejtésük nem haladja meg a 100 méterenkénti 60 cm-t. • TÖKÉLETES SÍKSÁG: teljesen sík, a km 2 -enkénti magasságkülönbség 10 -20 méternél is kevesebb • TÖKÉLETLEN SÍKSÁG: a km 2 -enkénti magasságkülönbség 20 -50 m Keletkezés szerint a síkságok: - Feltöltött: Pó-síkság, Mississippi, Alföld - Lepusztult: fedetlen ősmasszívumok - Táblás: Dekkán-fennsík A síkságok a tengerszint feletti magasság szerint: - Mélyföld: 0 m alatt - Alföld: 0 -200 m - Fennsík: 200 m felett

FENNSÍK

TÁBLÁS SÍKSÁG

FINN TÓVIDÉK

HORTOBÁGY, A TÖKÉLETES SÍKSÁG